Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 174-198. szám)

1940-08-19 / 188. szám

2. oldal S Z J^bo^sFm^iaF JVyírvidék ABOLcai HÍR (Trianon 21.) 1940 augusztus 24. p (Trianon 21.) 1940 augusztus 19. i wfcj i ^i o vttHwi.iM lti m. I íMhumflimiM Szakszerű kivitel! BBMM—ilI lll'M lllll»•—• ' Szolid árak! Lelkiismeretes kiszolgálás Hálók, ebédlők, kombinált szobák nagy választékban Kossuth tér 7. Törvényszék mellett. Harc a maláriát okozó szúnyogok milliói ellen Látogatás a mándoki malária kutató intézetben A nap áldó sugarai aranyozzák be a kenyérmezőket amelyeken keresztek ál­lanak s az asztagok között cséplőgépek búgják a munka és az élet himnuszát, amint autónk átrobog Felsőszabolcson, hogy meglátogassuk a mándoki malária­kutató intézetet, amelynek tudományos, népegészségügyi és szociális jelentőségé­ről főleg csak azok a körök tudnak, akik azt megteremtették, hogy hadat üzenje­nek a szúnyognak, a súlyosan pusztító malária terjesztőjének. Kora reggel érkezünk Mándokra. Em­bert alig látni, mindenki a mezőn van. A mezőn, ahol a nap tüzétől barnára csó­kolt magyarok hányják a kévét a cséplő­szekrénybe, hogy kenyeret életet jelentő búza ömöljön a zsákokba, mert enni kell adni annak, aki dolgozik, gondoskodni kell mindenki biztos megélhetéséről, aki családjáért dolgozik, aki becsületesen ki­veszi részét abból a munkából, amelyet a nemzet végez boldogulásáért és jobb jövendőjéért. S ennek az áldozatos mun­kának viszonzásául igyekszik a kormány­hatóság az új idők új szellemében gon­dot fordítani a népi közegészségügyre. Ennek jegyében született meg a mán­doki maláriakutató intézet is. Mert mi volt a múltban a helyzet. A szórványo­san előforduló malária, vagy ahogy né­piesen nevezik, váltóláz, az 1930-as évek­ben döbbenetes mértékben felszaporo­dott. Az időjárási viszonyok és az árvizek folytán az ország keleti felének fő­ként ezen a részén olyan felületek támadtak amelyek milliószámra ter­melték ki a szúnyogot, ennek a sú­lyos betegségnek a terjesztőjét. A megbetegedettek száma rohamosan emelkedett, amihez erősen hozzájárult a gazdasági krízis, a nagy szegénység, ami­nek következtében a megbetegedettek nem gyógykezeltették magukat, mert nemcsak orvosra, de gyógyszerre sem tellett. Az ingyenes gyógyszerellátás — a községek szűkös anyagi viszonyai miatt — jóformán egyenlő volt a semmivel. — Mándok és környékén egyre erösebben pusztított a malária és akadtak családok, ahol a láz mindenkit levett a lábáról. Már-már úgy látszott, hogy a veszedel­mes pusztító kórral szemben tehetetlen­né vált minden, amikor Értékes régi festményeket templomi képeket, ha ezek megsé­rültek, megfeketedtek, vagy festékük pergésnek indult, még idejében kér­jük megrestauráltatni. Készpénzbiztositék mellett felelős­séggel az ismert fővárosi restaura­tőrök szakszerű kivitelezésében a legértékesebb képek restaurálását végzem I ZABORSZKY JÖZSEF speciál restauráló-festőművész, Nyír­egyháza, Selyem utca 5 szám. a kormányzat a maiáriás vidékek felé nyújtotta kezét és öt maláriakuiató intézetet létesített. A maláriakutató intézetben egy jóságos arcú, csupaszív orvos dr. Sipos István Gyula orvos, az intézet vezetője fogad bennünket. Mellette még egy fiatal or­vos, Drótos Pál dr. dolgozik, de most máshová szólította a kötelességteljesítés szava. Amikor elmondjuk jövetelünk célját, Siposs dr. a hivatásának élő ember lelke­sedésével mutogatja meg az intézet la­boratóriumát, amelyben lombikok és más kísérleti eszközök tömegei állnak rendelkezésére. Ez a boszorkánykonyhá­nak is beillő laboratórium a szúnyog el­leni hadjáratnak a főhadiszállása, ahonnan meglepő tervszerűséggel és tu­dományos felkészültséggel indulnak dön­tő küzdelembe ellenük. A feladat nem könnyű, amit bizonyítanak azok a szo­morú áldozatok, akik az előszobában gyógykezelésre várnak. Elvánnyadt fér­fiak, láztól remegő asszonyok s legyen­gült, fehérarcú gyermekek ... A malária közellenségéről, a szúnyo­gokról esik szó. Megtudjuk, hogy három­féle fő faját különböztetjük meg a szúnyognak. S vajh ki hinné, hogy a gyötrő szúnyog, amelynek fájdal­mas csípését mindnyájan ismerjük, a legártatlanabb. De ártatlan az úgynevezett „daloló" szú­nyog is. amely zümmögve közeledik fe­lénk, hogy csípésével kellemetlenkedjen. A maláriának, a földkerekség egyik leg­elterjedtebb betegségének a tulajdonkép­l peni kórokozója az alattomos anopheles­! szúnyog, amely csak éjszaka, a sötétben , intéz észrevétlen támadást az ember el­1 len, mert csípése nem kellemetlen, sem­miféle fájdalmas érzést nem okoz. A maláriakutató intézetnek kettős fel­! adata van. A tudományos kutatás és a gyakorlati rendeltetés, amely szintén két­í irányú, az ambulancia, vagyis a betegek ' gyógykezelése és a szúnyogok elleni ' küzdelem. j Minden egyes újonnan jelentkező be­[ tegtől vérvizsgálatot vesznek, melynek | alapján igyekeznek felkutatni a szúnyog­; fajta variánsát s csak azután kezdődik a i tulajdonképpeni gyógykezelés, részint ki­| ninnel és más kipróbált gyógyszerekkel, . amivel a szegény betegeket ingyen lát­5 ják el. | — Milyen eredménnyel járt az eddigi i munkásságuk? — tettük fel a kérdést. \ — Szerénytelenség volna máris nagy .; eredményekre hivatkoznunk, —mondotta | Sípos dr. — de örömmel állapíthatjuk j meg a statisztika csalhatatlan adataival, i hogy a megbetegedések száma erősen meg­csappant amihez hozzájárult a rendkívül kemény tél, amely a szúnyogok elszaporodását késleltette. — Egyik legfontosabb feladatunk a szúnyogterjesztő helyek felkutatása. Ezekről a helyekről megfelelő készülék­kel vízmintát veszünk és valóságos szúnyog-népszámlálást tartunk a petékről, lárvákról és bábokról, amelyből azután megállapíthatjuk a szú­nyogsűríiséget. A szúnyog rendkívüli szaporaságát különböző felnagyított fény­képek mutatják a laboratórium falán. Ta­lálunk számtalan olyan istállót, amelyben köbméterenként számolva, tízezerszámra leptek cl maláríaszterjesztő anopheles­szúnyogok. És ezek a szúnyogok egyik emberről a másikra viszik a fertőzést vérszívás útján. Előfordul, sajnos, gyakor­ta, hogy egy-egy család minden tagja ma­láriában megbetegszik. Arra a kérdésünkre, hogy rosszindu­latú-e a malária? — Siposs dr. egy min­dennél többet beszélő grafikont mutatott. á kisvárdai m. kir. téli gazdasági iskola novemberben ismét megkezdi előadását A kisvárdai m. kir. téli gazdasági is­kola és mezőgazdasági szaktanácsadó ál­lomás novemberben ismét megkezdi az elméleti oktatást. Az iskola célja az, hogy a kisgazdák és kisbérlök fiait haza­fias, valláserkölcsi alapon nevelve, gaz­dasági szakoktatásban részesíts. Az elméleti oktatás ideje november— február s két esztendőn át tart. A gazda­sági munka idején az elméleti oktatást otthon gyakorlatilag értékesítik a tanfo­lyam hallgatói és utána vizsgát tesznek. Két esztendő után megkapják az arany­kalászos jelvényt. A tanfolyam ingyenes. Tankönyvekre és gazdaköri díjra 16 pengő szükséges. Akik vonaton nem tudnak bejárni az is­kolába, azok részére a szakiskola ma­gánházaknál gondoskodik a jó elhelyezés­ről és ellátásról s ezek havi 45 pengőt fizetnek. A felvétel feltételei között szerepel a betöltött 17. életév, egészséges testi és szellemi épség, legalább elemi iskolai végzettség, kiskorúaknál szülői beleegye­zés és községi elöljárósági ajánlás. i Az iskola ezenkívül időszaki tanfolya­mokat is rendez. Ilyen tanfolyamok ta­vasszal és ősszel legalább 20 leányielent­kező esetén hathetes háztartási tanfo­lyam, 10 napos mézestésztakészitö tanfo­lyam. méhészek részére 10 napos méhé­Ebből világosan látni, hogy közvetlen halált csak ritkán okoz. de annyira lerontja a szervezet ellenálló­képességét, hogy sok embernek sietteti a pusztulását. Amikor eljövünk az intézetből, már vagy tizen várnak az ambulanciára. A kapuban fájdalmas szúnyogcsípést ér­zünk. Bizonyára csak figyelmeztetés, ne^ hogy rosszat írjunk róluk ... KESERŰVÍZ ­szeti tanfolyam. Különféle csoportok ré­szére növényvédelmi, vagy bármely mát gazdasági tanfolyamot is készséggel ren­dez az iskola. Az iskola érdeklődőknek készséggel szolgál tanáccsal! és közelebbi felvilágo ­sítással. Mindazoknak, akik felejt­hetetlen jó édesapánk és nagy­apánk— id. Kopcsó Jánosj— temetésén megjelentek és rész­vétükkel fájdalmunkat enyhí­teni igyekeztek ezúton mon­dunk köszönetet. Nyíregyháza, 1940. aug. í9 gyermekei és unokái Múzeum leli: Kepler szülőházából... A híres német csillagásznak, Keplernek: szülővárosában, a vadregényes fekvésű i Weilben, a nagyr tudós szülőházát mú­j zatonmá alakították át. Háiía az adako­: zók bőkezűségének, sikerült a már om­ladozó házat annyira helyreállítani, mint amilyen Kepler életében volt, A mú­zeumban megtaláljuk mindazt, ami Kep­| ler munkásságához tairtozott. Eredeti { kéziratok, levelek és tudományos kuta­? tásainál alkalmazott érdekes készülékek inláthatsk i 1 1, valamiöt gyönyörű festmé­nyek azon tájakról, ahol a híres csilla­gász: megfordult. Külön érdekessége a múzeumnak az a fizikai készülék mely­lyel Kepler még mint tübingeni diák dol­gozott. A múzeumot egy hatalmas bronz ÍCepler-mellszobor díszíti, mely a kiváló Bredow szobrászművész alkotása. Katonai T ÉRKÉPTÓSKQ ÉRKÉPIÉRÖ ÉRKÉPKRÉTJI és mindenféle irodaszer nagy választékban lóba papirüzletében Nyíregyháza, Bethlen ufca 1. szám. Városháza épület.

Next

/
Thumbnails
Contents