Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1940 (8. évfolyam, 147-173. szám)

1940-07-20 / 164. szám

« i

ta

na

M

Ka ^ .MtRVIDÉK „ SZABOLCSI HÍRLAP Hitler utolsó felhívása Angliához a béke érdiekében 'A német birodalmi gyűlést tegnap délután 6 órára váratlanul öszszehívták. A gyűlésnek különös jelentőséget adott az a két körülmény, hogy Hitler nagy beszédet mondott s benne utolsó felhívást intézett Angliához a további vérontás elkerülése végett és hogy megjelent az ülésen Ciano gróf olasz külügyminiszter is. A tomboló lelkesedés és nagy érdeklődés mellett megtartott birodalmi gyűlésen Hitler többek között a következőket mondotta: — Képviselő urak! — kezdte beszédét nyugodt hangon Hitler. — Amikor a német szabadságért és a nemzet nagyságáért most folyó óriási küzdelem közepette összehívtam önöket, egy utolsó felhívást akarok intézni a világhoz. Aki összehasonlítja az okokat azokkal az óriási erőfeszítésekkel és katonai áldozatokkal, amelyeket ez a mostani harc megkövetel, az megállapíthatja, hogy ezek nem állanak arányban egymással. — A nemzeti szocialista program kezdettől fogva világosan meghatározta, hogy első célja a Versaillesben teremtett igazságtalan állapotok megszüntetése és revíziója. Ezzel szemben állt a Népszövetség és a győztesek. Ezek csak azt nézték, hogy amit alkottak, az mind megmaradjon, hogy az akkori helyzet me gmeravedjék, hogy nekik mindenük megmaradjon, amit maguknak szereztek, a legyőzötteknek pedig semmi. 'Nem voltak becsületes győzők. Az angol és francia békediktátumot nemzetközi, sőt magasabb jogi alapra helyezték s céljuk az volt, hogy az sohase változzék meg. A legyőzöttek pedig ki voltak szolgáltatva a plut odemok ra t a á 1 Iamf é rtfiak n ak. — Ez az állapot azonban nem maradhatott fenn. 1938-ban Münchenben tárgyaltam velük és az akkor el'ért eredményeket London és Páris nemhogy elismerték volna, hanem valósággal elijesztőnek és fenyegetőnek bélyegezték. Nekik csak az volt fontos, hogy semmit se veszítsenek, hogy üzleteik tovább virágozzanak, hogy érdekeik sértetlenül maradjanak. Zsidók. nemzetközi spekulánsok, fegyvergyárosok csak saját érdeküket nézték és minthogy ők parancsoltak, ők okozták azt, hogy Lengyelország n#m hallgatott felhívásomra, hogy mereven elzárkózott minden tárgyalás elől. — Pedig mit kívántunk mi? Valóban keveset. Danzignak, a régi német városnak visszatérését és öszszeköttetést Kelet-Poroszországgal, Németország testével. Ha abban az időben Churchill annyi felelősséggel gondol Európa sorsára, mint én, Európa akkor elkerülte volna a háborút. De az események folytatódtak és mi tűrtük tízezer német legyilkolását Lengyelországban. Csak egy politikailag és katonailag felfujt állam képzelhette azt és hirdethette, hogy Németországgal szembe tud szállni, sőt legyőzi és határát az Oderáig és Elbáig tolja ki. — Ezt tűrtük egész szeptember 2-ig, amikor még mindig meg volt a lehetőség a békére. De Franciaország és Anglia nem akarta a békét, ök azt gondolták és azt is hirdették, hogy hosszú háborúra készülnek fel. Azt mondották, ihogy három év kell a háborúhoz. — A háború folyamán érdekes okmányok jutottak -birtokunkba. Egymásután kutattuk fel mindazokat az okmányokat és leveleket, amelyek fényt derítenek a háború kitörésének körülményeire. Ezeket az okmányokat most már Churchill sem tagadhatja le, mert mindegyiken ott van Daladier, Weygand, Gamelin kézjegye. Ezek az okmányok azt mutatják meg, hogy mit tett Anglia és Franciaország, hogv a háborút kiterjessze. Hogy a finn-orosz háborúba belevonják Norvégiát, Svédországot, hogy a Balkánt is bekapcsolják a háborúba, hogy előkészítsék Baku bombázását, hogy Hollandiát és Belgiumot is a háború színterévé tegyék. Ezek az okmányok megmutatták, hogyan akarták, ők az egész világot lángba borítani. A Führer ezután az északi és a francia háború előzményeivel, lefolyásával és 'befejezésével foglalkozott. Szólott az olasz barátságról, majd áttért a mai helyzet ismertetésére. — Londoni politikusok most is háborút akarnak. Vájjon tudják-e, hogy a háború folytatásaként mi vár rájuk? ök Kanadába akarnak menni, de az angol nép Angliában marad és majd ez a nép lesz kénytelen elviselni a háború szörnyűségeit, amikor a vezetők már Kanadában lesznek. Hitler hangoztatta, hogy neki a főcélja az volt, hogy egy új szociális Európát teremtsen magas kultúrával. Churchill a háborút akarta. Hat hét óta légi háborút indított Németország polgári lakossága ellen. Németország erre eddig még nem válaszolt, , de ez nem jelenti azt, hogy a válasz továbbra is elmarad. Ez a válasz rettenetes lesz. Sokmillió ember fog szenvedni, de akkor Churchill már Kanadában lesz. — Az angol politikusok nem akartak neki hinni. Churchill most az egyszer (higyjen, amikor prófétaként akar jósolni: ez a háború egy világbirodalmat fog szétrombolni. — Németország sohasem akarta ennek a világbirodalomnak pusztulását. — Most azonban a világbirodalom szét fog hullani. Churchill abban reménykedik, hogy Németország pusztul el, pedig angol vért fog jelenteni az a háború. Hitler beszéde végén kijelentet! te, hogy emberi érzésből mégegy5 szer megkísérli, hogy a józan , észhez és a belátáshoz szóló utolsó felhívást intézzen. Ezt megteheti, mert nem mint legvőzött szól, hanem mint gvőzj te

s. A józan észhez intézi a felhívását. Nem lát semmiféle alapot ennek a háborúnak további folytatására. Ez a háború szörnyű pusztítást fog hozni. Meg akarja kímélni saját népét is, bár tudja, hogy Németországba.:-! s< k millió férfi és ifjú ég a vágytól, hogy leszámoljon Angliával, örök ellenségével, amely már kétszer üzen'e meg Németországnak minden alap nélkül a háborút. Tudja, hogy otthon sók feleség és anya meghoz minden áldozatot ennek az örökös ellenségnek elpusztítására, ö mégis a józan észthez és belátáshoz fordul. Lehet, hogy Churchill ismét azzal fog válaszolni, hogy ezt a felhívást ! csak félelem szülte, mindenesetre azonban megnyugtatja lelkiismeretét. ] Beszéde végén Hitler köszönetet mondott a Gondviselésnek, hogy eddig a német fegyvereket segítette. 1 Ugyanez a Gondviselés fogja végső gvőzelemre segíteni Németorszái got!... • A jelenlevők beszéde után perce» kig lelkesen ünnepelték a Führert. Mit hoz a nép- és családvédelmi törvény A MÉP pártértesítője jeleníti: A belügyminiszter javaslata' melyét az elmúlt napokban szavazott meg a képviselőház, mindössze íhét szakaszból áll, de hét évtized sok mulasztását teszi jóvá. Az országos Nép- és Családvédelmi Alap megalkotása új korszakot jelent a magyar állam szociális gondoskodása terén. Az elszigetelt, különálló szociális törvények és rendelkezések helyett átfogó és egyetemes szociálpolitikát parancsolnak korunk vajúdó problémái. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter javaslata rendkívül erővel •nyúl bele a szociális gondoskodás problémáiba s a Nép- és Családvédelmi Alapban olyan intézményt teremt, amely a nagy feladatokat .végre .nemcsak megkeresni és kijelölni tudja, hanem azoknak a megvalósításához az állam egész tekintélyével és súlyával fog hozzá. A törvény az új alap számára az állami illetékekből ebben az évben 28 millió pengőt, a következőben 41 millió pengőt, 1942-től kezdve évenként legkevesebb 46 millió pengőt biztosít, de ezenfelül megkapja még az alap az ínségjárulékok helyébe lépő ors.zágos nép- és családvédelmi pótadó hozadékát, amely évenként legalább 20 pengő lesz. A megvalósításban az alap elsősorban az önálló exisztenciák megalapozására és számuknak fokozására kíván hatni s ebben a tevékenységiben elsősorban a közjóléti szövetkezetek munkáját kívánja igénybe venni. •; Az Alap nem fog átmeneti segélyezéseket nyújtani, hanem azt akarja elősegíteni, ihogy a nemzet szem- i pontjából értékes és saját hibájukon 1 kívül felemelkedni nem tudó, de önálló boldogulásra alkalmas egyéneket és családokat juttasson biztos exisztentiához. Gondoskodni kíván arról, hogy az érdemes családok bérlőszövetkezetekben, házépítési (Trianon 21.) 1940 július hó 20. akciókban, háziipari termelésben vehessenek részt. Igen fontos a javaslatnak az a része. amely a közigazgatást fokozottabb szociális tájékozottsággal kívánja ellátni s a közigazgatási alkalmazást bizonyos esetekben egyenesen szociális előképzettséghez akarja kötni. A családi pótlék és a családi bér bevezetése után a Nép- és Családvédelmi Alap megteremtése megint hatalmas lépésekkel viszi előre a magyar állam szociális munkáját. A zár alá vett mezőgazdasági termények feloldása esetenként A zár alá helyezett mezőgazdasági termények és termékek zár alól való feloldása tárgyában előterjesztett kérelmek kellékei. A zá.r alá helyezett mezőgazdasági termények és termékek zár alóli feloldását a kiadott rendelet értelmében indokalt esetben a földművelésügyi minisztérium közélelmezési ügyosztálya engedélyezheti. Az e tárgyban benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell: 1. a kérelmező nevét és lakhelyét; 2. milyen mezőgazdasági terményre vagy termékre és milyen mennyiségben kérelmezi a feloldást; 3. a feloldani kért mezőgazdasági termények, illetve termékek kinek a birtokában és hol vainnak birtokában; 4. milyen célból és milyen indok folytán kérelmezi a feloldást; 5. amennyiben állatok takarmányozása .vagy hízklása céljából kérelmezi a feloldást, fel kell tüntetni a) az állat faját, korát és darabszámát, b) a feloldást takarmányozás vagy hizlalás célijából kérelmezi, c) bizonyos állatoknál, hogy hány napig szándékoznak azt hizlalni. A kérvény itt felsorolt 4—5. pontjaiban foglaltak valóságát és helyességét minden esetben az illetékes községi elöljáróságnak, polgármesternek szabályszerűen igazolni kell. Amennyiben a kereskedőnél levő készlet (feloldását kérelmezik, a községi elöljáróság, polgármester álitaí az is igazolandó, hogy az igényelt szükséglet a szabadforgalomban nem szerezhető be és közérdek az, hogy az engedélyezett terménymennyiség feloldását engedélyezzék. Ez adatok, illetve hatósági igazolás hiányában engedélyt a földművelésügyi minisztériumi közélelmezési ügyosztálya nem ad ki, a kérvényezőket kérelmeik kiegészítésére és annak újból való benyújtására utasítja, ami a kérelmezőknek tetemes időveszteséget okoz. Töltőtoll állandó öröm. JÓBÁNáL nagy választék. — APOLLO Julius hó 20 21-22 Harsányt Zsolt regénye ROZMARING Főszerepekben : Turay, Páger, Vaszary Piri, Kabos, Mály fieró Filmszínház. Telefon 524 Magyar vüághiradó Előadások hétköznap 5-7-9 vasárnap és ünnepnap 3-5-7 és 9 Luce világhtradö