Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 199-223. szám)

1940-09-30 / 223. szám

(Trianon 21.) 1940 szeptember 30. [ tCaS2£SRfiÍL^3 JSH SZABOLCSI MÍJRtAP 3. oldal Gazdák! Kapható a Rézgálic a csávázáshoz nem lesz. — Ezért csak az jjRBRVlT" higanytartalmu szert használja Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél Nyíregyháza, Zrlntl Ilona utca 7. szám. I. emelet. Műtrágya félék : SZUPERFOSZFÁT, PÉTISÓ, KÁLISÓ állandóan raktáron! Árdrágítás Poncsalma községben az elöljáró­ság jelemtése alapján a csendőrség megindította a nyomozást Medigyesi Erzsébet fűszerkereskedő ellen, aki az árkormánybiztosság által megál­iapitott árnál jóval magasabb áron árusította a .zsírt és szalonnát. Ecsedi Gusztávné porcsalmai la­kos kihallgatása során, azt adta 'elő, hogy a zsírt kilónként 2.64 pengőért vette, a 'hatóság által megáliapitott ária a zsírnak 2 pengő 08 fillér. A szalonnáért is 2.60 pengőt fizetett. Ugyanezt vallotta Turánszki László­nó is. Tekintettel arra, hogy a 2.08 pengős zsírt és sózott szalonnát Medgyesi Erzsébet 2.60, illetve 2.64 pengőért árusította, árdrágítást kö­vetett el s az eljárás megindult elle­ne. Kihallgatása során azzal védeke­zik, hogy ő a szalonnát és a zsírt Kaposvárról rendelte s sok volt rá a költsége. Az egri piacról eltávo­lították a zsidókat (Egerlben a 'hetivásáron hatósági közegek jelentek meg és felszólítot­ták a zsidó árusokat, hogy alispáni rendelet értelmében sem helyfogla­lási, sem árusítási joguk nincs, en­nek alapján hagyják el a piac terü­letét. A rendelkezésre 15 rőfös, 14 rövidárukereskedő, 2 pék, 2 cukros, 6 ócskás, 1 halárus és 1 cipész hagy­ta el az egri piacot. Csupán egy öz­vegy zsidóasszony árulhat továbbra is az egri piacon, mert a férjének nagyezüst vitézségi érme és több más harctéri kitüntetése volt. Előidézhetett-e halált egy hét év előtti szurkálás ? Németh Ferenc 31 éves nagyhalá­szi lakost szeptember 21-én súlyos állapotban szállították be a nyiregy­házi Erzsébet-kórházba. A szeren­csétlen embernek ge.nyes .mellhártya­gyulladása /volt, megmenteni már nem lehetett, Németh Ferenc a kór­háziban kiszenvedett. A szerencsétleni ember halálával kapcsolatosain a család azt akarja bi­zonyítani, hogy Németh Ferenc ha­lálát a bét évvel ezelőtti szurkálás okozta. Németh Ferencet, ugyanis 1933­ban Gégény József nagyhalászi la­kos megszúrta, azóta állandóan be­tegeskedett, 2—3-szor kórházban is volt hosszabb kezelés alatt, de meg­gyógyulni soha nemi tudott. ,Az orvosi vélemény szerint nem •valószínű, hogy a hulla felboncolása eredményes volna a tekintetben, hogy megállapítható volna, hogy a íhét év előtti szurkálás összefüggés­ben volt-e Németh mostani genyes melLhártyagyulladásávan, éppen ez­ért a nyiregyházi kir. törvényszék a •boncolás elrendelését mellőzte és a temetési engedélyt megadta. Korompay Károly dr. Kezdjünk új életet, teljesen elütöt a régitfii... A Baross Szövetség, a KIOSz, a NyKISE együtt ünnepelte Erdély Visszatérését A Baross Szövetség, a KIOSz. és a NyKISE az örvendező és az űj magyar utakat magábaszállással ke­reső magyarság szárnyaló lelkével ünnepelte vasárnap délelőtt 11 óra­kor Erdély egy részének visszatéré­sét. Az ünnepségen, amely élénk ér­deklődés mellett zajlott le a Bocs­kai-utcai Kl'OSz.-székházban, megje­lent Korompay Károly dr., a KIOSz. díszelnöke, Bertalan Kálmán, Nyár­egyháza országgyűlési képviselője, dr. szigeti Vass Jenő ügyvéd, a Mép. városi titkára, Uzoni Jenő, a Mép. vármegyei titkára, a Székely Társa­ság elnöke, Báthory István igazgató és számosan Nyíregyháza társadal­mának képviselői közül. Az együt­ftes ünnepi közgyűlésen dr. Vernes Gyula, a Baross Szövetség titkára mondott megnyitót, mint erdélyi magyar ember és mint a Baross Szö­vetség szószólója. Élményei alapján idézte fel az erdélyi magyarság kál­váriáját és hangoztatta, hogy a magyar keresztény kereskedők és iparosok példás magatartása és helytállása ébren tartotta az elnyomatás alatt is a feltámadás hitét. Vermes dr. üdvözölte Bertalan Kál­mán országgyűlési képviselőt, a meg­jelenteket és felkérte dr. Korompay Károlyt, a KIOSz. díszelnökét az ünnepi beszéd 1 elmondására. Korompay Károly dr. megrázó erejű, mindenkit mélyen megható és egy új magyar élet körvonalait váteszi látással kirajzoló beszédében abból indult ki, hogy nem ünnep­lésre, hanem hálaadó Te Deumra jött. — Én nem vagyok erdélyi — mon­dotta — s nem is tudom, hogyan ré­szesülhettem abban a kitüntetésben, ihogy engem választottak ki arra a szép szerepre, hogy én emlékezzem meg erről az örömteljes történeti eseményről, de talán éppen azért, mert nem vagyok erdélyi, de olyan országrészi magyar vagyok, szepes­ségi, Szept. 30 Okt. 1 Hungária Filmszínház Budapesttel egyidőben! Hazafelé A könny, mosoly és a szerelem filmje Teleion 503. szám Hétfő-kedd Előadások mindkét napon 8A3, 3A5, "U7, 8A9 órai kezdettel ahonnan származók még mindig repesve várják azt az időt, ami­kor az ő szűkebb hazájuk is megtér az anyaország kebelére s ezért .nemcsak átérezhettem az örömnek azt a fokát, amely elfog­hatta az erdélyieket a visszatérés megtörténtére, hanem azt teljes tár­gyilagossággal, az örömérzésben va­ló önmag afel ed ke z és nélkül érezhet­tem át s így talán inkább tudok számot adni róla. Talán ez indít­hatta e keresztény valláserkölcsi alapon létrejött szövetségek .vezetőit arra, hogy engem tiszteltek meg a kitüntető szereppel. — Hogy minő érzések váltak úrrá rajtam a bécsi dönté9 s az azt kö­vető dicsőséges bevonulás után? Amig fültanúi voltunk honvédsé­günk dicső bevonulásának s az azt kisérő ünnepi fogadtatásoknak nem győztük eleget hallgatni folytonos refrainkléint a hálának és köszönet­nek azt a megnyilatkozását, amivel a Kormányzó úr, a miniszterelnök űr, a külügyminiszter úr s a baráti nagyhatalmak vezérei iránt viseltet­tek a román megszállás alól felsza­badultak. Erről itt külön megemlé­keznem ezért, bármennyire is örök hálára köteleztek le minden magyar embert valóban, feleslegesnek tar­tom. Inkább arról szeretnék beszél­ni, hogy bennem kezdettől fogva s a fogadtatási ünneplések alatt s után is mindjobban és jobban az az érzés vált úrrá, amit úgy fejezhetnék ki legrövi­debben, hogy „de nagyon sze­ret bennünket az Isten!" Mert bármennyi elismeréssel és nagyrabecsüléssel is viseltetem min­denkivel szemben, akinek a közre­működésben része volt, bármilyen nagyra értékelem is mindenkinek az e téren kifejtett tevékenységét Tria­nontól egészen a bécsi döntésékig, azt mégis csak elenyésző csekély­ségnek tartom ahhoz a .végtelen ke­gyelemhez képest, -amiben a jó Isten részesített bennünket, amikor .visz­szajuttatta ezeket az országrészeket s .visszajuttatta véráldozat, háborús véráldozat nélkül, visszajuttatta egyedül és kizárólag az örök igazság alapján. S mégsem magára az örök igazságra, hanem a jó Isten szere­tetére fektetem a hangsúlyt. És pe­dig azért, mert mi magunk ugyan­csak keveset tettünk azért, hogy az örök igazság győzedelmeskedjék. — Nem cselekedtünk egyebet, mint hittünk ebben az örök igazságban s vártuk annak eljövetelét. Hogy mégis eljött magától, azt egyes egyedül csakis a jó Isten különös kegyelmének, szereteté­nek köszönhetjük. Igaza volt a Kormányzó úrnak ak­kor, amikor az összeomlás után első ízben járt Nyíregyházán s fogadta a városházán a nyíregyházi társada­lom vezetőinek a hódolatát s azt mondotta a megcsonkítottságunkra vonatkozóan, hogy annyira bízik az igazságban, hogyha mint kormányzó nem csinál semmit, hanem összekul­csolja a kezeit s vár türelemmel, ak­kor is vissza fognak térni az elsza­kított országrszek. Valóban nem csináltunk sokat s máris széttöre­deztek a trianoni bilincs láncszemei s már csak a töredékei választják el tőlünk a még mindig megszállás alatt álló országrészeket. És bízhatott is a Kormányzó úr nemcsak az örök igazságban, hanem a jó Isten szere­tetének a megnyilvánulásában is, mert ha végig síklik elménk hazánk történetén, évezredes történetén, úgy kénytelenek vagyunk bevallani, hogy végig az ezer éven, mindig a jó Istennek ez a külö­nös szeretete tartott meg min­ket a földtekének ezen a részén, amelyet éppen ezért bizonyára a mi számunkra teremtett. Korompay Károly dr. ezután a magyar történelem nagyszerű pél­dáival éreztette át az isteni kegye­lem áldásait, amellyel a magyarságot minden válságból kiemelte, majd így folytatta beszédét: — Mi lenne itt, ha nemcsak az Isten szeretne minket, ihanem mi is szeretnők az Istent? Ha mi is szol­gálnánk az igazságot s nemcsak öl­hetett kézzel várnánk annak önma­gától való feltámadását? Ha nem­csak a jó Isten adná visszia nekünk ismét és ismét szeretett hazánkat, ihanem ha mi ás megadnánk néki, ami öt megilleti, a szeretetet. A sze­retetet Isten és embertársaink iránt. Ha nem marakodnánk folyton egy­mással, hanem megadnánk minden­kinek a magáét. Ha nemcsak egye­sek tartanák magukénak ezt a ha­zát, amelyben öröm élni, hanem mindenkinek biztosítanánk ben­ne ezt az örömteljes életet. felefon il. sz. Uránia Filmszinház 1 Telefon Szept. 30 Okt. 1 Budapesttel egyidőben! Hazafelé A könny, mosoly és a szerelem filmje Hétfő-kedd Előadások mindkét napon 7*4. 7i6, 7*8, 7*10 órai kezdetlel

Next

/
Thumbnails
Contents