Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 147-173. szám)

1940-07-26 / 169. szám

I old,! Öngyilkos lett egy 84 éves öregasszony Megdöbbentő öngyilkosság történt Kótaj községben. Egy 84 éves öregasszony öngyilkosságot követett el, virbeölte magát. Özv. Nagy Józsefné kótaji lakos, az utóbbi időben már állandóan betegeskedett. Az összetöpörödött néni, járni is alig birt már, éppen csak, hogy eltipegett topogott szegényke. Nagyon unta már életét, panaszko• dott is az ismerőseinek, hogy nem birja már az öregséget. Arra azonban senki sem gondolt, hogy az öngyilkosság gondolatával foglalkozik. Az életunt öregasszony tegnap reggel kitipegett a községben elhnzódó Lónyai csatornához és szép csendesen beletopogott a vizbe és ott lefeküdt. A falubeliek észrevették 8 kihúzták a szerencsétlen öregaszszonyt, aki még élt amikor hazavitték, de három órai szenvedés után meghalt. A hullát dr. Klepkó Dezső körorvos megvizsgálta és megállapipotta, hogy a halált fulladás okozta s hogy bűncselekmény nem történt. Nyolcezer ruszin aratómunkás szegődött el , a Nagyalföldre Az 1914-iki 'virágos katonavonatok ra emlékeztetnek azok a vonatok, amelyek a ruszin aratómunlkásokat szállítják most a.z Alföldre. Érdekes megfigyelni, hogy míg tavaly csak az öregek mentek ,ara.toni és legtöbbször a húsz év előtti „régi" helyűiket keresték fel, az idén már egész falvak kelnek útra, mert .vonzza őket a 1 eges álbít óbb kilátás: a fehér magyar kenyér! A fiatalok különösen a gyermekek között sokan még nem is láttak ftíhér kenyeret az életben, hacsak néha a kirándulóktól nem kapott egy-egy pásztorfiú ilyet, hogy hazavigye mutatóiba. A cseih megszái!lás húsz éve alatt évről évre rendszeresen pusztított az éhínség a Verhovináin! A penészes, „állami" kukorica mindenféle betegséget terjesztett, a gyermekek angolkórosak és tüdővészesek voltak. Ma megnyílt az út a magyar kenyér felié. Penészes kukorica és denaturált szesz volt a fő tápláléka a minden kereseti lehetőségektől elűzött ruszinnak. Sárihoz hasonló „kenyéren" nőttek fel a szőke ruszin gyermekek, akik közlött a Zöldkeresztnek igen sok tennivalója lesz még. A kukorica csak a nagy szállítóknak volt jó, akik milliókat vágtak zsebre a kiszolgáltatott ruszinság bőrén. Ma ez már mind a múlté. A különböző magyar akciók erősen a hóna alá nyúlnak ennek az elesett nemzetiségnek, .mely minden mentőakció nélkül most már meg fogja szerezni a mindennapit, először mert nagyon szerény, másodszor mert rendkívül munkabíró és dolgos. A megszállás alatt valósággal elfelejtették; a búzakenyeret. A kukoricából és zabból annyi köntörfalazással készült valami ragacsos kenyérféle, hogy a fiatal asszonyok nem is értenek a kenyérsütéshez. Most nagy a becsülete az öregeknek, akik ismerik a búzalisztet és meg tudják sütni a jó, foszlós bélű kenyeret. Idén a lakoda'mak főattrakciója nem a szaicharinos denaturált szesz lesz, hanem a 20 év óta nem látott csodálatos magyar kenyér. JFITOMOTK „ SZABOLCSI hiMLAP A megvadult lovak elgázollak egy asszonyt a Rákóczi utón Könnyen végzetessé válható gázolás történt Nyíregyházán. Megvadult lovak neki rohantak egy asszonynak 9 csak a véletlen szerencsén múlt, hogy halálos áldozata nem lett a szerencsétlenségnek. A Bessenyei-térről egy üres szekérrel két ló megvadultan száguldott végig a Rákóczi-utcán. Vad vágtatásihan érkezteik a lovak a Rákócziés Víz-utca kereszteződéséhez, ahol abban, a pillanatban akart az úttesten átmenni Baranyai Józsefné 45 éves nyiregyházi lakos, aki ijedtében azt sem tudta, merre szaladjon. A lovak elgázolták a szerencsétlen asszonyt, akit a mentők az Erzsébet-kórházba szállítottak. Sérülései súlyosak, de nem életveszélyesek. A vizsgálat megindult annak megállapítására, hogy a gázolásért kit terhel a felelősség. Augusztusban rádióközvetités lesz az egyik szabolcsi napközi otthonból Még élénk emlékezetünkben van az a rádióközvetités, amely az egyik szabolcsi községben a Borbély Sándor dr. alispán által olyan nagy szociális eredménnyel megszőtvez°tt tejellátásról tájékoztatta közvetlen vélemény alapján az ország közvéleményét. Most értesülésünk szerint a rádió tervbe vette, hogy az Egyesült Nöi Tábor szabolcsi napközi otthonának egyikéből, valószínűleg az igen szépen kifejlesztett és nagy gonddal vezetett napkori otthonból rádióküzvetitést ad. A közvetítés részletesebb adatairól annak idején értesítjük olvasóinkat. Nagy fejlődést mutat a magyar biztosítási piac A Magyar Vidéki Sajtótudósító 'budapesti jelentése szerint a Biztosító Intézetek Országos Szövetsége közgyűlésén beterjesztett jelentés a imagyar biztosítási szakma nagyszabású fejlődéséről számol be s ez a tény általános elismerést keltett az ország vezető pénzügyi és gazdásági köreiben. Kiderült, hogy a súlyos gazdasági viszonyok és a nyomasztó külpolitikai ilégkör ellenére is az elmúlt évben új és nagy sikereket ért el a magyar biztosítás ügye a megelőző évek stagnáló, vagy éppen visszaeső irányzatával szemben. 'Megállapítást nyert, hogy a kárfoiztoSítási ágazatban 20.99%, az életbiztosítási ágazatban 5.02 százalék a biztosító társaságok átlagos üzletkötési szaporulata. Ha az elért eredményieket boncoljuk, nem vitás, hogy a mai viszonyok mellett az lett volna a természetes, ha az üzletkötések száma és végösszege tekintetében csökkenés mutatkozik, hiszen a zaklatott, nyugtalan helyzet általában sohasem kedvez a biztosítási üzletnek. Ilyképpen az elént fejlődést különlegesen nagy értékűnek tekinthetjük s aki a biztosítási szakma életét .közelről figyeli, az megállapíthatja, hogy az adott viszonyok között kitűnőnek mondható eredmények részint a biztosító társaságok céltudatos munkaijának tekint- | hetők, másrészt annak az új szellemnek, amely a BlOSz-ban uralkodik, amióta Gebhardt Domonkos került az elnöki székbe. Gicíbihardt Domonkos, aki a biztosítási üzletnek régi és országos nevü szakértője, friss vérkeringést vitt a biztosítási szakma érdekképviseletének életébe, nagyvonalú és az egész országra kiterjedő kollektív propagandát indított el s elnöki működésének rövid két esztendeje alatt új szellemmel, új módszerekkel sikerült leküzdenie azt a súlyos bizalmi válságot, amely az első világháború vége óta közel húsz esztendőn keresztül egyre erősebben nyilvánult meg a magyarországi publikum körében a biztosítási intézmények iránt. Ha a iegfuLlasztóbb depresszió idejében, az új világháború legkritikusabb szakaszában akkora fejlődést mutat fed a magyar biztosítási pialc, mint amekkora a BIOSz. jelentéséből kitűnik, akkor az egész magyar ,gazdasági élet valóban optimizmussal tekinthet a szakma felé, mert bizonyos lehet abban, hogyha a normális gazdasági viszonyok — remélhetőleg nemsokára — világszerte, tehát hazánkban is helyreállanak, a magyar biztosítási üzilét fejlődésének tempója olyan impozáns méreteket ölthet, amilyenre régebben talán még gondolni sem mertek sem a szakértők, sem a nagyközönség. Katonai T ÉRKÉPTFLSKA ÉRKÉPMÉRŐ ÉRKÉPKRÉTA és mindenféle irodaszer nagy választékban Jóba papirüzletében Nyíregyháza, Bethlen utca 1. szám. Városháza épület. (Trianon 21.) 1940 július hó 26. — A „Ferenc József" keserűvíz régóta kitűnően bevált háziszer megrögzött székrekedésnél és annak mindenféle káros következményeinél; biztos, enyhe és gyorsan ható természetes hashajtó, mely számos betegségnél az emészitést javítja és az étvágyat fokozza. Kérdezze meg orvosát! (x) Színház Kártyázó asszonyok Hunyady Sándor vígjátéknak mondott színdarabja nem a legsikerültebb ilynemű alkotások közé tartozik. Nem elég, hogy színipad technikád szempontból kifogástalan legyen a darab, sokkal inkább fontos az, hogy adjon valamit a gondolkodó emlber számára is. Nyújtson értéket is. Ezt pedig igazán alig lehet elmondani a darabról. Egy szerep van benne csak, amelyik kedvesen hat az egész .miliőben, a mérnök feleségének a szerepe, a többi pedig az erkölcsi világrendtől minél távolabb eső lipótvárosi társaság figurája. El sem tudjuk hinni, hogy ilyen életforma is lehetséges. De ha Hunyady Sándor írja, aki bizonyára jobban ismeri ezt a világot, akkor csak azt kell mondani, hogy a társadalmi életnek ettől a formaiját ól a jóérzésű emlber kis undorral fordul el. Ez a darabról. ,A játék egészen más. A színészek élénken festették ezt a léha, erkölcseiben laza világot. Sándor kával kell kezdenünk, kinek szerepe egyedül volt olyan, amely megbékítette az embert. A tisztultabb, tévedését felismerő, lelki megrázkódtatáson átmenő és emelkedett szellemű aszszony, alakját nagyon szépen állította elénk. Kjét nagyon szép jelenete volt, amikor hamiskártyázással vádolják és amikor tiszta életéért és boldogságáért küzd. Itt nem elegendő az egyszerű játszási képesség, itt már a lélekből is kell adni, hogy a szerep elhihető legyen és Sándor Iza sok éritéket tárt fel ennek a rokonszenves asszony.i típusnak a megrajzolásában. Vele szemlhen állott Röné szerepében T. Tábor Erzsi. Cseppet sem volt szimpatikus az a szerep, amelyet játszania kelllett. De hogy; ezt a szerepet milyen realitással játszotta meg s mennyire érzékeltetni tudta egy laza erkölcsű nő szerepét, azt az elismerés tapsai eléggé bizonyították. A többiek, Juhász János, Horváth Jenő, H. Lovasy K., Vass Irma és a selyemfiú szerepében, Szalma Lajos tudásuk legjavával mutatták be a kártyára, pletykára épített világszemléletet. Ügy tudjuk, hogy a darab maga Budapesten megbukott. Vidéken nem lehet ilyesmiről beszélni, ahol egyszer kerül a közönség elé, de itt is megbukna. Ez a világ a mai dolgozó, küszködő, keresztény erkölcsöt követelő .világrendtől nagyon távol áll. Egyébként ismételjük, az előadás — valamivel fokozottabb érdeklődés mellett — igen jó -volt.