Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 174-198. szám)
1940-08-08 / 180. szám
2. oldal HIJ2LAP tm w i _ ^a. tc®! Himjyp IMII Melyik az erősebb: a motor vagy az ember ? Az 1914—18. évi világháború befejezése után bekövetkezett hatalmas technikai fejlődés számtalan olyan eszközt állított az emberiség szolgálatába, amely lényegesen csökkentette az emberi izomerő munkába állításának szükségét. A vérmesebb képzelők már abban a kétségtelenül nem éppen megvetendő hiedelemben ringatták magukat, hogy közeledik az idő, a gépkorszak, amikor az emberi munkaerőt az életmegnyilvánulások legtöbb esetében a gépi erő fogja helyettesíteni, az ember pedig munka és harc nélkül fogja élvezni a gépi termelés és munka nagyszerű eredményeit. E technikai eszközök közül kétségkívül a leghatalmasabb fejlődést jelentette a robbanó motor, amely forradalmosította teljesen a földi emberi élet eddig ismert összes megnyilvánulásait. A technika nagyszerű felfedezései csakhamar a hadvezetés és katonai szervezés érdeklődésének homlokterébe kerültek. A vezérkarok csakhamar a hadsereg szolgálatába állítják a technika eddig ismert és katonai célokra hasznosítható összes vívmányait. Természetes azután, hogy a motor is bevonul a laktanyába és a gyakorlóterek^ hogy pár évi rövid kikísérletezés után diadalmasan vágtasson végig a szemünk előtt lezajló villámháborúk szárazföldi, légi és tengeri csatáinak színhelyén. A szellemi élet összes megnyilatkozásaival és újításaival lépést tartó modern hadászat és harcászat elméleti harcosai közül egyesek már azt kezdték hirdetni könyveikben és előadásaikban, hogy a motornak a modern hadviselésre gyakorolt forradalmi jelentőségű hatása következtében, a gép fogja uralni a harctereket szárazföldön, levegőben és a tengeren, az ember, a harcos pedig eddigi jelentőségét teljesen elvesztve, a harcigépek rabszolgájává és közönséges kiszolgálójává alacsonyodik le. Az 1939 szeptember 1. óta körülöttünk lezajlott vagy lezajlásban levő háborús kataklizmák tapasztalatai csakhamar bebizonyították, hogy a modern hadseregek hatalmas technikai felkészültsége és szervezete ellenére az ember, az örök harcos szerepe döntő tényező maradt a győzelem végső kivívásában. Az ember győzött ismét, húsból és vérből, idegekből álló élő ember szíve lelke és elszánt akarata adott értelmet az élettelen, szív- és léleknélküli gépnek. Az emberi szellem és akarat állott a gép mögött, vagy a gépben, zúgó repülőgépek dübörgő motorjai előtt. Az emberi agy gondolkozott, irányított és vezetett. Az élő harcos izomereje markolta meg és lendítette halálos útjára a kézigránátot, vetette a mélybe a támadó repülőgépek irtózatos hatású robbanóbombáit. Ember állt az ágyúk elsütőzsinórjánál, tengeralattjárók torpedóvető csöveinél. Az ember szántotta fel Flandria földjét az ellenfél soraiban ékeket hasító harckocsiszörnyetegekkel és az ember markolta meg ismét a szuronyos puska hideg agyát a véres rohamok alatt. Az ember harcolt, vérzett, győzött vagy vesztett a csatákban épúgy, mint századokkal azelőtt. A bölcsek, akik a gép rabszolgáivá avatták az embert, erősen tévedtek. Az élő és vérző harcos engedelmes szolgát nevelt az ellene fordult gépből. Az élettelen ércből vagy kidöntött fából motorikus erővel életrehívott lélekés akaratnélküli gép diadalmasan szökkent a levegőbe, merészen hasította a tenger hullámait, nyelte a csatamezők i kilométereit és okádta a halálthozó bombák és lövedékek tömegét — ha az ember akarata érvényesült fölötte. j Tartós sikert az ember nélkül sohasem tudott aratni, 1 mert terepet elfoglalni, megszállni és ! birtokban tartani csak az ember tud. A ; gép csak eszköz. Segít és támogat. Elfoglalni és elfoglalt helyet birtokolni nem tud. A lengyel hadjárat, vagy a nyugati háború repülőgépei, harcikocsijai, lövegei, géppuskái csak annyit értek, amennyit a bennük ülő vagy mögöttük álló harcos ért. Az angol harckocsi vagy a francia repülőgép is harcolt. Győzni mégsem tudtak. Mert a német gépek harcosaiban több volt a győzelmi vágy, a fegyelem, a mindent elsöprő akarat. A háborút nem az arany, az anyag és a gép nyeri meg, vagy veszti el, hanem az emberi szellem és izomerő kettős együttműködése. Bármilyen forradalmi újítások vonuljanak be a hadseregek szervezetébe, a végső győzelmet sohasem az élettelen anyag, hanem a gépek ezernyi roncsain j diadalmasan felülkerekedő emberi véráldozat fogja biztosítani. Egy fazék forró tyoklevessel nyakenontötfe haragosát A civakodás szomorn következménye Súlyos állapotban szállították kórházba Faragó Zsigmondné 60 éves végegyházi lakost. A sérült asszonyt a kórháziban azonnal ápolás alá vették, majd kihallgatták a rendkívül súlyos égési sebeket szenvedett Faragó Zsigmondnéit. A szerencsétlen asszony elmondotta kihallgatása során, hogy a falu .végén laknak s tegnapelőtt délelőtt a szomszédban lakó Kalányos Jánosnéval, akivel iharagos viszonyban is volt — valami csekélység miatt összeszólalkoztak. Szó szót követett, majd tettlegessé 5 fajult a civódás. Kalányosné eközben a tűzhelyhez szaladt, felkapta a levessel telt fazekat, amelyben éppen jófajta tyúkleves rotyogott s a forró levest fejére zúdította. A forró leves a szerencsétlen aszszony arcát, nyakát és mellét érte s igen fájdalmas égési sebeket oko. zot t| A forró tyúklevessel öntözködő | Kalányos Jánosné ellen a csendőr; ség a bűnvádi eljárást megindította. Döbbenetesen beteljesedett költői jóslat Bachtyejev már 1921-ben megjósolta Páris és Verdun elestét s a német győzelmet A költőket a klasszikus népek | ugyanazzal a névvel jelölték, mint a ; jósokat és látnók okát. Költő és >vates egy volt. És valóban, :ha a költők műveit olvasgatjuk, gyakran döbbenünk rá, milyen kísérteties pontossággal jósoltak meg messze jövőben bekövetkező eseményeket. Erre most csattanós példára bukkantam az orosz költők tanulmányozása közben. Kezeimbe került egy orosz vers, mely egy 1923-ban kiadott orosz antihológiában jelent meg. — „Orosz keservek és könnyek" volt a kötet címe s a legújabb (akkor legújabb) költők legjobb műveit foglalta össze. Ebben a köny.«Övn jelenít meg Baűhtyejev orosz költő csodálatos látnoki ihlettel megírt .verse arról, ami napjainkban, úgyszólván szemünk előtt és fülünk hallatára következett be: Páris és Verdun eleste si a franciák magukra maradása. A verset Bacifatyejev még 1921-ben írta. Hevenyéiszett magyar fordításban, lehetőleg pontos szöveghűségre törekedve, érdemesnek tartom ezt a beteljesedett jóslást a magyar közönség elé tárni. I.me: Nem mi haltunk-e becsülettel Érettetek a sáncokon? Yiharos, véres várfokon Nem mi álltunk-e rendületlen S nem a mi népünk ontott-e vért A ti Páristokért, Verduntökért? Fondor lélekkel, mért, hogy most már Hálátlan' elfeledtétek, Hogy egykor az orosz oroszlán Mint harcolt, vérzett értetek? A diadal vak mámorában Ültök vidám győzelmi tort, Feledve, hogy a nagy csatákban Az orosz vér mily bőven folyt. Ujjongjatok csak megbomolva! Eljön a nap majd rátok is! Fordul a Végzet véres malma, Áldásból válhat átok is! Fordul a sors s a vert ellenség, Miként a sebzett vad szokott, Visszafordul ellenetek még A vértől ázott nyomdokon. De akkor majd, halálos kínban, Hiába hívtok népeket, Nem szólal meg majd fiainkban Se szív, se virtus értetek. Nem lesz, ki védje majd a bőrötök, Se Páristok', se Verduntök'! így énekelt a költő 1921-ben, peButorkiilönlegessfgek, szalongarniturák, rekamiék An fnffíínV a legszebb kidolgozásban Cö lUlUJUii és meglepő olcsó árban vásárolhatók Glück butorházában Ezüstérmekkel és díszoklevéllel többszörösen kitüntetve. Alapítva 1903-ban. 6—8 havi részlet. (Trianon 21.) 1940 augusztus 4{ dig akkor még nagyon magasan állt | a francia Gloire csillaga s senki se ? mert .volna hinni a költőnek, gondolva, hogy amit az ír, vagy mond, úgyis „csak" költészet. Uj hangosított változatban A SEJK FIA Főszerepekben: BÁNKI VILMA és RUDOLFO VALENTINO Bemutatja a Hungária Filmszínház — A „Ferenc József" keserűvíz régóta kitűnően bevált .háziszer megrögzött székrekedésnél és annak mindenféle káros következményeinél; biztos, enyhe és gyorsan ható természetes hashajtó, mely számos betegségnél az emészltést javítja é9 az étvágyat fokozza. Kérdezze meg orvosát! (x) Többszáz kereskedő és iparos telepedhet le Kárpátalján A Magyar Élet Pártértesítő jelenti: A kárpátaljai területen végrehajtandó iparrevízió alkalmat nyújt a kereskedők és iparosok letelepülésére és biztos megélhetésére. Azok a kereskedők és iparosok, akik jelenlegi működési helyükön nem tudnak megfelelő módon megélni, továbbá az állástalan kereskedő- és iparossegédek, akik jövőjük biztosítása céljából Kárpátalján .mint önálló kereskedők és iparosok szándékoznak letelepedni, a kárpátaljai kormányzói biztosság közgazdasági osztályán (Ungvár) akár személyesen, akár írásiban jelentkezzenek, ahol a további felvilágosítást megkapják. A Pártértesítő jelentése szerint 289 fűszer- és szatócsüzlet, 55 kocsma, szatócs és dohánykisáruda, 55 rőföskereskedői, 66 kovács, 44 asztalos, 138 szabó, 159 cipész, 133 hentes és smészáros, 51 pék és sütőiparos, 128 dohányárusítói iparigazolvány, illetve jogosítvány kerül kiadásra. Ezenkívül a nagy- és különleges kereskedelem ágazatában Kárpátalja nagyobb helységeiben két gyarmatáru, két vasnagykereskedői, 11 ruhakereskedői, 11 úri és 8 női divatkereskedői, 3 szövet, 10 cipő, 14 vas, 10 üveg, 7 nyomda- és papíripari, 8 baromfi, 9 sör, 1 gyümölcs, 3 drogéria kereskedői, 8 órás, 4 villamos szaküzleti, 2 bútoripari, továbbá 18 szikvízgyártói, több festék, bőr, építési anyag, sziicsipari, kárpitos és cukrászipari jogosítvány, illetve iparigazolvány nyerhető el. A jelentkezők jelentkezésükkel egyidejűleg indokolt esetekben nyújtsák be a kormányzói biztosságihoz az önállósitási segély iránti kérvényüket is, valamint az ahhoz szükséges összes okmányokat. A kárpátaljai területen kínálkozó nagy munkaalkalmak biztos megélhetést nyújtanak az ott letelepülő keresztény kereskedők és iparosok részére. — Zsebírónok nagy választékban, 70 fillértől, négyszínű zsebirón 2.40 pengőtől, töltőtollak, megbízhatók, 1.40 pengőtől JÓBA papírüzletben, Nyáregyháza, Bethlen-utca 1. Telefon: 77. szám. (x)