Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 174-198. szám)

1940-08-22 / 190. szám

2. oldal S Z J^BO^SFM^IAF NYtKVIDÉK ABOLCSI MURLAF (Trianon 21.) 1940 augusztus 24. p Helyszíni közvetítés Uraim, Érpatak határában, a Zsindelyes-pusztán vagyunk! Kép­zeljenek el egy kis silány szabolcsi homokot és néhány málladozó cse­lédházat az Isten háta mögött. Ez az úgynevezett Kubinyi-tanya. Az­tán van itten egy épület, amely semmiben sem különbözik a többi cselédháztól. Sőt alábbvaló, mert mert a kutya sem törődik vele. Karbantartásáról senki sem gon­doskodik. Falai pontosan egy év­éwel azelőtt láttak valami meszet. Lelkes Ázsiakutató, ha idetévedne, azt hinné, hogy a multszázadbeli romantikus betyárvilág beszédes emlékét, a „Betekints!" csárdát fe­dezte fel. Pedig hát ez a tönkre­ment épületkomplexum nem más, mint a zsindelyes pusztai elemi népiskola a tanítói lakással. De közelebb hozom a mikrofont, bel­jebb húzódom, mert zuhog az eső! Lépjünk be tiszteletadással az aj­tón, hátha akad valami mikrofon­ba való érdekesség. Vigyázat, itt valami küszöb vala! Ügy látom, ez itten egy égrenyíló ajtó, küszöb nincs. Hosszú idők folyamán bizo­nyára sok jó fát felaprítottak rajta, minek következtében a küszöb el­fogyott. A küszöböt az éghajlat változásai is beboríthatták talaj­rétegekkel, a tudományos ásatás, a kultúrrétegek gondos eltávolítása talán fényt deríthetne ezen emlék­anyag hollétére. Bocsánat, most megnézem, hogy bent vagyunk-e már vagy még mindig kint? Ugyan­is még mindig csorog ránk az eső! Mégis... úgy látom, bent vagyunk. Igen, bent vagyunk! A „ tantereid­ben vagyunk... A tanterem kü­szöbje néhány földrajzi fogalom, mint hegynyereg, hágó, hegykép stb. szemléltetésére kiválóan alkal­mas. Ügyszintén ezek a noékora­beli padlódeszkák az állóvizekkel a domborzati viszonyok megérteté­sére szintén nagyon jók. De kér­dezzük meg a tanítót, hogy itt kö­rül a falon, kezdve a gerendáktól, ezek a piszkos lecsurgások micso­dák? — Ezek kérem, az évi csapa­dékmennyiséget tüntetik fel, ké­rem. Mert valahányszor esik az eső, kérem ... — Köszönöm szé­pen, tanító úr, egyszóval az iskola meglevő felszerelése ezek: küszöb, falak és gerendák? — Igen is! — Most pedig néhány percünk van még, nézzünk még valamit! Ügy látom, itt még a régimódi „egysze­res" ajtók és „egyszeres" ablakok dacolnak az időjárással. — Nem kérem, ezek valamikor kétszeres ablakok voltak, de a vihar leszag­gatta a külső szárnyakat és elvitte a Hortobágyra 1866-ban... — Mi­lyen furcsa is, az egyik ablak Üj Nemzedékkel van beragasztva. S milyen érdekes, mindenütt kikor­hadt, elereszkedett ablakrámákat, lecsüngő ajtókat lát az ember. Könnyítsen a háztartási gondjain, vásároljon Szatke Sándor lűszerözlelében. Cukorjegy beváltás. Csemege és italáruk. Borokban nagy választék Széchenyi ut 42. Telefon 187. /gazán nem tudni, az ajtószárny ereszkedik-e lefelé, avagy ezek az ócska hevederek... Ügy látom, szólni óhajt a tanító úr. Tessék! Én se tudom, mi van. De tessék nézni, valamelyik pedagógus ősöm a sarkvasakra pakolt kiadós talp­szeletekkel évről évre ellensúlyoz­ta a bajokat. — Valóban úgy van! Egyik-másik vaspipán egész bőr­gyüjtemény látható. Szinte érthe­tetlen, hogy ezek a boszniai okku­páció idején mázolt ajtók, ablakok ilyen hamar kikopultak. Az abla­kok pántozását, úgy látom, lefalta a rozsda, gittnek nyoma sincs már, a rámákat madzagok fogják össze. Hát köszönöm szépen, tanító úr, a szíves kalauzolást és hány gyerek jár ide? — Kilencvenhét, kérem ... És tessék bemondani a mikrofon­ba, hogy szeretnénk, ha legalább egy nemzeti zászlónk volna! Mert a zsindelyesi kisfiúk még nem lát­tak magyar zászlót! Az iskola tete­jére is, ide, ahol az a méteres kat­lankóró felburjánzott, illősebb vol­na!... Mert mindnyájan édes fiai vagyunk a hazának! (B. A.) Még hetekig eltnrt a román-bolgár tárgyalás Az ilyenformán földművelésre al­kalmas terület természetesen a föld­del nem rendelkező nagyszámú föld­műves családok között került kiosz­tásra a termelésre teljesen kész álla­potban, minden szükséges felszere­léssel és 26—30 áv múlva, átadási árának letörlesztése után, a terület az illető család tulajdonába megy ét. Ez óriási arányú munkálat, amely ai tervezett tíz év helyett öt eszten­dő alatt befejezésre kerül, már eddig is egy-egy új tartománnyal ajándé­kozta meg Olaszországot, aihol má­ról holnapra új, szép városok kelet­keztek, mint örök bizonyítékai a fasiszta és olasz teremtőerőnek, szor­galomnak és élniakarásnak. A Német Távirati Iroda jelenti: Bukarestiből jelentik: A crajovaii bol­gár-román tárgyalások változatlanul •folynak. Már néhány niap alatt elvi megegyezés jött létre a tárgyaló fe­lek között. 'Eszerint Románia (hajlan­dó Dél-Dobrudzsa átengedésére, mert nagyon sok technikai kérdést kell letárgyalni. A Mesisagero értesülése szeriint a bolgár-román tárgyalások előrelátha­tólag még hetekig eltarthatnak. Je- | lenleg már több technikai kérdésben ' megegyezés jött létre. Bár a tárgya- j lások sokáig elhúzódhatnak, mind- , amellett kizártnak tartják, hogy meg­szakítsák a tárgyalásokat. Bulgária- , ban bíznak abban, hogy sikerül ki- | küszöbölni minden olyan kérdést, í amely 1912 óta megzavarta a bolgár­román békét. (MiTI.) FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ A talajjavítás és telepítés Olaszországban (Az olasz föld aránylagos szegény­sége az erősen szapora lakossághoz viszonyítva mindenkor a legsúlyo­sabb problémája volt az olasz kor­mánynak. Ez a jelenség volt a múlt­ban okozója a rendkívül erős kiván­dorlásnak és ennek tulajdonítható, hogy még .ma is több mint tízmillió olasz él külföldön. Számos kísérletezés történt mán a múltban is ennek a nehéz kérdésnek ,a megoldására, azonban minden szá­mottevő siker nélkül. A fasiszta kor­mányzat azonban legsürgősebb (fel­adatának tekintette, hogy gyökeresen megoldja ezt a kérdést, amely nem csupán mezőgazdasági, hanem társa­dalmi szempontból is alapvető fon­tossággal bír. Az 1928. évi Mussolini-féle törvény egy hatalmas arányú munkálat elin­dítását rendelte el, amely átfogja> a kérdés minden részletét. Alapelve lehetővé tenni minden arra érdemes olasz földművesnek, hogy földhöz jusson; így akadályozható meg 'ugyanis a legjobban az elvárosiaso­dás egyre fenyegetőbb jellegű folya­mata; másrészt ezen a módon válik 'lehetővé a mezőgazdasági termelés olyan mértékű fokozása, hogy kielé­gítse az ország szükségletét, ami ál­tal megszüntethető a nagyarányú mezőgazdasági behozatal. Ennek a nagy célnak az elérésére, amely — mint látjuk — nem csupán anyagi, hanem erkölcsi szempontból is végtelenül fontos, a fasizmus két eszközzel (törekszik: a földművesek és a földtulajdonosok között az ál­lam ellenőrzése mellett kötött bér­leti szerződésekkel, másrészt a ren­delkezésre álló földterület növelésé­vel, amit a talajjavítással valósít meg. A bérleti szerződések fajtái: az ú. n. mezzadri (feles szerződés), coloni-a és empartecipazienne (telepes és ré­szes művelési módok). Ezek az egyes Értékes régi festményeket vidékenként váltakozó szerződési módozatok lényegükben abban álla­nak, hogy a földtulajdonos rendelke­zésre -bocsátja a földet annak min­den kellékével (lakóházak és mellék­épületek, gazdasági felszerelés), a földművesek pedig családjukkal együtt munkaerőt adják. Az így megmunkált föld terméke azután az államilag ellenőrzött szerződés alap­ján kerül felosztásra (feles, vagy más arányban) a tulajdonos és a bérlő között. Hozzá kell tennünk, hogy ia termékek eladása központi­lag van megszervezve, hogy ezáltal is megvédhetők legyenek a földmű­vesek érdekei. Ami a talajjavítás fogalmát és mé­reteit illeti, ide tartoznak a hegy­vidékek vízi és erdészeti szabályo­zás, erdősítések, mocsaras, sík vidé­kek kiszántása, a dombvidékek víz­gazdálkodási szempontból való ren­dezése, az öntözés és a szoros érte­lemben vett talajjavítás. Az állam ezekhez a munkálatok­hoz 75—92 százalékos arányban já­rul hozzá, sokszor azonlban teljesen magára vállalja a, költségeket. Eddig mintegy 6 millió hektárnyi területen hajtottak végre talajjavítást és kb. 400.000 hektár földet nyertek a ga­bonatermelés számára és mintegy egymillió hektár földet rendeztek be öntözéses művelésre. templomi képeket, ha ezek megsé­rültek, megfeketedtek, vagy festékük pergésnek indult, még idejében kér­jük megrestauráltatni. Kászpénzbizlositék mellett felelős­séggel az ismert fő váró 3i restaura­tőrök szakszerű kivitelezésében a legértékesebb képek restaurálását végzem! ZÍBORSZKY IÓZSEF speciál restauráló-festőmüvész, Nyír­egyháza, Selyem utca 5. szám. — Forgalmi akadály megszűnése. A Máv. igazgatósága értesíti az uta­zóközönséget, hogy a Keszőhidegkút —'Gyönk—Tamási vonalon, Kesző­hidegkút—iGyönk Alsómajsa állomá­sok között a felhőszakadás követ­keztében előállott forgalmi akadály megszűnt, ezidőszerint csak a Kapos­vár—Fonyód közti vonalon Somogy­ivár és Lengyeltóti állomások közt szünetel a forgalom. Butorkülönlegességek, szalongarnitMk, rekamiék áfi fntfíínlr a I eS 8zeb b kidolgozásban 0 0 és meglepő olcbó árban vásárolhatók Glücb butorházában Ezüstérmekkel és díszoklevéllel többszörösen kitüntetve. Alapítva 1903-ban. 6—8 havi részlet. Balesetek Tóth Imre 5 éves nyírpazonyi lakos játszás közben leesett a magas szal­makazalról és súlyos sérüléseket szen­vedett. Kórházba szállították. Sinka László 5 éves nyirbogdányi lakos játszás közben az árokba esett és megsérült. Sérüléseível a kórházba szállították. Pocsai István 65 éves büdszentmi­hályi lakos gazdasági cseléd, a Sem­sey László féle uradalomban végzett munkája közben a szecskavágó gép­• pel elvágta a balkezének ujjait Súlyos sérüléseivel beszállították az Erzsébet kórházba.

Next

/
Thumbnails
Contents