Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 147-173. szám)

1940-07-26 / 169. szám

(Trianon 21.) 1940 július hó 26. _ JfttmiDÉK JÍABOLcsí MUR HUS&AP mmtn I J. oUM A történelem érvei összetörik a románok által hirdetett mesét az erdélyi románság etnikai és történeti jogairél A magyar otthonokban újra előkerülitek a térképek, a legdrágább magyar föld abroszával, Erdély térképével terítenek ma asztalt Magyarországon. És újra felzaj lanak a súlyos érivek a román százados hazugságai ellem. Mik ezek a hazugságok? Első az, hogy a románokat Trajánus császár és más római császárok telepítették a Fekete-tenger és a Tisza közötti vonalra, mint a dákok és a római légionáriusoktól származott latin népet. Ezt a történelem megcáfolta és az angol, francia, svájci, olasz, német történettudósok mosolyognak, ha valaki nekik a románok dáciai származásáról kezd mesélni. A másik hazugság az, hogy az állítólag többségben élő erdélyi oláhok ezen a földön őslakók. Minden komoly történetíró megmondja, hogy ez nem igaz. Mi hát az igaz? Beszéljenek a historikusok: Erdélyben az 1910-iki magyar népszámlálás szerint az 5,257.467 lakosból 2,829.454, azaz 53.8 százalék volt az oláh. Ennek az oláh többségnek azonban olyan története van, amely egyrészről az úri magyar nemzet nagylelkűségét, másrészről az egykori oláh hatalmasok példátlan kegyetlenségét, az oláh nép műveletlenségét és gyávaságát hirdeti, de az oláh megszállásra a legcsekélyebb jogot sem alapozza -meg! 1700 körül Erdély mintegy félmillió lakosából kb. 250.000 volt az oláh, 150.000 magyar és 100.000 a szász. (Hómain-Szelkfü: Magyar történet, V. 126. 1.) Az oláhok tömeges bevándorlása Erdélybe lAz oláhok ezt a lélekszámot főleg beköltözéssel érték el, aminek „legnagyobb motívuma ... a moldovai és havasalföldi vajdák és bojárok embertelen, kegyetlen uralma 'volt, mely alól a szegény oláh jobbágy még akár török uralom alá is menekült, ha tehette." (Hóman-Szekfü id. m. III. 481. 1.) Persze még sokkal szíveseibiben jöttek Erdélybe, az emberséges magyar földesurak hatalma és védelme alá, úgyhogy ,4dőnként valóságos népvándorlás indult meg oláh és török területről." (Hóman-Szekfü, u. o.) A 18. századtól kezdve a havasalföldi oláhok a konstantinápolyi eredetű, kegyetlen adószedő fanarióták elől is Erdélybe szöktek. De az 170 körül 250.000-re tett oláh népszám sem a bevándorolt oláhok természetes szaporodásának az eredménye, hanem a török 'háborúké* amelyek kipusztították a falvak magyar lakosságát és így lehetővé tették, hogy a nomád oláh pásztorok hegyeikről leereszkedjenek a folyóvölgyekibe s elfoglalják csak porladó magyar csontoktól „védett" házakat. így jöttek be a török sereg nyomában már a 16. században is Moldvából és Havasalföldről. Az pedig, hogy 1700 óta az oláhság 250.000 főről a 20. század elejéig természetes szaporodással 2,800.000 főre emelkedjék, (vagy akárcsak kétmillióra is, ha 800.000-et az Erdélyein kívüli, de ma oláh megszállás alatti terület szaporulatának vessz/ük), teljesen lehetetlen. Európa lakóinak száma 1800—1900-ig 188 millióról 400 millióra szaporodott; a növekedés tehát 113 százalék, viszont 250.000ről 2,000.000-ra a szaporulat 700 százalék. Már most ha 1700-tól 1800-ig ugyancsak kb. 100 százalékos szaporodást tételezünk fel, még eihhen az optimista feltevésben is, természetes szaporodással legfeljebb egymillióra emelkedhetett a számuk (azaz: két évszázad alatt megnégyszereződött). Tehát közel 400 százalék, azaz majdnem egymillióra kell tennünk a csak szorosan vett Erdélybe bevándorolt oláhok számát 1700—1910-ig, mert az egyenesen elkéjpz ellhet ebien, hogy az oláhok természetes szaporodása nagyobb lett volna, mint a 19. század Európájáé, ahol a születéskorlátozás még alig kezdődött meg és az oláhokénál sokkal jobb egészségügyi viszonyok voltak. Abból, hogy az erdélyi oláhság száma 1700—1900-ig megnyolcszorozadott és pedig főleg bevándorlással, két fontos következmény vonható le. Az első az, hogy anyaországban kibírhatatlan volt a sorsa, amelynél lényegesebben jobbat remélt és kapott az idegen Magyar Államban. Hogy Erdélyben valóban joibb lett a sorsa az oláh jobbágyoknak, mint saját hazájukban, eléggé bizonyítja az állandó, nagymérvű bevándorlás — visszaköltözés helyett. A második fontos logikai következménye az oláhok félelmes számbéli gyarapodásának nemcsak az erőszakos magyarosítás teljes hiánya, hanem az oláh népi jelleg stb. magyar részről kapott nagylelkű támogatása. "1- Uránia Filmszínház It

a 11. sz. 11. sz. Julius 26-27-28-29. Péntek-szombat vasárnap-hétfő JAz igazi Tarzáü uj filmje. Tapzán és fia A főszerepekben: Johnny Weissmüller, Maurenn 0' Suliivan Ha ugyanis a török járom alól felszabadult magyarság akárcsak 1700 után is az oláhok elmagyarosítására, az újonnan bevándorlók magyar vidékeken való szétszórására törekedett volna, 1910-ben nem vallotta volna magát- az elszakított 103.000 négyzetkilométer területről 2,800.000 oláhnak e terület 1700-ban még csak 250.000+50% — 100.000 oláh leszármazójából és bevándorlási növekedéséből! A magyarság ugyanezen a területen kisebb mértékű gyarapodást mutat fel, mint az oláhok! Mindezt megértjük azonban, ha tudjuk, hogy pl. már 1582-ben . Geszti Ferene dévai főkapitány — tehát egy magyar úr — költségén adják ki az első olálh bibliafordítást, I. Rákóczi György Oláh könyvnyomdát állít fel. (Hóiman-Szekfű, id. m. II. 491. 1.) iForigáeh Pál váradi püspök a 18. században 13 olá/h iskolát alapit, elFERENCJOZSEF KESERŰVÍZ látja a plébániákat oláh könyvekkel, amelyekből azelőtt 100 plébánián együtt 20 darab találtatott. Mikor pedig De Ville tábornok és .mások segítségével a rácok akarják megfosztani — elsősorban a liturgián keresztül — az oláhokat nyel-' vüktől, ismét magyar püspökök és egyéb urak kelnek védelmére az oláh nyelvnek! (Hóman-Szekfü id. m. 447. kk. 11.) Soká lehetne még folytatni az oláhságot fenntartó magyar úri tettek felsorolását, de e néhány adatból is világos már, hogy az 1910-iki magyar népszámlálással több .mint 2,800.000 lelket feltüntető oláhig az úri magyar nemzet példanélküli jóságának, türelmének köszönheti, hogy az elcsatolt területen ekkora tömeget értek el — néhány százezer helyett. A magyarság sohasem mond le Erdélyről E történelmi előzmények után könnyű arra a kérdésre is feleletet adni, hogy vájjon az elszakított 103.000 négyzetkilométer terület 54 százalékos oláh többsége ad-e jogcímet Romániának arra, hogy ezt a területet saját áillamfölsé.ge alatt tartsa — mások ajándékaként?. A kérdés hasonló ebihez: ha zivataros időiben rongyos, éhes koldusok szállásért, élelemért, később munkáiért könyörögnek és mindezt meg is kapják egy jószívű birtokos alig lakott oselédházaiban és számuk újabb rongyosok befogadásávaá, valamint természetes szaporodásukkal nagyobb lesz, minit a majorság eredeti lakóié és azok ivadékaié, vájjon ez a számbeli eltolódás a csavargók javára már megszünteti a gazda tulaljdonljogát, azok lesznek az urak, kik kegyelemből befogadott jövevények voltak?! Nem hinném, hogy Triavénei magángazdasági is ilyen döntést hoztak non bölcs kérdésiben volna! Áim egy hatalmas országrész természeti kincsei, természetes védelmi határai, a beléjük fektetett teméntelen vér-, könny- és anyagbefektetés, az ezeréves magyar állami elség^jog van olyan jogerős, mint a magántulajdon-jog s ezért a bemenekült oláh szálláskérő koldús jobbágyok többségbe jutása nem teszi elvehető bitang jószággá Erdélyt és kaipcsolt részeit! Tehát soha, semmi körülmények között nem mond le a magyarság Erdélyről, még ha oláh is a többség, mert az oláhok kegyelemből befogadott menekülő jobbágyok, illetőleg ivadékaik, tehát sem erkölcsi, sem nemzetközi jogi értelemben nem honfoglalók. Nikotintoldatot ivott egy leány Az öngyilkosság oka: szerelmi bánat? Előadások: Hétköznap 5 7 és 9 órakor. Vasárnap 3 5-7 és 9 órakor. Vasárnap délelőtt fél 11 órakor matiné, kedvezményes helyárakkal Kemecsén eldobta magától az élejet egy fiatal leány. Állítólag szerelmi bánatában követte el végzetes tettét. Hudák Ilona 18 éves kemecsei lakos, nikotinoldattal mérgezte meg magát. A rettenetes méreg pillanatok alatt végzett vele. Hogy miért halt meg Hudák Ilona, — azt a nyomozás sem tudta megállapítani. Egyes verziók szerint reménytelen szerelem vitte a sírba. A vizsgálat azirányban is folyik, hogyan jutott a szerencsétlen fiatal leány a gyorsan ölő méreghez. A hullát dr. Zsámboki Kálmán körorvos vizsgálta meg s azon semmiféle külsérelmi nyomokat nem talált, kétségtelen, hogy öngyilkosság történt s így a nyiregyházi ügyészség megadta a temetésre az engedélyt. Hungária Filmszinház 503. szám Julius 27-28-29. Budapesttel egyidőben I Szombat-vasárnap hétfő A császárvadász A világháború legizgalmasabb háborús filmdrámája, eredeti harci felvételek Főszerepben: LOUIS TRENKE

R Előadások kezdete : Szombaton 3 5-7 és 9 órakor Vasárnap 2-4-6-8 és 10 órakor. Hétfőn 5-7 és 9 órakor