Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 174-198. szám)

1940-08-03 / 176. szám

A, (Aki SZ ABOIC01 HffiUr (Trianon 21.) 194® augusztus 2. Rlezey Judit és Toldy Mária tóvárosi művésznők szerepelnek Gyureskó Étteremben Bessenyei tér. Telefon: 290. SARKADY ELEMER és cigányzenekara játszik! Péchy Sándor irja: A breton kérdés Alighogy a német csapatok Bretagne földjére tették lábukat június első napjaiban, Rennesben, Bretagne régi fővárosában azonnal megalakult az autonóm breton kormány, mely történelmi tény lehetséges, hogy egy új önálló kis országgal fogja gazdagítani a háború utáni Európa térképét. A világ közvéleménye Franciaországot ógy ismerte, mint Európának etnikailag egyik legegységesebb országát. Pedig 30% másnyelvü nemzetiség tarkította Franciaország etnográfiai térképét. Németek, flamandok, baskok, provanszalok, korzikaiak, olaszok és bretonok hatalmas tömegei éltek a peremmegyékben, melyek közül a bretonok és az olaszok okozták mindig a legtöbb dolgot a francia centralista törekvéseknek. Bretagne a La Manche-csatorna és az Atlanti óceán között fekvő félsziget. Franciaország egykori tartományainak egyike. Nevét az angol-szászok elől menekülő britektől nyerte. A századok folyamán többször elvesztette, majd viszszanyerte függetlenségét, mig 1532-ben Bretagne utolsó hercegnőjének I. Ferenc francia királlyal kötött házassága és a királynak Ígéretei amelyeket Bretagne rendeinek tett, Bretagnet végérvényesen a francia koronához csatolták, régi szabadsága és kiváltságai fenntartása mellett még külön rendi gyűléseit is megtartotta s azt különállásával csak a nagy forradalom szüntette meg. Bretagne területe 334.000 négyzetkilométer és a legsűrűbben laJiott része Franciaországnak. A bretonul beszélők száma kb. 1.5 millió. Egészen a 19. század végéig nem ismertek breton nemzetiségi kérdést. Kifejlődése főkép a központosító közigazgatás bürokratizmusára vezethető viszsza, mely nemcsak a Bretagneban, de más francia tartományokban is bizonyos regionalista törekvéseket váltott ki, melyek legjobban azután Bretagneban öntudatosultak. A francia állam is elkövette azt az oktalanságot, hogy megtámadta a népi egységet az iskolával. Az iskolában bretonul beszélő fiút szigorúan megbüntették. Ma is él sokaknak emlékezetében a „kölönc" — egy elhasznált fapapucs, melyet az anyanyelvét beszélő tanulónak mindaddig a nyakába akasztva kellett hordania, mig egy hasonló bűnben ért társát fel nem adta. Ugyanez a szellem szüli a szellemes verset: A krumplit a disznóknak, A héját a bretonoknak. Az ellenhatás nem maradt el: 1895-ben megalakul a Nyelvfenntartási Bizottság, amelynek az a feladata, hogy a breton nyelv iránt az érdeklődést könyvek, újságok, színdarabok kiadásával felkeltse. 1898-ban megalakul a bretagnei Regionalista Egylet, amely melegágya a későbbi mozgalomnak, mely ma már nemcsak a regionalista-federalisztikus berendezések megvalósítását, hanem egy autonóm szeparatista különállást tűzött ki programjául. A regionalizmus még fenntartás nélkül az egy és oszthatatlan francia állameszme mellett áll. Maximális követelése egy tartományi parlament volt a breton ügyek számára. Csak a közigazgatási visszásságok megszüntetését követelte épúgy a „nagyhaza", mint a „kishaza" szempontjából. A századforduló egyházpolitikai harcai váltják ki azután a szeparatista-nacionalizmus első megnyilatkozásait. A kormány meg akarja tiltani a papoknak a nép nyelvén való prédikálást. 1905-ben a Regionalista Egylet vezetősége ellen már hazaárulási pert akarnak indítani, Doumergue akkori közoktatásügyi miniszter elutasít minden kérvényt a breton nyelv tanítását illetőleg, mivel ez alkalmas volna a szeparatista törekvések elősegítésére. Ennek a nacionalista mozgalomnak nagy ésértékes erőkkel kellett felvenni a harcot. Eszméivel szemben ott állt a hatalmas, gazdag Franciaország, a francia szellemi élet roppant vonzó ereje, mellyel szemben a mozgalom még sok bretonnál is csak gúnyos mosolyt és lekicsinylést vált ki. A francia közigazgatás okosságára vall, hogy nem akart mártírokat csinálni, sőt a liberális francia sajtószabadság 1911-ben lehetővé teszi, egy szeparatista manifesztum kibocsátását is, melyben tiltakoznak a francia elnyomás ellen és őseik örökségét követelik vissza. Nem akarnak sem „kis", sem „nagyhazát" — csak Bretagnet. A világháború alatt Bretagne negyedmillió fiát áldozta fel a nagyhazának, de a háború után, 1919 május 8-án, a párizsi Cercle Celtique elnöke, Jacob Józset francia katonatiszt egy breton küldöttség élén kihallgatáson jelenik meg Wilson előtt és átadja a breton költészet antológiáját és egyben kérik támogatását népük számára. Majd egy kiáltványt szerkesztenek, melyet átadnak a Nemzetek Szövetsége alakuló ülésére összegyűlt diplomatáknak, kérve a 14-ik pont némi alkalmazását hazájukra is. De a breton-kérdés tulajdonképpen 1927-ben kelt új életre, az elszászi autonomista mozgalom kipattanásával. Megalakult a Breton Autonomista Párt is, melynek megbízottai az elszászi és korzikai autonomisták kiküldötteivel együtt közös szervet létesítenek a három nép együttes érdekeinek a védelmére, hogy lássa a világ, hogy „Franciaországban is o M T K Hústalan napokon VAJAT SAJTOT JUHTURÓT vásároljon. Mindenütt kapható. Telefon 593. élnek elégedetlen nemzetiségek". Ugyanekkor tartja a Breton Autonomista Párt első nyilvános kongresszusát, sőt a pártvezetőség egy tagja résztvesz az európai kisebbségek 1928-iki genfi konferenciáján is. Az autonomista párt mellett a federalisták csak külön parlamentet követelnek, melynek hivatása lesz újjászervezni a községi autonómiákat és gondoskodni arról, hogy Bretagneban hivatalnokok csak bretonok lehessenek. Egy harmadik breton párt is alakul 1931-ben, melynek azonban bizonyos kommunista mellékíze van. Mindezeket az eseményeket megzavarja az 1932-iki rennesi robbanás. Még a világháború előtt Rennes városa szobrot állít Bretagne és Franciaország egyesülésének emlékére, amely szoborcsoportban a két országot megszemélyesítő nőalakok közül Bretagne térdenállva fejezi ki háláját Franciaország előtt. Ez nagy visszatetszést váltott ki már akkor a bretonok között és az egyesülés 400 éves fordulóján a „nemzeti szégyen szobra" romokban hever az ünnepségre érkező párisi miniszterek előtt. Ugyanezen a napon a párisi lapok körlevelet kapnak, amely bejelenti: „meghódításunk 400 éves fordulóján azzal kezdjük meg a küzdelmet országunk felszabadításáért, hogy szétromboljuk szolgaságunk jelképét". Ugyan ebben az évben, mikor Herriot miniszterelnök egy másik emlékmű leleplezésére érkezik, vonata előtt a régi breton határon felszedik a síneket, hogy a francia miniszterelnök ne jöhessen be simán az országba: „érezze, hogy Ingradesnél idegen földre lép". A mostani háború a breton kérdésnek — úgylátszik — nem vetett véget, mert 1940 januári „Kiáltvány"-uk így szól: „Mivel Franciaország 1790-ben megszüntette Bretagne politikai önállóságát, a bretonok 150 éve nélkülözik nemzeti életüket. Franciaország a külföldön mint az emberi és nyelvi jogok harcosa szerepel a köztudatban, odahaza pedig megtiltja egy népnek, hogy nyelvét az iskolákban és a törvény előtt használhassa. Bármilyen megegyezést is ajánlottunk mi, bretonok, Levéitetü ellen biztos permetezőszer kimérve 10 dkg 14 fillér. Azonkívül növényvédr.'mi cikkek olcsón kaphatók. — in. Boruzs és Erdős festékkereskedők, Luther utca 6- sz. Telefonszám : 175 Franciaország sohasem állt velünk szóba. Ezért rájöttünk arra, hogy a breton nép gazdasági és kulturális felemelkedését csak az idegen uralomtól való elszakadás, hozhatja meg. A francia állam 1938 májusában szükségrendeletet bocsátott ki, mellyel megfosztotta a breton hazafiakat a véleményszabadságuktól, többeket pedig börtönbe vetett. 1939 júliusában ismét egy rendeletet adott ki, mellyel a breton-mozgalmat a kémkedéssel és a hazaárulással egyenlő bűncselekménynek minősíti. A Breton Nemzeti Pártot feloszlatták, tagjait üldözik és bezárják. A bretonok kijelentik, hogy a mostani háborúban nem hajlandók kelta vért ontani és csak egy háború jogosságát ismerik el: azt, amelyet hódítóik ellen fognak viselni. A francia miniszterelnök 1939 szeptember 21-iki beszédében kijelentette, hogy Németország megtalálta a maga embereit Bretagneban. Hazudott! Mert egyetlen breton hazafi sem áll német zsoldban. Tiltakozunk a sok francia menekült ellen, akik ma többen vannak Bretagneban, mint maguk a bretonok. Bretagne ebben a háborúban nem mint egy francia tartomány vesz részt, hanem mint saját, céljai megvalósításának könnyű eléréséért áldozza fel most is legjobbjait. Bretagne függetlenséget akar! Éppen úgy, mint testvére, Írország! Harcunk, mely 1932-ben Rennesben szimbolikusan kezdődött, csak a teljes függetlenség kivívása után fog véget Kis stráfkocsit (kofa kocsit) vennék használt de jó állapotban lévőt Dr. Erdőhegyi Lajos gazdasága Oros. Játszás közben ledobták a pincébe Egy 9 éves gyermeket súlyos sérülésekkel szállítottak be a nyíregyházi Erzsébet-kórháziba. Vágó András í 9 éves nagykállói lakossal történt a. ] szerencsétlenség. Vágó András egyik f kis barátjával, Orosz Györggyel, | szintén 9 éves nagyikáMói gyermeklkeí [ játszogatott és a hancurozás közben: i történt, hogy Orosz György letaszíj totta a pincébe Vágó Andrást, aki ! súlyos sérüléseket szenvedett. A ihal; eset ügyéiben vizsgálat indult. Európai hirü és csodálatos gyógyhatású Hajdúszoboszlói gyógyfürdő Fedett gyógymedencék. Ivócsarnokok. Inhalatórium. Strandfürdők A legmodernebb hullámfürdő A gyönyörű uj csónakázó tó. Napozó és pihenő csarnokok, — A páratlan eredményes gyógyhatású fürdő, ivó és belélegző kúrákra is alkalmas, A csodálatos hatású gyógyfürdőt Hajdúszoboszló 73 és 78 fokos, sós, jódos, bromos, hidrocarbonatos hévvízeí táplálják. PERCENKENT 3000 LITER VÍZ. Magyar és német nyelvű ismertetésekkel készséggel szolgál a fürdő igazgatósága.