Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 174-198. szám)

1940-08-24 / 192. szám

Ara 10 fillér Nyíregyháza, 1940. augusztus 12. (Trianon 21.) VIII. évfolyam 123 (2195.) szám. S'c­Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. Postatakaréki csekkszám: 47.139. Telefon: 77. POLITIKAI NAPILAP Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre, 7.50 P. Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. « Egyek vagyunk Egymásra találtunk érzésben, gon­dolatban, vágyakozásban. 'Nem vá­laszt el bennünket semmi. Magyarok vagyunk, egy ezer éves haza testvéri szívben összeforrt fiai, leányai. Egy az imánk, egy a célunk, eggyé iforr mindem erőnk. Erdélyre gondolunk, a bérces országra, amely annyi ma­gyar zsenit adott a világinak. Erdély­re, amelynek minden röge magyar. Székely testvéreinkre gondolunk, akik húsz év óta készülnek ezekre a percekre, arra az időre, amikor üt az igazságot tevő történelem órája. Tudja mindenki közülünk, hogy en­nek így kellett történnie. Hogy Tria­nonnak egyszer össze kellett omla­nia. Tudja mindenki közülünk, hogy fájt az ősi föld elszakítása és minden •terület között legjobban Erdély el­vesztése. És sokan .vannak közü­lünk, aki ott születtek, a Maros, a Küküllő, a Szamos völgyében. Elsír­tuk könnyeinket az ősi szent rögök­ért, elimádkoztuk fohászainkat az­ért, hogy egyszer eljöjjön az igazság napja. Nem gyűlölünk senkit. Ismer­jük a román parasztot, tudjuk, hogy soiha nem volt jobb dolga, mint ak­kor, amikor magyar volt a világ Ko­lozsvárott, Aradon, Csíkországban, a. Hargita völgyeiben, a szőke Maros partján, az Olt mentén. Azt is tud­juk, hogy voltak fanatikus hivői az oláh intelligencia köréiben a dákóro­mánizmusinak, de ebben komolyan egyik sem Ihitt közülök. Sok román barátunk van, akik egy napon Ibe Fog­ják vallani, hogy az elmúlt húsz év ábránd és hazugság volt. Könnyen lehettek úrrá a beteg törekvések, mert hiszen alélt volt a magyar n'em­zeti erő, a magyar akarat. Nem kell nekünk a más folyója, daloltuk, nem Í9 kellett soha a magyarnak más földje, más kertje, más városa. Amikor azt láttuk, hogv az oláhok az aradi kultúrpalotára csak úgy egyszerűen ráírják románul, hogy ez a palota az övék, meg hogy a kolozs­vári Mátyás-szoborra ráírják romá­nul, hogy Corvin Mátyás is az övék volt, mintha gyermekek játékát lát­tuk volna, akik a felnőttek életét utánozzák. A Balkán nehezedett reá a magyar kultúra, a magyar küzdelem, szenve­. dés, győzelem ősi rögeire. Ez a bal­káni stílus megborzongatta a Ifinom Ízléssel tervezett erdélyi kertek fáit, szörnyű ellentmondásokat, lelki emó­ciókat váltott ki. Ignáicz Rózsa Anyanyelve magyar című regénye megörökítette azt a mérhetetlen bru­talitást, amit a románok elkövettek Erdély lelkiéivel. De kézlegyintéssel intéztük el ezeket a zord emlékekét. Egyszer úgyis vége lesz, egyszer úgyis magyar lesz a .világ Kolozsvár várában, Aradon, Nagyváradon újra. És a székely f alvakban is elkövetke­zik a rend, az ősi, a természet, a bio­lógia, a lélektan törvényei szerint való. .Láttuk rnáir a békében, hogy az Alibina. és más román bankok milyen szisztematikusan törnek a magyar birtok ellen. De erőnk 'tudatában csak mosolyogtunk a gálád vállalko­zások láttán. A felszínes élet lelhetett román, de az alapanyag megmaradt A magyar bizottság pontosan megrajzolt határra vonatkozó javaslatot terjesztett elő, de a romáitok előbb a gépcserével akarnak foglalkozni Turnu-Severinből jelentik: Ma dél­előtt 10 óra után sorra megérkeztek a turnuszeverini kultúrházba a ma­gyar és a román bizottságok tagjai és nyomban megkezdték a döntő ta­nácskozásokat. Dragatina tábornok, a román bi­zottság katonai képviselője csütörtö­kön Bukarestbe utazott és bejelen­tette a külügyminiszternek, hogy le­mond megbizatásáról, mert úgy lát­ja, hogy az ő.hajthatatlan állásfogla­lása okozza a tárgyalások megtorpa­nását. A külügyminiszteriem fogad­ta el a lemondást és így Dragatina tábornok pénteken újra Turnu-Seve­rinbe érkezett, hogy részt vegyen a további tárgyalásokon is. Rómából jelentik: Az olasz lapok részletesen ismertetik a magyar ál­láspontot. A Lavoro Fascista írja: Ma még nem tudjuk, mi lesz a turnu­szeverini tárgyalás vége. Annyi bizo­nyos, hogy az erdélyi kérdés nem egyszerű probléma és valószínű, hogy a tengelyhatalmaknak kell újra taná­csot adni a két félnek. Miközben a tárgyalások második fejezetéhez ér­tek, egy pillantást vessünk a magyar álláspontra. Kétségtelen, ihogy Ma­gyarország számára élet-halál kér­dési jelent a háború kimenetele; De e tekintetben a magyaroknak soha nem voltak kétségeik. Magyarország teljes odaadással áll ma is a tengely­politika mellett. Italo Zigarelli nagy cikket ír a ma­gyar helyzetről. Cikkét képekkel il­lusztrálja. Egyik kép egy magyar re­víziós nagygyűlést mutat be. Amikor a mérnetek átlépték a <v<ersail!esi kas­tély küszöbét, nyilvánvaló lett, hogy Trianon is összeomlott és Magyar­ország érvénytelennek tekinti a tria­noni szerződést. Gsáky István gróf külügyminiszter mondotta, hogy nem akar senkinek sem gyógyíthatatlan sebeket okozni, ami azt jelenti, ihogy Magyarország nem fog a zöld asztal mellett sem hajthatatlan .magatartást •tanúsítani. Foglalkozik a jeles szak­író a székelyekkel is, akiket vitéz és földhöz nőtt népnek mond. Ha Ma­ősinek, gránitnak, Gyula .vezér ideje óta kiformálódott -magyarnak. Most alkusznak a balkáni embe­rek. Nem tudják, mit is kell monda­ni, hiszen olyan egyenetlen a játsz­ma. Egyfelől a körmönfont ravasz­ság, másfelől az örök törvények ere­je. Huza-vona látszik a tárgyalások elhúzódásában, egy összeomlástól .rettegő báb vonaglása. Mindegy. Amint nem érhet el az ember a csil­lagokig, amint nem változtatja meg a felhők útját, nem szólhat bele a ta­laj geológiai szerkezetváltozásaiba, gyarország nem kap elég nagy terü­letet, akkor szó sem lehet a népes­ségeseréről. A bolgár sajtó, valamint a jugo­szláv lapok is meleg rokonszenvvel árnak a nagy magyar mérkőzésről. A Zora rámutat, hogy Trianon kétmil­lió magyart szakított el akarata el­len. Az új határokat az igazságosság elvén kell megvonni. A magyar kiküldöttek szabato­san megvont új határra tettek | javaslatot, de a románok előtér­; be hozták a lakosságcserét. | A cserét a magyar bizottság elvileg i nem ellenezte, de előbib a területről I akart bizonyosságot szerezni. A la­kosságcsere felvetése a csűrés-csava­rás esete, mert a románoknak is ha­tárvonalra vonatkozó javaslatot kél-' lett volna előterjeszteni, ami azután alapot adhatnak a további tárgyalá­sokra. (MTI.) A románok egymillió magyart üldöztek ki Erdélyből Az Utro című bolgár lap 'ha.ngoz­tatja, hogy a népességcsere felvetése csak arra való, hogy a románok időt nyerjenek. Különben sem lehet a mai népességi viszonyokat tárgyalás alapjául elfogadni, mert a románok egymillió magyar őslakost üldözött ki Erdélyből és helyükre egymillió­nál több románt hozott be és olyan •helyekre telepítették őket, ahol az­előtt soha nem .lakott román. Ha a románok nem változtatják meg most tarthatatlan álláspontjukat, a tárgya­lások megszakításával keil számölni. A Pravda azt írja:, hogy a magyar­román tárgyalások tulajdonképpen még meg sem kezdődtek. Mértékadó •magyar helyen nagy elégedetlenség nyilvánul- meg a románok magatar­tása miatt. Magyarország nem ka­pott választ arra a javaslatra, amely •a határok megvonására vonatkozik. Pedig a románoknak erre választ •kell adniok és csak a határok meg­vitatása után lehat szó majd a cse­•réről. (MTI.) Megszakadtak a magyar-román tárgyalásik Lapzártakor kaptuk a hirt Turnu-Severinbői, hogy a magyar-román tárgyalások megszakadtak és a magyar küldöttség visszatért. Súlyos pénzügyi ellentétek merültek fel Crajovában Crajovába újabb három román pénzügyi szakértő érkezett. Ez arra mutat, hogy súlyos pénzügyi ellenté­tek .vannak a román és a bolgár ál­lásponit között. (MTI.) A román kormány vasgárdista tagjait lemondatják A Messagero jelentése szerint a román kormány átalakulása befejezett tény. A akként nem teheti senki mássá Er­délyt, mint ami; nem vetkőztetheti le ősmagyar 'vonásaiból. Minden ál­dozatra készek vagyunk Erdélyért, mert Erdély a mi testünk, lelkünk, Erdély mi vagyunk magunk. De nem emberi erők teszik árrá, hanem a te­remtő Isten keze formálta annak. Ezekben a kozmogonáiis érzésekben egyek .voltunk és egyek vagyunk. El­jött a ihajnal az éjszaka után, eljött az idő, hogy hazamenjünk, amerre apáink sírja int, Erdély országba. kormány valamennyi vasgárdista tagja le­mond és helyüket magasrangú személyi­ségekkel töltik be. (MTI.) A román koronatanács elége­dett a kormány külpolitikájával Az Orient hírszolgálati iroda je­lentése szerint a koronatanács hatá­rozatáról hivatalos jelentést adtak ki. Eszerint a tanács megelégedését! •nyilvánítja a kormány politikája iránt, amely megfelel a nemzet ál­landó érdekeinek .és a változó körül­ményeknek. (MTI.) A gazdasági miniszterek tanácskozása A magyar kormány gazdasági mi­Í* niszterei ma délelőtt Teleki Pál gróf miniszterelnök elnökletével ülést . tartottak. A tanácskozás időszerű terményértékesítési kérdésekkel fog­lalkozott. (MTI.) Élénk északnyugati, északi szól, .felhőátvonulások, néhány helyen eső. A hőmérséklet ma alig változik, hol­nap egy kissé már emelkedik.

Next

/
Thumbnails
Contents