Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 147-173. szám)

1940-07-08 / 153. szám

C oU«l (Trianon 21.) 1940 július hó 8. Kértem azt, hogy olya<n történelmi könyveket adjanak az iffjiúság kezébe, mély nemcsak száraz statisztikai adatokat sorol fel, hanem ezek helyett példát adó, lelket felemelő eseményeit tárgyalja ezer éves törtéinelmünknek és hőseinket — hiszen oly nagy és szép számmal voltak — szemléltető példáiként odaállítja 'léiki szemeik elé. Kértem továbbá a praktikus tárgyak bővítésélt. Ha kikerül az életbe az Ifjú, ceruzával és papírral a kezeiben tudjon számolni és kalkulálni, ismerje a mérték- és űr-egységeket, ne jöjjön zavarba akkor, ha 'terü'iet va.gy köbtartalom számításáról vain szó, hiszen ezek a legkisebb gazdának az életében is oly sokszor előfordulnak. De kértem a hasznos madarak teljes ismertetését is faliképeken, hogy ennek a hatalmas kiterjedésű gyümölcsösökkel bíró Nyírséginek fiai már kiskorukban ismerjék meg azokat >a napszámot nem kívánó és fizetést nem váró munkásokat, melyek gyümölcsöseinket a kártevőktől védik. Kértem azt is, hogy főleg a tanyasi iskoláknál jelöljenek ki egy-egy gya kor,ló gyümölcsöst, hol az alapismereteit a termelésinek gyakorlatilag elsajátíthatják, hiszen oly közel állunk már ahhoz az .időpontihoz, amikor a legszegényebb embernek is saját kis házas telke és bemne pár gyümölcsfája lesz. Elmondottam illetékes tényezők előtt azt, Ihoigy megyénkben — maly nemcsak szaporaságra nézve, de sajnos, a tuberkulózis áldozatainak számára' nézve is statisztikailag egyik legnagyobb számú megyéje ennek •az országnak — mennyire fontos a ragályos betegséget terjesztő gyermeknek már az első iskola padjaiban való elkülönítése az egészségesektől, meggátolva ezzel a pusztító betegség hatását. Ezzel kapcsolatban azt is kértem, hogy a test ápolására, a

1 testgyakorlás észszerű fejlesztésére, a fogak épségbentartására, már az ele mii iskolában súlyt helyezzenek. fis fel kellett mindenképpen hívnom a figyelmet arra, hogy milyen áldozatos és nehéz munkát folytai a tanyasi tanító, aki a kultúrától különösen ősszel és ítéleti, sáros utak és a távolság miatt elzárva, legfeljebb messziről láthatja esténként annak fényét akkor, ha váigyó szemmel néz a közös letelepedés, a messziről is világító város felé. Ki kellett, hogy emeljem azt a heroikus munkát, melyet ezekben a kis kultúrgóep ont okban 'végeznek. Kiemeltem azt, hogy nemcsak a pedagógiai értelemben, vett szigorú tanítást, hanem a lelkek épségben' tartását, szinte egy ingyenpropagandát végeznek ezek a tanítók, hiszen tulajdonképpen ők az első tanácsadói az ott letelepedést nyert gazdáknak és nincsteleneknek, akik részt vesznek ezeknek az örömeikben, de részt kénnek maguknak ezek bánataiból is és még mindig oly kevés a>z, ami a föld és annak ottlakó művelői iránti szeretetem kívül odaköti és odakötheti őket. — Hiányzik a rádió, amelyik összekapcsol a nagyvilággal, hiányzik a népkönyvtár, amelyik pihenést és felfrissülést ad a munkaidőn kívül és hogy a gyakorlati ítérre is átraenjek, még mindig oly sok helyen hiányzik az a pár malac, baromfi és méhcsalád, amelyik a tanítóné asszonynak a háztartásra és a gyermekekre fordított költségeit a sovány fizetésen kívül fedezhetné, igaz otthont teremtve, ezzel a mintegy számkivetésre ítélt munkásnak, mert hiszen nem mindig tavasz, napsütés és .nyár van, hanem sokkal hosszabb időt vesz el az évből a sár, a hó, a hideg és a rossz idő. Ha .valami fontos, akkor fontos 'voiLna, hogy intézményesen megoldassék azoknak a tanyai tanítóknak a helyzete, akik .gyermeküket nevelve, azokat a középiskolába járatni kívánják s azt megvalósítani nem tudják, részben a közlekedés teljes hiánya miatt, részben pedig azért, mert szerény fizetésükből nem telik a tandíjak és könyvek árán kívüli lakást és ellátást biztosítani bent a középiskolák helyéin az odajáró gyermeküknek. Pedig ezt megérdemelnék, hiszen' az a tanító-család, amelyik már ide elérkezik, legalább egy évtizedes munkát hagyotit már •maga után s ez a munka pedig kéli, hogy kiérdemelje a lehetővé tételét ennek az igazán niem nagy igénynek és jogos követelménynek. Egyik legfontosabb feladatnak tartom még a tehetségek kiemelését, amely már oly szépein meg is indult nálunk. A szegénynek oly sokszor könnyel és nehéz izzadással áztatott étet barázdáin kikelt hajtások ne csak mint meddő kalászok legyenek ' ű> magyar élét ugarán a tehetőség I hiánya miaitt, hiszen nagy szüksége •vian az Isten adta és Isten áldotta tehetségeiknek a kiválasztódására. Ez a folyamat részben már megindult. Bővüljön és erősödjék ez és azok a közületek, melyek anyagi vagy erkölcsi téren összeállva, a szépnek, jónak és igaznak a kimunkálására törekszenek, emeljenek ki minél több ilyen őstohetséget a tanyasi és falusi barázdákból 9 ültessék át 'azokat a magyar élet termőtalajára, megadva nekik a módot és lehetőségeit tehetségeik kifejlesztésével és az ahhoz szükséges anyagi eszközök előteremtésével arra, hogy ők a köz és haza érdekében munkásság ukait kiifej th e ssék. Bár olyan sokain kifogásolták, hogy a történeleminek ebben a gyorsan pergő időszakában ilyen törvényjavaslatot hoz a kormányzat a megvalósítás stádiumába, az igazi népi politikáinak egyik legerősebb és legszebb reményekre jogosító alkotása ez a törvényjavaslat s kihatásaiban és eredményességében kell, hogy élvezessen bennünket oda, .ahol a boldog és gazdag országok élnek. FERENCJÓ7SEF KESERŰVÍZ Vitéz nagybányai Horthy István felhívása a magyar diáksághoz gazdának, hogy ötször tudja kapálni tengerijét, mert így sok mázsával terem többet. Kölcsönpénz, a ti pénzetek kell az iparosnak, hogy új gépekkel fokozza műhelye, gyára termelését. Aki városban marad nyáron, folytassa a hulladékanyaggyüjtésit. Egész utcákat keli megszerveznetek, amint a debreceni 215-ös kaptár tette. Kevés szóból ért a magyar. Fogjatok munkához mielőbb, válogatás nélkül, kitartással, hogy büszkék 'lehessünk fiainkra. Elvárom, hogy a diákkaptárok minden tagja megteszi a magáét a nyári szünidőben. Budapest, 1940 június 10. 'Vitéz nagybányai Horthy István, a D'iákkaiptár országos elnöke a következő körlevelet intézte a magyar diáksághoz: Diákjfiúk! Diáki eányok! Az ország mindenben felkészülten várja, mit hoz a holnap. A katona megvizsgálja fegyverét, a gyári munkás megtoldja munkaidejét egy órával, a gazda azon töpreng, hogyan fokozhatná a földje hozamát. Más, békésebb esztendőben nyári pihenőre, szórakozásra [gondolatok a vizsgák küszöbén. De most, ez a nagy vakáció nem leiheit a nyugodt pihenés, a tétlenség nagyvakációja. Amikor a felnőttek mindéin szellemi, gazdasági, katonai erejüket .összeszedik, mert érzik felelősségüket fajtánk jövőjével szemben, a tanulóifjúság is kérjen részt az ország munkájából. Mit tehet a diákság a nyári hónapokban? Nagyon sokat tehet. A diákkaptár munka keretében magatok mutattátok meg, hogy megláttok é® meg is tudtak valósítani kisebb-nagyobb gazdasági feladatokat. Most még szebb eredménnyel dolgozhattok, vain szabad időtök őszig elegendő. Aki falun (tölti a nyarat, gyűjtsön gyógynövényt, kertészkedjék. Aki izmosabb, félnapra, talán egész napra is vállalhat mezőgazdasági munkát, aki gyengébb, szedje össze az elhullott kalászokat a tarlón. Ha néhány pengőt kerestek, csak keveset költsatek belőle szórakozásra, a nagyobb részt, vigyétek bankokba. Az ország szegény, kölcsönpénz kell a Hogyan lehet a terményeket felszabadítani ? A buza és tengeri zár alá vétele következtében vannak olyan gazeák, akik az állataik takarmányozásához szükséges tengerit nem tudják megvásárolni és vannak olyan malmok, amelyek nem tudnak búzához jutni. A vonatkozó rendelet lehetővé teszi az igazolt szükséglet feloldását. Az erre irányuló kérelmet a földmüvelésügyi minisztérium közélelmezési osztályánál kell beteljeszteni és ebben fel kell tüntetni, hogy a felszabadításra kért termény hol és kinek a birtokában van, — Cselédkönyv, bérlevél, dohányoskönyv, napszámkönyv és a mezőgazdaságok részére szükséges ös«szes nyomtatványok beszerezhetők Jóba nyomtatványraktár, NyiregyIlletmény jegyzék alkalmazottak kereseti adójához — uj minta — kapható Jóba papirűzletében Bethlen u. 1. Színház Klotild néni Szombaton és vasárnap Vaszarv Gábor nagyon is groteszk humorú bohózatát adta elő a színtársulat. A kisértéfcü darab jó előadásban ment. H. Lova,ssy Kornélia a feleség szerepében igen kiváló alakítást nyújtott. Finom játékával tette elfogadhatóvá szerepét. Nagyszerű figurát csinált Vass Irma Mari cseléd leány szerepéből. A tramplik díszelnökükké választhatnák meg. A közönség sokszor tapsolta meg egy-egy hatásos jelenetét. Igém jó volt Porfi, Fogairasi, Szalma, Majthényi Gabi, Késmárky, Juhász, Ütő és 'Seres is. Az előadás jó rendezésben, szép díszletek mellett gyorsan pergett. Kodolányi János országos sikerű színmüve a „Földindulás" kerül színre hétfő és kedd este A kitűnő szerző a magyar falu égető problémáit LOVASSY KLÁRA tárgyaló darabja kitűnő szereposztásban kerül színre. Főszerepeket Lovassy Klára, Vass Irma. Kédly Gyula, Porfi Mihály játszák. „Ki a harmadik" az országos sikert aratott horvát színmű csütörtök esti előadásának ünnepi fényt da, hogy magyar színjátszás büszkeségei, Kiss Ferenc és Tőkés Anna játszák a főszerepeket. Jegyek már kaphatók a színházi pénztárnál. HETI MŰSOR: Hétfő: Földindulás. Kedid: Földindulás. Szerda: Szülők lázadása. Csütörtök: Ki a harmadik? Péntek: Hamlet. Nyinvidék-akciós. Szombat: Gyurkovics lányok. Vasárnap délután: Bubus. Vasárnap este: Limonádé ezredes. M. Kir. Meteorológia! AlkmA* Nyirtfykácc Időjárás jelentése 1940. Julius 7. re; Julius 8. el fiU-tól -l* Hőmérséklet: maximum 280. Hőmérséklet: minimum 18 4. Talajmentén: 15*1. Szél erőssége, iránya (0—12) 1. Változó irányú gyenge szellő. Felhőzet nagyság (0—10) 2. Kissé felhős. Csapadék milliméterekben reggel 7től 7-ig. 0. Erős harmat. Látás: 3 km. Napfénytartam: 13 óra. Diak. Testvérek MEGHÍVÓKAT a legegyszerűbbtől a legkényesebb igényekig készít Orosz Károly nyomdaüzeme Nyíregyháza, Bercsényi-utca 3. szTelefon: 577.