Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 147-173. szám)

1940-07-12 / 157. szám

(Trianon 21.) 1940 július hó 12. SZ -NvlOTIDÉK Abolcsi HIR wmiAP 1 oláal Húsz évvel ezelőtt a trianoni békeparancs Erdély elcsatolásával Magyarországtól 105.093 km területet szakítottak el 5,257.467 lakossal A gyászosemlékű trianoni békediktátumok .legfájóbb pontja a magyarság számára Erdély vo.lt és marad mindaddig, míg a békeszerződések igazságtalanságait jóvá nem teszik. •Húsz keserű esztendőn át kellett gúzsbalkötött kézzel nézni, hlogy az uralomra jutott románság miként forgatja ki (vagyonából, nyelvéből és jogaiból a magyarságot. A trianoni béke Romániának ítélte Erdélyt s a még hozzácsatolt rés.zeket, összesen 103.093 négyzetkilométert 5,257.467 lakossal. A románok első hivatalos népszámlálásukat 1930-ban hajtották végre. 1930-ra a magyarok száma leolvadt szerintük 1,483.000 főre, elsikkadt tehát 200.000 magyar s elsikkadt ezenkívül a természetes szaporulat, almely a román statisztika szerint is 8.3% ivolt Erdélyben, tehát 138.000 magyar lelket tenne ki. A „nemzetiségek" eloszlása a romániai Erdélyben igen változó. Udvarhely megyében a magyarság arányszáma 95.4 százalék, Csík és Háromszék megyékben 75—90 százalékos a magyar többség, MarosTorda és Szatmár megyékben pedig 50 —75 százalékos. A magyarság a román uralom alatt is döntő fölényben maradt a városi lakosok között, pedig a románok elképzelhetetlen számú hivatalnokot és más mesterségesen kreált középosztálybeli szabadítottak a városokban lakó magyarság nyakára. Az ókirályságbeli városokban is igen nagyszámú magyar él. Bukarestben itöbb mint 100.000-re becsülik az ott élő magyarokat. A mai Erdély területén 1321 gyártelep van. Az ezekbe befektetett tőke 12.7 milliárd lej, a gépek lóereje 3007, a munkáslétszám 86.000, a termelési érték pedig 16.8 milliárd lej. 'Erdély gabonatermése a békeévek egyikében: búza 9,687.000, rozs 1,204.000, árpa 1.552.000, zab 3,459.000, tengeri 12,886.000, burgonya 5,504.000 métermázsa. Az évi 599.656 .hektoliter musttermésből kerültek ki a híres marosmenti, nagyenyedi és aradhegyaljai borok. Erdély 2,066.000 szarvasmarhával, 679.000 sertésselí 506.000 lóval és 3,432.000 juhval szerepelt Magy-Magyarország állatállományában. Erdély bányavidékei felbecsülhetetlen értéket képviselnek. A magyar országi bánya termelés értéke 1925ben 203 millió korona volt, ebből 84.25 milliónyi a Romániához csatolt Erdély területére esett. Ezek kö.zül jelentősebbek: Sáterm'elés közel évi 2 millió métermázsa. Arany- és ezüstércből arany- és ezüsttartalmú réz- és ólam ércből több mint 2.52 millió métermázsát termelnek Nagybánya kör nyékén és a hunyadmegyei aranybányákban. Horganyérabői 1330 métermázsát, kénkovandból mintegy félmillió métermázsát, mangánércből 60.000 mé termázsát, vasércből 3 millió métermázsát, feketeszénből 3 millió métermázsát, barnaszénből 20 millió métermázsáit termelnek évente az erdélyi bányákban. Egy vasúti fékező súlyos szerencsétlensége Fékhelyéről kihajolva beleverte fejét egy vasoszlopba Súlyos szerencsétlenség történt tegnap a nyíregyházi Máv. állomáson. Egy vasúti fékező túlságosan mélyen hajolt ki a fékhelyéről és fejét beleütötte egy vasoszlopba, majd kizuhant a mozgásban levő .vonatból. Szilágyi Józsefnek hívják a vasúti fékezőt, aki saját gondatlanságának köszönheti, hogy ilyen súlyos kimenetelű baleset érte. Szilágyi József az 1747. számú tehervonaton teljesített szolgálatot. A kérdéses időben a pályát figyelte, miközben mélyen kihajolt a vonatból s nem vette észre a 12—13-ik vágány közötti vaslámpa oszlopát, melybe fejét beleütötte. A hatalmas ütés (következtében a fékező a vonatból kiesett és súlyos sérüléseket szenvedett. A szerencsétlen embert beszállították a .nyíregyházi Erzsébet-kórházba. Állapota súlyos. A baleset ügyében megindult a vizsgáikt. Adakozzunk a Magyar Vörös Kereszt Egylet nyíregyházi 236. számú hadikórháza javára Kik adakoztak pénzben, kik adtak felszerelési tárgyakat Nyíregyháza város közönsége ráeszmélt azokra a feladatokra, amelyeket ma, a haza védelmében teljesítenie kell és állandóan adakozik ina is a Nyíregyházáin felállított 236. számú hadikórház javára. A kórház gyűjtéséről a Vörös-Kereszt Egylet kimutatása alapján ez alkalommal negyedik esetben számolunk be. Pénzbeli adományok a 236. sz. hadikórház javára: 300 pengőt adott gróf Dessewffy } Aurélné. 50 pengőt adott Engel Samu. 40 pengőt adott Irsav Gusztáv. 30 pengőt adott a Kereskedő Ifjak Egylete. 20 pengőt adtak: dr. Horthy István, Drucker Henrik, Kállay Emilné, Uránia Filmszínház ÜS Julius 13 14-15 Reprizben, közkívánatra I Szombat vasárnap hétfő Halálos tavasz A főszerepben: KARÁDY KATALIN é3 JÁVOR PÁL Előadások: Hétköznap 5 7 és 9 órakor. Vasárnap 3 5-7 és 9 órakor. Vasárnap délelőtt fél 11 órakor matiné, kedvezményes helyárakkal Ma, pénteken utolsó nap: ASSZONY A TŰZVONALBAN Koihn Zsigmondiné, a Nyíregyházi Róm. kat. Nők Kongregációja. 10 pengőt adtak: A Nyíregyházi Fűszer- és Gyarmatáru Rt., Horváth Lajos (Kéz-u.), dr. Ignátz Mihály, Illés Zsófia, Irsay Rezső, Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Margócsy Emilné, dr. Mandula Sándorné, Stibi József, dr. Dchnáil Jenő. 6 pengőt adott Sexty Judit. 5 pengőt adtak: Csesznák Margit, vitéz Haikny József, Kreisler Simon, Kováts Józsefné (Kéz-u.), Mélykúthy Ernőné, Makó Béla, Nyíregyháza és Vidéke -Hitelszövetkezet, Qsgyán: József, Papírforgalmi Rt., dr. Pataky Tibor, Zalán Károly. 4 pengőt adtak: Maas Róza, özv. Szalontay Györgyné. 3 pengőt adtak: dr. Bergstein J'cnőné, Biró Ilona, Szabó Sándorné. 2 pengőt adtak: dr. Fodor Lajos, Löwey Sándorné, özv. Schnitzer Ágostné, Széchy József. 1 pengőt adtak: ÍKÍS9 Kálmán, v. Nagy Pétenné, özv. Varga Janosné. 50 fillért adott Pai'.it.z Dániel. Természetbeni hozzájárulásokat adtak: 220.80 pengő értékben: Angolkisasszonyok. 143 pengő értékben: Korompay Károly dr. 67.82 pengő értékben: özv. Liptay Jenőné. 50 pengő értékben: Tóth Pál (Széebenyi-út). 45.75 pengő értékben: Ungár Divatház. 28 pengő értékben: özv. Schmitzer Ágostné. 24 pengő értékben: özv. Bencs Kálmán né. 22 pengő értékben: özv. Bieber Aladár né, özv. Szopkó Dézsőné. 20 pengő értékben: özv. Oprisch Oszkár,né. 18 pengő értékben: Áradván Béláné, Wirtschafter Ármin. 16 pengő értékben: vitéz Sobotic Miklósné. 14 pengő értékben: Bállá Aladárné, Csóthy Lászlóné. 12 pengő értékben: Lenhorn Imre, dr. Rátz Péterné. 10 pengő értékben: Gyurcsán Ilona, özv. Molnár Gyuláné. 9 pengő értékben: dr. Kovách Elek né, Zerin.váry Nelly. 8 pengő értékben: Juhász Sándor, Kiss Károly. 6 pengő értékben: Maurer Károly. 5 pengő értékben: özv. Koczogh I.-né. 4 pengő értékben: Heinrioh Vilma. Pályázat felsőkereskedelmi iskolák I ösztöndíjas helyeire A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a hiazai fiú felsőkereskedelmi iskolák I. évfolyamaiban az 1940— 41. iskolai évre összesen 50 (ötven) tandíjmentes helyet rendszeresített. Erre az 50 (ötven) tandíjmentes helyre, amelyeket a behatási díj felezése, valamint ,a tankönyvek .és író szerek beszerzésének megkönnyítése céljából évi 120 ,pengő tanulmányi segély engedélyezésével kötöm egybe, ezennel, nyilvános pályázatot hirdetek. A tandíjmentes helyekre viagyo.ntal an szülők olyan fiúgyermekei pályázhatnak, akik a középiskola (gimnázium, leálgimnázium vagv reáliskola) négy osztályát az 1939—40. évben jeles, illetőleg jó eredménnyel végezték és az élő nyelvekben, valamint a mennyiségtanban jeles, de legalább jó osztályzatot nyertek. A pályázók pályázati kérvényükhöz saját, valamint szüleik születési anyakönyvi kivonatát, a középiskola IV. osztályáról szóló iskolai bizonyítvámiyukat és szüleik vagyoni állapotáról községi bizonyítványt tartoznak csatolni. Kérvényükben .azt is meg kell jedökniök, hogy felvételüket melyik hazai fiú felsőkereskedelmi iskoláiba kérik. A kellően felszerelt pályázati kérvényeket legkésőbb ezévi július hó 31-éig a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium segédhivatalában (II., Lá.nehid-utca 1—3.) kell benyújtani. Az elkésve érkezett vagy kellően fal nem szerelt? pályázati kérvények figyelembe nem vehetők. Ládákat gyümölcs mentha és áruszállításhoz minden kivitelben legolcsóbban és leggyorsabban szállit Kain József újonnan berendezétt Iádagyára KISVÁRD A. Telefon 62. sz.