Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 199-223. szám)

1940-09-19 / 214. szám

ujra 2. oldal A csépiégép elvágta a kezét Kopasz János 33 éves királytelki la­kos munkaközben súlyosan megsérült. Kopasz János a gróf Dessewffy ura­dalomban van alkalmazásban. Tegnap a cséplőgép mellett foglalatoskodott, miközben a saját vigyázatlansága foly­tán a cséplőgép elkapta a kezét Ko­pasz Jánost beszállították a nyíregy­házi Erzsébet kórházba. A baleset ügyében folyik a vizsgálat. Több mint államsegé a szabolcsi A szabolcsi iskolák fejlesztése és jófloarban tartása legelső feladata az iskolaügynek és ennek a feladatnak fokozatos teljesítése Gallay Rezső dr. kir. tanügyi tanácsos, kir. tan­felügyelő legfőbb gondja. A kir. tanfelügyelő a szabolcsi iskolák legújabban nyert állam­segélyéről a következő kimuta­tást közli: Iskola építési, illetőleg tatarozás! áliiamsegélyben részesült iá nyírábrányi állami elemi iskola iskola 4595 pengő összegben, az érpatak! gk. elemi iskolai 2000 pengő összegben, m ábrányi református elemi iskola 4000 pengő összegben, a kisvárdai róm. kait. elemi iskola 2000 pengő összegben, a napkori róm. kat. elemi iskola 500 pengő összegben, a nyínacsádi róm. kat. elemi is­kola 20.000 pangő összeglben, a nyírturai gör. kat. elemi iskola 2000 pengő összegben, a nyírturai ref. eleimi iskola 4000 pengő összegben, a nyíregyházi külterületi ev. isko­lák 19.000 pengő összegben, a sónyői róm. kat. elemi, iskola 15.000 pengő összegben, a tiszadadai rom. kat elemi iskola 1200 pengő összegben, a demecseri róm .kat. elemi isko­la 6000 pengő összegben, .a nyírbé'iteki róm. kat. elemi isko­la 1000 pengő összegben. Amint e kimutatásból kitűnik, a szabolcsii iskolák most újra több mint 80.000 pengő államsegélyt kap­tak. .NYÍRVIDÉKI JZABOLCG! H (Trianon 21.) 1940 szeptember 19­•ttífla á magyar honvédség nyomábas Pilanatképek az Erdélybe bevonnló hoavédség útjáról Értesítés! Értesitlük ugy a helybeli, mint a vidéki fűszer és csemege kiske reskedőket, valamint vegyeske­reskedőket hogy folyó hó 15-től fűszer, gyarmatáru íestésk és rövidáru nagykereskedést nyitottunk. Szives támogatást kér BATTA Testvérek fűszer gyarmatáru nagykereskedők II Nyíregyháza. Telefonszám : 78. Dés, szeptember. Mikor ezeket a sorokat írom, már két nap és két éjszaka szakadatlan sorban, végeláthatatlanul vonulnak keresztül a honvédcsapatok Dés ut­cáin. Csodálatos, lenyűgöző látvány, amiint a nagyszerű dunántúli legé­nyek döngő léptekkel masíroznak, a tüzérek kilométer Hosszú oszlopai dübörögnek, a motorosok, az egész­ségügyi, élelmezési és más egyéb csa­patok járművei zakatolnak a város­ban, egy pillanatig sincs nyugalom, állandóan sűrű tömegek állanak az utcákon, éljeneznek, kiabálnak, lel­keseditek. Román legények állnak mellettem jellegzetes nagykarimájú, csüoskös szalmakalapjukban. Né­mán nézik a felvonulást, egyszerre az egyik lekapja a kalapját, meglen­geti a honvédek ifelé, nagyot rikkant: — És ezekre mondják, hogy .nincs katonájuk! Kiderült, hogy a kör­nyékbeli román falvak -.egényei be­jöttek a városba, hogy megállapít­sák, tényleg olyan kevés és olyain gyengén felszerelt-e a magyar had­sereg, mint ahogy nekik mesélték. Amikor már kér nap óta szakadat­lanul jöttek az újabb és újabb csa­patok, ágyúk, motorok, járművek, belőlük is kitört a lelkesedés, őket is magával ragadta az a nagyszerű látvány, amit a bevonuló honvédsé­günk nyújt. Csupa erős, izmos, nap­barnított areú szép szál legény, a fel­szerelésük tökéletes, mindegyikük olyan tiszta és rendes, mintha ska­tulyából! vették volna elő. Szokatlan látvány lehetett ez errefelé, mert akadtak tamáskodók, akik megtapo­gatták a lószerszámokat és csodál­kozva állapították meg, hogy-valódi bőrből valók ós egytől egyig miir.d egyforma, nem százfelől összesze­dett holmi. * A hadsereg, mely nem erőszakkal hódít. iA kivonuló románok minde­nütt azzal ijesztették a rcimánlakba falvak lakosságát, hogy a magyarok erőszakoskodni fognak, nyomban 'felakasztanak mindenkit, aki nincs kedvükre, elviszik az ennivalót, sőt a ruhaineműt is, ímert ők éheseik és rongyosak. Eziérit a románlakta köz­ségekben sokhelyütt bezárkóztak az emberek, legfeljebb a padlásoblak­ból lestek, m.i történik a bevonulás­kor. De amikioir látták, hogy senki­nek nem történik semmi baja, barát­ságos szóval üdvö-zölnek mindenkit, aki kimerészkedik az utcára, akikor lassanként jöttek elő a házakból és amikor arról is meggyőződtek, hogy még a szénát is magukkal hozzák a katonák a szekereken, akkor végleg feloldódott a fellelem. * A hadsereg szíve. Minél beljebb hatol honvédségünk Erdély területé­re, annál nagyobb tömegeket hódít meg pusztán azzal az erővel és mél­tósággal, amely mindé n egyes hon­véd szeméből sugárzik. De ugyanak­kor jóság és megértés is száll ezek­ből a szemekből a vissza csatolt terü­letek minden lakója felé. Aki ezt •meglátja, ieillkes hívévé válik ennek a hadseregnek, amely tud fegyverek nélkül is hódítani, de ha kell, elten­állhatatlan erővel is tud érvényt sze­rezni a nemzet akaratának. De nem­csak fegyvere és tekintélye, szíve is .van a magyar honvédségnek. Amint egyre beljebb és beljebb nyomuLnaik Erdély földjére, annál nagyobb cso­portokban tódulnak visszafelé a ro­mán hadseregből elbocsátott embe­rek, akik a visszacsatolt területeken laknak. Kivétel nélkül .mezítláb, a legtöbb kabát nélkül, csak rongyos ingben és még rongyosabb nadrág­ban, teljesen kiéhezve jelentkezik a honvédség legelső csapatainál. Nem kérdezik, román nem.zetiségü-e vagy nem, kap jó meleg ételt, ugyanazt, amit a honvédek, kap ruhát, útra­valót és útnak indítják faluja felé. * Utolsó emlékek. A kivonulók nem tudnak úgv távozni, hogy valami emléket ne hagynának maguk után. Csak nagyon kevés helyen történik minden incidens nélkül a 32 éves megszállás megszüntetése. Majdnem minidig akadnak közöttük, akik igye­keznek még egy utolsó kellemetlen­séget okozni. Nem, komoly dolgok, mert könnyen helyrehozhatók, ép­pen ezért értelmetlen dolgok. Besz­terce-Naszód megyében például a pisztrángokban dús patakokba kézi­gránátokat dobáltak úgy, hogy hos.z­szaibb időre lehetetlenné tették a .piszibrángihalászatot, a környék sze­gény népének ezt a jövedelmet haj­tó foglalkozását. Annál furcsább a helyzet, mert ebben a megyében a román többség él a falvakban és ép­pen ez a legszegényebb réteg érzi meg a saját katonaságának meggon­dolatlan pusztítását. Egy szilágyme­gyei községben majdnem közelharc­ra került a sor — egy írógép miatt, , amelyet a járásbíróság vezetője ma­f gávail akart vinni, de a gépírókisas^­f szony ott a helyszínen hiteles szárai ­j Iával*igazolta, hogy a gép állami tu­| lajdon, tehát a bécsi döntés érteimé­! ben most már a magyar államot i­I leti. A község jóérzésű román lakói | szerelték le az erőszakosságra is I kész hivatalffőniököt és a már iindu­| lásra kész tehergépkocsiról nagy ! diadallal vitték vissza az írógépet a járásbíróságra. Kolozsvárott a kór­házat ürítették ki olyain alaposság­gal, hogy a betegeket leemelték a;z lágyról, a földre fektették és ellviiitték az ágyat mindenestől. Ezekhez ha­sonló kisebb-nagyobb esetek tarkít­ják a vissza vonuló román ka tonaság és hivatalos személyek útját. Azok a •rémmesék, amelyeket még az utolsó pillanatokban is terjesztenek •a bevonuló magyarokról, sok kisebb, ia .világtól távoleső faluiban valóság­gal halálra ijesztik a lakosságot. — Szintén Beszterce-Naszód megyében történt az egyik csöpp, hegyoldaliban fekvő román faluban, hogy amikor a honvédek fogadására nagy reszket­ve a falu szélen várakozó 'háromtagú küldöttségeit le akartuk fényképezni, ai ráirányított géptől annyira megré­mültek, hogy kettő térdreesve kö­nyörgött az életéért, a harmadik p-e­FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ dig eszeveszetten menekülni kez­d-e. jjt -abban a hitben, hogy .valami i'jgyve-r csöve elé került. Egy másik e dugott román faluiban a bíró je­lentkezett a honvédcsapatok (pa­rancsnokánál és ijedten adta elő, hogy náluk nincs semmi élelmiszer, nem tud többet átadni a katonaság­nak, mint nyolc üveg sört. és három doboz konzenvet. Azt hitte, tréfál­nak vele a honvédek, amikor a pa­rancsnok meghívta ebédre az egész falu minden emberét, de annál jobb étvággyal falatoztak, amikor már meggyőződtek, hogy nem történik semmi bajuk. Akkor bevallotta,hogy .van bizony a faluban még vagy 50 doboz konzerv is, de nagyon mélyre ásták el, hogy a kivonuló katonaság e; ne vigye. Amikor pedig honvé­dé jnk még egy vacsorára való élel­miszert is otthagytak nekik, keresz­tet vetett a bíró, a parancsnok kö­pönyegének a szélét csókolgatta és ameddig láttuk, ott állt a faluja szé­lén, ölelésre tárt karokkal. * A varázslat. Nem tehetett megál­lapítani az eset hitelességét, de min­denesetre kedves és a körülmények is olyanok, hogy megtörténhetett. Egy besztercei magyarról beszél­nek, akii hat héttel ezelőtt elszökött a városból, mert olyan nagyösszegű adókat akartak rajta behajtani, amit képtelen volt .megfizetni. Hat hétig bujdosott a Iegivadaiblb hegyekben, vadászott, halászott és amikor már azt gondolta-, hogy elmentek az adó­végrehajtók. nagy óvatosan lejött a völgybe és be akairt menni a város­ba. Az első ember, akivel találko­zott, egy kakastollas magyar csend­őr .volt. A magyar azt hitte, valami varázslat történt -vele, hiába -igye­kezett a csendőr megmagyarázni, hogy nagyon is valóság a helyzet, osak akkor oldódott fel a megdöbbe­nése, amikor benn a városban meg­látta a honvédcsapatok ágyúit és tankjait. dr. Szerelemhegyi Ervin Mindazoknak, akik felejt­hetetlen jó családfőnk teme­tésén résztvettek és bánatun­kat enyhíteni szíveskedtek, fogadják hálás köszönetünket. Nánássy család. Dobos bácsi vendéglő (volt Grósi Lains-féie vsndégB) Rákóczid 6 Tsiefon 585. Egész napon át meleg-hideg ételek a legkitűnőbb uradalmi borok és pálinkák. Az étteremben esténként Rácz Károly cigányzenekara fővárosi mű/észnö közrerrüködésével szórakoztatja a közöns?get. n « « ­Síives támogatást kér UOOOS 0HCS1. APOLLO Toprini nász Filmszínház. Telefon 524 p 0 X HIRADÚ MAGYAR FILM! Szeptember 20 23-ig. Péntektől-hétfflig Főszerepben: TOLNAY KLÁRI, JÁVOR PÁL, KISS FERENC Ma, csütörtökön utolsó nap : FEKETE GYÉnÁNTOK Előadások 5-79 órakor. Vasár- és ünnepnap 3-5-7 és 9 órakor MI8YAR és LUGE HifUDOK

Next

/
Thumbnails
Contents