Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 174-198. szám)

1940-08-24 / 192. szám

{ [Trianon 21.) 1940 augusztus 128. 3. oldal II magyar Erdélybe szivárgó nomád oláh pásztornép fokozatosan több mint hat millió hold földet vett ki a magyarság kezéből Baróthy József döbbenetes adatokat tár íel az erdélyi románok magyarirtó terjeszkedéséről Baróthy József író, akinek Nyíregyhá­zával is benső kapcsolatai vannak és aki nyíregyházinak is érzi magát, most egy fájdalmasan időszerű könyvvel lepte meg a magyar értelmiséget. A könyv, amely a magyarságot a való­ságérzésre nevelés tekintetében máris nagyszerű eredményeket felmutatható ,,Kék könyvek" sorozatában most jelent meg, ezt a címet viseli: Magyar föld román kézen. Ez a könyv felvilágosít arról, miként vált a hajdan a bojárok rettentő elnyomása elől Erdélybe szivárgott román pásztor­nép hálátlan és elvakult földkobzóvá Erdélyben és miként történhetett meg az, hogy az erdélyi magyar földbirtokokból 1848-tól a világháborúig ravasz fondorlatokkal, a soviniszta oláh pénzintézetek támogatá­sával, felvásárlásokkal több mint hárommillió hold földet húztak ki az oláhok a magyarok ke­zéből, majd miként tetőzte be ezt a borzalmas magyarirtó folyamatot a lelketlen, alatto­mos, kaján 1921. évi oláh földbirtokre­form, amely más rendelkezéseket tartal­mazott a Regát, mást Besszarábia, Buko­vina és mást Erdély részére. Ez a törvé­nyes formulákba búvó magyarirtás újabb 3,120.000 hold földtől fosztotta meg a magyar egyházi és más közü­leteket és birtokosokat. Erdély feltámadásának — írja a könyv előszava — nem utolsó sorban Erdély kálváriája a kiindulópontja. Hogy ez a véres > könnyes kálvária mi volt valójá­ban, azt csak az Erdélyből menekült ma­gyar és székely testvéreink tudják és nem egy magyar család tragédiájának könnyes, véres eseményei jelzik. Románia a szellemi és erkölcsi szín­vonalnak végzetes leszállításával akarta Erdélyt jogara alatt tartani. Ennek a gyilkos tervnek minden mozza­nata és végrehajtásánál minden borzal­ma megvilágosodik Baróthy könyve nyo­mán, úgyhogy olyan érzésünk van a könyv elolvasása után, mintha egy szán­dékos, előre megfontolt gaztett filmje peregne le előttünk lassított és minden részletet világosan láttató felvétel során. Már nem kell reklám MIXE SftNDOR na etter zónája, ebéde, vacsoráin söre, bora és Itala utolérhetetlen, — Az uri közönség ked­venc találkozó helye. Étterem telefonszáma 5-53 Sörház telefonszáma 604. Olcsón és jól vásárol Mayer Ágoston dlvatO?letében nöi és férfi divattikek, kötött áruk, fehéremük, divatsely­mek, szövetek. Baróthy visszamegy az oláh fejedelem­ség korára és látjuk, hogy elnyomóbb, lelketlenebb, érzéketle­nebb, érzéketlenebb birtokosrendje nem volt Európának, mint a román fejedelemségek nagybojárjai, akik arra is képesek voltak, hogy a ro­mán parasztság szolgáltatásainak, a ro­botnak felemelését az impériumot gya­korló hatalmaktól, a töröktől, majd az orosztól kérjék. Megdöbbenve látjuk, hogy lehetséges volt Európában egy olyan társadalmi és gazdasági rend, mint az oláh, amely elviselhetetlenségig fo­kozta a nép terheit. A román bojárság a köznép kiuzsorázásábati — írja és iga­zolja is Baróthy — gátlást nem ismert. A bojárelv az volt, hogy a jobbágy­parasztság az úr tőkéje. A közhivatalnokok megvesztegethetősé­ge, a köztisztaság ignorálása államrezon­ná vált. Megértjük ilyen körülmények között, hogy az oláh szolgahad százezres tömegekben jelent meg Erdély völgyei­ben. De az már fellázítja bennünk a vért t amikor azt látjuk, hogy ez a befogadott tömeg itthon, ahol hihetetlen mértékben más volt a hely­zete, ahol emelkedett civilizációban, gazdagodott jogokban, végül is a ma­gyarság ellen fordult lelketlen uszí­tásra. Baróthy bemutatja világos tényekben, hogy míg Magyarországon a feudalizmus • is lehetővé tette a folytonos fejlődést a ' szociális kiegyensúlyozottság felé és az 1848-as szabadság áldásaiban az oláhok is éppen úgy részesültek, mint a magya­rok, addig volt hazájukban, a regátban, nem változott a parasztság helyzete és Románia története parasztlázadások so­rozata. Még 1910-ben is kielégítetlen tö­megek lázonganak és a román hadsereg tízezer parasztot lövet halomba a lázadás izzó napjai­ban. Ezzel szemben Erdélyben az oláhság eb­ben az időben már javában vásárolja a magyar birtokokat gazdagszik és kultu­rális téren is szabad fejlődése van. Baróthy bemutatja az erdélyi oláh pénzintézeteket, amelyek oláh nem­zetiségi célokért hevülve, segítik a románságot abban, hogy kezére jus­son a magyar birtokok nagyrésze. Tizenöt év alatt, 1907-től 1912-ig megfor­dul már az arány a földbirtoklásban a magyarság és az oláhság között. Ez alatt a tizenöt év alatt a magyarság 166.500 hold földet veszít 69,752.000 aranykorona értékben. Erről a magyarságpusztulásról a liberális gyönyörök között az illuzio­nista nacionalizmus magyarsága nem vett észre semmit. Egyesek, mint pl. Bethlen István gróf szóvá tették a tragikus rom­lást, de nem hallgattak rájuk. Baróthy könyve megszólaltatja a vésztjósló, jövőbe látókat is. Vármegyénként, sőt községenként táblá­zatos kimutatásban láttatja meg, miként került a magyar föld az oláh családok kezébe^ hogy szorult a gyűrű mind szoro­sabbra az erdélyi magyarok és székelyek körül... Micsoda rabló-árveréseket is­merünk itt meg. Maniu Gyula egy özvegy asszony há­zát és 850 négyszögöles telkét és kertjét egy koronával vásárolta meg. Ily módon szerezte földvagyonát az a ro­mán értelmiség, amely a köznép sanyar­gatására, főként pedig a magyar birtokos osztály földönfutóvá tételére a hatalmas nemzetiségi bankapparátust kiépítette. Majd jön a betetőzése a rabló irányza­Köztudomású, hogy az ORION-gyár évek óta a rövid­hullámú rádiózás népszerűsítése érdekében úttörő munkát végez. Az idén is a rövid­hullámú rádiózás terén nagyjelentőségű újí­tással leptük meg a közönséget. Ez az újítás a »sávnyujtó«. Az ilyennel felszerelt készülékeknél a rövidhullámú állomások beállítása ugyanolyan könnyű, mint akár középhullámon és az állomás-skálán pon­tosan rajta van, hogy a rövidhullámú adók hol jelentkeznek. Új alapokra fektettük a telepes rádiózást is, az áram­fogyasztás rendkívüli csökkentésével. A tele­pek hosszabb ideig használhatók, vagy sokkal kisebb — tehát olcsóbb — telepek szükségesek. Ennek az eredménye az is, hogy az utazóközönség számára nagytel­jesítményű, kissúlyú bőrönd-készüléket hoz­tunk piacra. Világszerte csodálatot és eHsmerést keltettek a múlt évben kisszuper-készü!ékeink. Az új, 1941-es sorozatban a kisszuper még tökéletesebbé fejlődött és egész családdá bővült: az ORION középszuper és az GKiON kis zenegép a rádiósok régi vágyát valósítja meg. Minden vonatkozásban újat, szépet és jót jelentenek az új ORION rádiók és ami igen fontos: • minden igénynek megvan a megfelelő ORION rááióía. mmm tosságnak. A megszálló oláhok a nagyszebeni kormányzótanács rendelete alapján kényszerbérletekkel készítették elő az 1921-es földbirtokreformot. Valóságos anarchia az, amit itt látunk. Sok helyt a birtokosokat meg sem idé­zik a kisajátítási eljárásokra. Demagóg politikai agitátorok befolyá­sára történik minden. Sokhelyütt a parasztok azokat a terü­leteket is elfoglalják, amelyeket a bizott­ság meghagyott a tulajdonosnak és fegyveres hatalommal sem lehet eltá­volítani őket, a kényszerbérletbe adott birtokok bér­összegét soha senki nem fizette meg. És e földek 87 százaléka magyar földtulaj­don volt. Részletes és arcpirítóan sötét gonosz­ságra valló tényeket sorol fel a nagy­szerű könyv azután a legsúlyosabb csapásról, a magyar­ságot végkép kifosztó 1921, évi föld­birtokreformról. Nagyon jól kitűnik a reform erdélyi célja azzal, hogy \. párhuzamba állítja Baróthy mindenütt az erdélyi reformot a regátival. Ez az összehasonlítás leleplezi a bűnt. Erdélybe olyan számos jogcím volt a birtokok elkobzására, hogy senki sem menekülhetett s éppen ez volt a cél, ne menekülhessen a magyar. Megfosztották az egyházakat és iskolákat is földjüktől. Megtudjuk a földbirtokreform részletes zsákmányadatait. Izgalmasan érdekesek azok az olda­lak, amelyek az Erdélyben járt ame­rikai protestánsmisszió útjáról és a misszió által felvett panaszokról, a románok elutasító válaszának köntör­falazásáról szólanak. Megismerjük a sokat emlegetett csíki magánjavak igaz adatait és végül a gyu­lafehérvári hiteles magyar szövegét. Dübörgő vádirat ez a könyv. Vádolja a román lelketlenséget, de vádolja a magyar nemtörődömséget, a dinasztia nemzetiségeket dédelgető el­járását. De nemcsak vádol, hanem a ro­mán korruptság igaz képének leleplezé­sével belesikoltja Európa viharába: A bevándorolt, kígyóként melengetett, majd Bristol autógarázs KIS TÉR 10. SZAM. ­Autógarazsirozás és javítás. Fogaskerekek és törött gép­részek heggesztése. Svéd golyós csapágyak raktára.

Next

/
Thumbnails
Contents