Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 174-198. szám)

1940-08-07 / 179. szám

(Trianon 21

.) 1940 augusztus 7. sz 37. oldal Gazdák í )) Rézgálic a csávázáshoz nem lesz. — Ezért csak az RBRVlT" higa

nytartalmu szert használja Kaphatő

a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél Nyíregyháza, Zrínyi iEavia utca 7. szám. I. emelet. Műtrágya félék : SZUPERFOSZFÁT, PÉTISÓ, KÁLISÓ állandóan raktáron! A nyíregyházi borbélyok és fodrászok többsége a vasárnapi nyiivatartás mellett döntött 28 zárjuk be, 32 ne zárjuk be ötven nyíregyházi borbély- es fodrász/mester vonult fel hétfőn délelőtt a városházára dr. Tóth László városi aljegyző, t'b. vm. főjegyző hivataIáiba, hogy döntsenek a ifontos szakmai kérdésben, a vasárnapi munkaszünet ügyében. Tóth László dr. iparhatósági biztos két ívet tett a borbélymesterek elé. Az egyik ívet a vasárnapi .zárás híveinek, a másikat azok számára, akik ellenzik a vasárnapi zárást. Megkezdődött a néma szavazás, aláírta mint a hatvan mester az íveket. Az aláírások számbavételénél kiderült, hogy a vasárnapi zárásnak nincs meg a hirdetett többsége. Csak 28-an szavaztak a zárok mellett, míg 32 mester a vasárnapi zárás ellen foglalt állást. Így egyelőre nem lehet szó Nyíregyházán a borbély- és fodrászmesterek vasárnapi zárásáról. A határozatot a belső városrészben működő bonbélyok segédei lehangoltan vették tudomásul. A külső kisebb mesterek, akik főként maguk dolgoznak, örültek a határozatnak. Miért zárjunk be? Megkérdeztünk a szavazás után egyet a kisebbségiben maradt meste- j rek közül: Miért szavazott a záróra . mellett? 1 — Miért? — kérdezi csodálkozva. ' — Hát nem ez a mai szellemnek, a .valláserkölcsi megújhodásnak, a szo- • ciáilis felelősség fokozásának meglfe- , lelő álláspont? Hát mi, akik egész I héten át dolgoztunk, csak éppen ; •hétfőn délelőtt pihenhetünk a vasár- i nap délutánon kívül? Nem érdemel- j jük meg a teljes vasárnapi munkaszünetet? így templomba sem mehetünk. Nincs vasárnapunk. Tessék csak a felsőimagyarországi városok- i ham széjj elnézni, vagy Budapesten , meglfigyelsni a borbélyokat. Ott is megvan a vasárnapi záróra. No, de I itt sem tartja soká magát a régi i felifogás. Ma nem, de holnap tailán már igenis, meglesz a vasárnapi záróra! ! — /Azért, mert szegény ember va! gyok, szegény iparos, aki így is küzdelmesen, alig, hogy megkeresem 1 a ibetevő falatomat, a családom eltartásához szükséges minimumot, az adót, a- bolt- és lakásbért. Nekünk nem szabad, sajnos, egyetlen percet sem elmulasztanunk, hogy kereshessünk. A mi vendégeink olyan munkásemberek, akik szombaton fáradtan fekszenek le, nincs kedvük borotválkozásra, nyiratkozásra, amire egész héten át nem is érnek rá. Csak a

: vasárnap délé! őt tjük szaibad, akkor jönnek. Tessék megnézni a;z üzletemet ... Egész héten át van elég szabadideje a segédemnek. Unalmában nem tudja, mit tegyen, alig lézeng benne egyikét vendég. Vasárnap tömi ve 'Van a műhelyem. Igaz, azt mondják, iha nem volna .vasárnap nyitva egy üzlet sem, akkor rászokna a közönség a szombati, a hétköznapi borotválkozásra. Én attól félek, hogy nem rászokna, hanem elszokna, imint ahogyan a zsilett korszakában olyan sokan elszoktak & borbélyüzlettől. Lehet, hogy más városban mások a szokások, de való, hogy mi, néhányan, nem merjük a kicsi, de biztos munkát feláldozni a bizonytalanért. Ezeket mondották a két szembenál'ló táborból, ök tudják, mi a helyzet, de annyi bizonyos, hogy a (fejlődés, a szociális felemelkedés olyan fontos új változásokat hoznak a magyar életbe, hogy a záróra kérdése sem lesz szavazási probléma

1, hanem az egyetemes elrendezés egyik kérdése, amit központi intézkedéssel fognak megoldani. II románok le vannak leplezve Európa tirténelemludésai és politikusai előtt Okirati adatok az oláhok Erdélybe való lassú beszivárgásáról A román történetírás, különösen Jorga egyetemi tanár vad elfogultsággal készült históriaírása Miért nem zárunk be ? (Most egy másik mesterhez forduljunk a nagy titok ügyében: Miért szavazott a vasárnapi zárás ellen? nem kapott soká hitelt Európa és Amerika tudományos köreiben. A Dáciával való történeti összefüggés, a kontinuitás elmélete, amelyet Jorgáék hirdettek, összeomlott a tudósok szemében és az utóbbi évtizedekben már kézlegyintéssel intézték el a dákorománizmust a külföldi egyetemeken. Ennek a tekintélyhanyatlásnak legfőbb oka az volt, hogy Jorgáék nem tudtak bizonyítékokat produkálni, főképpen pedig az, hogy mind szélesebb körben vált ismeretessé a magyar történettudomány álláspontja, amelynek hinni is lehetett, mert írásos dokumentumokat tárt elő. Ezek az adatok kétségtelenné teszik, ' hogy Erdélyben a 12. század elején még f nem volt román, de a tatárjárástól kezd, ve a különféle mozgalmakkal, a tatár a török, a kozák betörésekkel egyidejűleg és lassan jöttek az oláhok és letelepedtek Erdély elhagyott völgyeiben és hegyei között. felelőn II. sz. Uránia Filmszínház T1 Teleüoa ss. Augusztus 8-9. Budapestiel egyidSben ! Csütörtök péntek Dr. Kildare különös esete Egy különlegesen érdekes és izgal

mas orvosi probléma. Előadások kezdete mindennap 5-7 és 9 őrakor. Ma, szerdán utoljára: CSIKÁGÓI SZOBALÁNY A Kárpátokon túl oláh vajdaságok voltak és a pénzéhes vajdák a vámokat és más jövedelmeket a görögöknek adták bérbe, akiknek zsarolásai miatt a román parasztság csapatostól szökött át a román vajdaságokból Erdélybe. így történt meg, hogy a mohácsi vész idején Erdély lakosságának már a negyedrésze oláh volt. A román bevándorlás azonban nem állt meg itt. A 17. és külösen a 18. században óriási mérveket öltött. Először a tatárjárás utáni időben találkozunk csak határozott oláh nyomokkal. De számuk a tatárjárás után is jelentéktelen volt még. Nagyon jellemző III. Endre király 1293-ban kiadott oklevele. Ebben a királynak azt az elhatározását olvassuk, hogy valamennyi oláh, bárkinek is a birtokán legyen, a királynak Székás nevű birtokára telepíttessék vissza, kivéve azon 60 háznépet, melynek letelepítését a gyulafehérvári káptalannak Kun László király engedte volt még meg ... így állott a híres dákoromán tömeg III. Endre korában. Hej, ha akkor tudták volna a magyar királyok, hogy a még maroknyi és szánalmasan ügyefogyott szolgahad egykor milliókat számláló tömeg lesz és merészségében az ősi magyar föld

> Szent István földjének elszakításáig megy, nem hisszük, hogy egy szál oláh is bejöhetett volna azontúl Erdélybe. De a magyar úri jóság, a szánalom, a humanitás most is saját kárunkra volt. Engedtük, még védtük, óvtuk, támogattuk a román menekülteket, akikben kígyót melengettünk a keblünkön. A későbbi időkben már több okirati adat szól az oláhok inkolációjáról, beköltözéséről. Okiratok vannak arról, hogy az erdélyi fejedelmek jól ismerték az oláh bevándorlás okait és arra is, hogy a bécsi udvar is azon volt hogy visszaszorítsa, különösen a német telepesek közelébe nyomuló oláh hordákat, akiknek erkölcsi élete éppen olyan döbbenetes volt, mint tudatlansága és szegénysége. Nézzünk egynéhány fontos történelmi okmányt: I. Rákóczi György fejedelem írja 1632 augusztus 15-én Máté vajda érdekében Abaza basához küldött levelében: „Az oláhok sok ínséget, károsodást szenvednek a közéjük beszármazott görög nemzetből való gonosz emberek miatt." Értfesíti Abaza basát arról, hogy ő az Erdélybe menekült oláhoknak tanácsolta a hazamenetelt, de azok azt felelték: „Nincsen annyi bátorságunk, hogy a rajtunk elhatalmasodott kegyetlen kalmár görögök ott lesznek, hazamehessenek." A török nagyvezért is arra kéri az erdélyi fejedelem

i akinek bölcs előrelátása szinte páratlan ebben az időben az oláh beözönlég kérdésében, hogy „ne változzék annyiszor a vajda, hanem lenne benszülött és román, mert így az ország (Oláhország) elfutott népe bátrabban tér vissza az elhagyott puszta földre .,." Az oláhországi vajda 1668-ban ezeket írja Apaffi Mihály erdélyi fejedelemnek: „Birodalmunkból egynéhány faluk szöktek át a Nagyságod birodalmába és pedig nem egyéb latorságért szöktek el, hanem csak az adónak nehéz voltáért ..." Rosettí moldvai vajda is ír Apafiinak az oláhok Erdélybe való beszivárgásáról. 1676-ban két ízben is erről ír. Egyik levelében ezeket írja: „Nyilván tudhatják, hogy egynéhány esztendő alatt mennyi háborúság történt e kis helyen mely miatt a szegénységnek ki kellett menniök életük táplálására a kegyelmed birodalmába." Velence követe, Duodo Pietro 1599 jaHungária Filmszínház Teleion 503. szám Augusztus 7 3 izgalmas film 1 műsorban R7M.T9Hr.TVN A HEGYEK HŐSE fttftlN A A1.1 Főszerepben RIN T Szerda A 17-es riadáauSé Erdői; haramiája izgalmas bünügyi fi!m. — Főszerepben BUCK JONES Előadások minden nap 5 7 és 9 órai kezdettel