Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 199-223. szám)

1940-09-30 / 223. szám

(Trianon 21.) 1940 szeptember 30. [ tCaS2£SRfiÍL^3 JSH SZABOLCSI MÍJRtAP 3. oldal Gazdák! Kapható a Rézgálic a csávázáshoz nem lesz. — Ezért csak az jjRBRVlT" higanytartalmu szert használja Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél Nyíregyháza, Zrlntl Ilona utca 7. szám. I. emelet. Műtrágya félék : SZUPERFOSZFÁT, PÉTISÓ, KÁLISÓ állandóan raktáron! Árdrágítás Poncsalma községben az elöljáróság jelemtése alapján a csendőrség megindította a nyomozást Medigyesi Erzsébet fűszerkereskedő ellen, aki az árkormánybiztosság által megáliapitott árnál jóval magasabb áron árusította a .zsírt és szalonnát. Ecsedi Gusztávné porcsalmai lakos kihallgatása során, azt adta 'elő, hogy a zsírt kilónként 2.64 pengőért vette, a 'hatóság által megáliapitott ária a zsírnak 2 pengő 08 fillér. A szalonnáért is 2.60 pengőt fizetett. Ugyanezt vallotta Turánszki Lászlónó is. Tekintettel arra, hogy a 2.08 pengős zsírt és sózott szalonnát Medgyesi Erzsébet 2.60, illetve 2.64 pengőért árusította, árdrágítást követett el s az eljárás megindult ellene. Kihallgatása során azzal védekezik, hogy ő a szalonnát és a zsírt Kaposvárról rendelte s sok volt rá a költsége. Az egri piacról eltávolították a zsidókat (Egerlben a 'hetivásáron hatósági közegek jelentek meg és felszólították a zsidó árusokat, hogy alispáni rendelet értelmében sem helyfoglalási, sem árusítási joguk nincs, ennek alapján hagyják el a piac területét. A rendelkezésre 15 rőfös, 14 rövidárukereskedő, 2 pék, 2 cukros, 6 ócskás, 1 halárus és 1 cipész hagyta el az egri piacot. Csupán egy özvegy zsidóasszony árulhat továbbra is az egri piacon, mert a férjének nagyezüst vitézségi érme és több más harctéri kitüntetése volt. Előidézhetett-e halált egy hét év előtti szurkálás ? Németh Ferenc 31 éves nagyhalászi lakost szeptember 21-én súlyos állapotban szállították be a nyiregyházi Erzsébet-kórházba. A szerencsétlen embernek ge.nyes .mellhártyagyulladása /volt, megmenteni már nem lehetett, Németh Ferenc a kórháziban kiszenvedett. A szerencsétleni ember halálával kapcsolatosain a család azt akarja bizonyítani, hogy Németh Ferenc halálát a bét évvel ezelőtti szurkálás okozta. Németh Ferencet, ugyanis 1933ban Gégény József nagyhalászi lakos megszúrta, azóta állandóan betegeskedett, 2—3-szor kórházban is volt hosszabb kezelés alatt, de meggyógyulni soha nemi tudott. ,Az orvosi vélemény szerint nem •valószínű, hogy a hulla felboncolása eredményes volna a tekintetben, hogy megállapítható volna, hogy a íhét év előtti szurkálás összefüggésben volt-e Németh mostani genyes melLhártyagyulladásávan, éppen ezért a nyiregyházi kir. törvényszék a •boncolás elrendelését mellőzte és a temetési engedélyt megadta. Korompay Károly dr. Kezdjünk új életet, teljesen elütöt a régitfii... A Baross Szövetség, a KIOSz, a NyKISE együtt ünnepelte Erdély Visszatérését A Baross Szövetség, a KIOSz. és a NyKISE az örvendező és az űj magyar utakat magábaszállással kereső magyarság szárnyaló lelkével ünnepelte vasárnap délelőtt 11 órakor Erdély egy részének visszatérését. Az ünnepségen, amely élénk érdeklődés mellett zajlott le a Bocskai-utcai Kl'OSz.-székházban, megjelent Korompay Károly dr., a KIOSz. díszelnöke, Bertalan Kálmán, Nyáregyháza országgyűlési képviselője, dr. szigeti Vass Jenő ügyvéd, a Mép. városi titkára, Uzoni Jenő, a Mép. vármegyei titkára, a Székely Társaság elnöke, Báthory István igazgató és számosan Nyíregyháza társadalmának képviselői közül. Az együtftes ünnepi közgyűlésen dr. Vernes Gyula, a Baross Szövetség titkára mondott megnyitót, mint erdélyi magyar ember és mint a Baross Szövetség szószólója. Élményei alapján idézte fel az erdélyi magyarság kálváriáját és hangoztatta, hogy a magyar keresztény kereskedők és iparosok példás magatartása és helytállása ébren tartotta az elnyomatás alatt is a feltámadás hitét. Vermes dr. üdvözölte Bertalan Kálmán országgyűlési képviselőt, a megjelenteket és felkérte dr. Korompay Károlyt, a KIOSz. díszelnökét az ünnepi beszéd

1 elmondására. Korompay Károly dr. megrázó erejű, mindenkit mélyen megható és egy új magyar élet körvonalait váteszi látással kirajzoló beszédében abból indult ki, hogy nem ünneplésre, hanem hálaadó Te Deumra jött. — Én nem vagyok erdélyi — mondotta — s nem is tudom, hogyan részesülhettem abban a kitüntetésben, ihogy engem választottak ki arra a szép szerepre, hogy én emlékezzem meg erről az örömteljes történeti eseményről, de talán éppen azért, mert nem vagyok erdélyi, de olyan országrészi magyar vagyok, szepességi, Szept. 30 Okt. 1 Hungária Filmszínház Budapesttel egyidőben! Hazafelé A könny, mosoly és a szerelem filmje Teleion 503. szám Hétfő-kedd Előadások mindkét napon 8A3,

3A5, "U7, 8A9 órai kezdettel ahonnan származók még mindig repesve várják azt az időt, amikor az ő szűkebb hazájuk is megtér az anyaország kebelére s ezért .nemcsak átérezhettem az örömnek azt a fokát, amely elfoghatta az erdélyieket a visszatérés megtörténtére, hanem azt teljes tárgyilagossággal, az örömérzésben való önmag afel ed ke z és nélkül érezhettem át s így talán inkább tudok számot adni róla. Talán ez indíthatta e keresztény valláserkölcsi alapon létrejött szövetségek .vezetőit arra, hogy engem tiszteltek meg a kitüntető szereppel. — Hogy minő érzések váltak úrrá rajtam a bécsi dönté9 s az azt követő dicsőséges bevonulás után? Amig fültanúi voltunk honvédségünk dicső bevonulásának s az azt kisérő ünnepi fogadtatásoknak nem győztük eleget hallgatni folytonos refrainkléint a hálának és köszönetnek azt a megnyilatkozását, amivel a Kormányzó úr, a miniszterelnök űr, a külügyminiszter úr s a baráti nagyhatalmak vezérei iránt viseltettek a román megszállás alól felszabadultak. Erről itt külön megemlékeznem ezért, bármennyire is örök hálára köteleztek le minden magyar embert valóban, feleslegesnek tartom. Inkább arról szeretnék beszélni, hogy bennem kezdettől fogva s a fogadtatási ünneplések alatt s után is mindjobban és jobban az az érzés vált úrrá, amit úgy fejezhetnék ki legrövidebben, hogy „de nagyon szeret bennünket az Isten!" Mert bármennyi elismeréssel és nagyrabecsüléssel is viseltetem mindenkivel szemben, akinek a közreműködésben része volt, bármilyen nagyra értékelem is mindenkinek az e téren kifejtett tevékenységét Trianontól egészen a bécsi döntésékig, azt mégis csak elenyésző csekélységnek tartom ahhoz a .végtelen kegyelemhez képest, -amiben a jó Isten részesített bennünket, amikor .viszszajuttatta ezeket az országrészeket s .visszajuttatta véráldozat, háborús véráldozat nélkül, visszajuttatta egyedül és kizárólag az örök igazság alapján. S mégsem magára az örök igazságra, hanem a jó Isten szeretetére fektetem a hangsúlyt. És pedig azért, mert mi magunk ugyancsak keveset tettünk azért, hogy az örök igazság győzedelmeskedjék. — Nem cselekedtünk egyebet, mint hittünk ebben az örök igazságban s vártuk annak eljövetelét. Hogy mégis eljött magától, azt egyes egyedül csakis a jó Isten különös kegyelmének, szeretetének köszönhetjük. Igaza volt a Kormányzó úrnak akkor, amikor az összeomlás után első ízben járt Nyíregyházán s fogadta a városházán a nyíregyházi társadalom vezetőinek a hódolatát s azt mondotta a megcsonkítottságunkra vonatkozóan, hogy annyira bízik az igazságban, hogyha mint kormányzó nem csinál semmit, hanem összekulcsolja a kezeit s vár türelemmel, akkor is vissza fognak térni az elszakított országrszek. Valóban nem csináltunk sokat s máris széttöredeztek a trianoni bilincs láncszemei s már csak a töredékei választják el tőlünk a még mindig megszállás alatt álló országrészeket. És bízhatott is a Kormányzó úr nemcsak az örök igazságban, hanem a jó Isten szeretetének a megnyilvánulásában is, mert ha végig síklik elménk hazánk történetén, évezredes történetén, úgy kénytelenek vagyunk bevallani, hogy végig az ezer éven, mindig a jó Istennek ez a különös szeretete tartott meg minket a földtekének ezen a részén, amelyet éppen ezért bizonyára a mi számunkra teremtett. Korompay Károly dr. ezután a magyar történelem nagyszerű példáival éreztette át az isteni kegyelem áldásait, amellyel a magyarságot minden válságból kiemelte, majd így folytatta beszédét: — Mi lenne itt, ha nemcsak az Isten szeretne minket, ihanem mi is szeretnők az Istent? Ha mi is szolgálnánk az igazságot s nemcsak ölhetett kézzel várnánk annak önmagától való feltámadását? Ha nemcsak a jó Isten adná visszia nekünk ismét és ismét szeretett hazánkat, ihanem ha mi ás megadnánk néki, ami öt megilleti, a szeretetet. A szeretetet Isten és embertársaink iránt. Ha nem marakodnánk folyton egymással, hanem megadnánk mindenkinek a magáét. Ha nemcsak egyesek tartanák magukénak ezt a hazát, amelyben öröm élni, hanem mindenkinek biztosítanánk benne ezt az örömteljes életet. felefon il. sz. Uránia Filmszinház 1 Telefon Szept. 30 Okt. 1 Budapesttel egyidőben! Hazafelé A könny, mosoly és a szerelem filmje Hétfő-kedd Előadások mindkét napon 7*4. 7i6, 7*8, 7*10 órai kezdetlel