Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 99-146. szám)
1940-06-24 / 142. szám
(Trianon 21.) 1940 június hó_24. SZÄB Ot.cn t MVRlßP S. oláaJ Fiz Rlfö!d öntözése Évekre visszamenő, nagyjelentőségű gazdasági vonatkozású program első szakaszának meg valósításainál áliLunk. Tiszafüreden az ország kormányzójának, miniszterein okúnek s ipoüeikai világ vezető egyéniségeinek s nagyszámú közönség jelenlétében megnyitották; az ország első önt özönlő v ének üzemét. Ennek a nagyjelentőségű gazdasági ténynek megvalósításánál első gondolatunk az ország kormányzója felé száll. Ő volt az, aki legelőször hívta fel a figyelmet az időjárás szeszélyes viszontagságainak leginkább kitett tiszántúli országrészek öntözési problémáira. Az utóbbi években újból és újból rátért az ország kormányzója erre a valóban nagyjelentőségű gondolatra, amelynek, ime, első állomása a megvalósulás stádiumába jutott. Azt hisszük, Magyarországon nines már senki, akiinek magyarázni kellene az öntözési probléma speciális magyar jelentőségét. De különös jelentőséget nyer ezen gondolat a Tiszántúlon, ahol az időjárás aíbnormi- tásai gyakran esztendők munkáját veszélyeztetik. Van idő, amikor a le- k ú z dlh eteti en. cs ap ad é ksz eg é n y ség, a.z aszály pusztítja el a megfeszített emberi munka minden csiráját, viszont máskor, az árvíz pusztítása önti el vármegyékre terjedő vidékek földterületét. Ezeknek a nagy pusztításoknak minden időben súlyos szociális és gazdasági következményei voltak. De súlyosbodtak ezek a tünetek a mai modern világban, amikor a gazdasági élet nem tűri a nagy kilengéseket. Nem lehet például ma már azt mondani a terményeinket felvevő piaiénak, hogy nem szállítunk, mert mines gazdasági terményünk, kipusztította az aszály, •vagy elöntötte az árvíz. A gazdasági élet állandóságot és biztonságot követel. Az elveszített piac vissza szerzése igen nagy gondot okoz, viszont a megbízható szállító, termelő egyéntől a piac nem tud elszakadni. De ezeken az elsőrendű fontosságú gazdasági kérdéseken túl, más jelentősége is van az öntözésnek. Fokoznunk kell terményeink minőségét és amennyiben lőhet, mennyiségét. — Azonkívül át kell térnünk olyan ter- melvények művelésére is, amelyek speciális gazdálkodást igényelnek. Idő kell számítanunk azt az országos követelményt is, hogy állatállományunk szaporítása és minél magasabb fokra való emelése szempontjából, takarmányterményre van szükségünk és itt is olyan biztosítékokra, hogy a föld valóiban teremje is meg azt a szükséges takarmány- mennyiséget, amelyre a magyar gazdasági élet, az előirányzott állatállománnyal kapcsolatban számít. Mindezek olyan fontos és jelentős gazdasági tételek manapság, amiket figyelmen kívül nem hagyhat olyan ország, amelynek egzisztenciája kifejezetten a grármi voltán nyugszik. Nem tehetjük ki magunkat az időjárás szeszélye által eiőál'loató kata szír ólfáknak; se a száraz esztendők aszályának, se a bő csapadékéi évek ár víz vészé delimének. Ezeknek a gazdasági dogmáknak hathatós kielégítését szolgálja az a nagy gondolat, amit az ország kormányzója vetett if el először és aimit most első stációjában megvalósítottunk Tiszafüredé n. Hangsúlyozzuk, hogy csak az első stációnál tartunk, mert kiváló mérnökeink és gazdáink s hozzáértő szakemberek kataszterbe foglalták már az ország öntözésére szoruló termőterületeit s fokról fokra az egész Tiszántúl elnyeri az öntözésből fakadó áldást. Megszívlelendő példa: a piaci tiuailalinisitik sarszántl és karszalligsl kaplak Kecskeméten Más városokban is baj van a piaci kofákkal. A sok panaszra Kecskémé - ten erélyes rendszabályokkal akarják szabályozni a visz on teliárusít ást. A polgármester intézkedésére revízió alá veszik a vásárió kofák piaci árusításának engedélyét és beosztását. A piaci viszontelár usítókat három csoportba osszák, ikzok, akik összeszedik az árut a termelőktől és azonnal továbbadják, a nagykereskedőkhöz tartoznak, az első csoportihoz. A másodikhoz azok tartoznak, akik az árut rögtön csomagolják és továbbítják Budapestre, Végül a harmadik csoportba a,zok tartoznak, akik a piaci viszointeladás céljaira vásárolnak, vagyis ezek a f( piacon áruló kofák. A hatóság nyil- ■ vánfartásba veszi ezeket a viszont- | elárusítókat, megállapítja a sorren- i det köztük s ennek alapján sorszá- ! mot és sorszámmal ellátott karszal- ! lúgot kapnak, melyet feltűnő és lác- ; iható (helyen kell viselni. Ha már most a küzönségnk panasza van valamelyik viszointelárusító ellen, elegendő a számát feljegyezni és eszerint panaszt tenni. Kecskemét példáját nekünk is meg kellene szívlelni. Nagyon „megszoli- dulma“ árakban a nyíregyházi piac, ha a hatóság hasonló módon r-end- szabáiyozná a piaci viszomtkereske- | delimet. IggMíllllWIIM HU HIIWIIMI A hadsereg legtávolabb nyúló ökle a légi haderő iA mai háborúban a lehető legkülönfélébb fegyverek vannak használatban. Vessünk egy pillantást arra, hogy mily fegyeverek állnak egy korszerű hadsereg rendelkezésére és hol és hogyan alkalmazzák azokat: A hadsereg leg távolabbra sújtó ökle a légi haderő. Ezer és ezer kilométerekre fekvő katonai célok elleni támadásaival meg tudja bénítani az ellenfél hadviselési erőforrásait, a felvonuló hadsereget már a legnagyobb távolságokon megzavarja, a felvonulási utakat vasutakat használhatatlanná teszi, az utánpótlást megnehezíti, szóval már akkor súlyos nehézségeket és veszteségeket okoz az ellenfélnek, amikor a tulajdon-kcpeni még meg sem kezdődött. A légi erő azonban még ezzel nem fejezte he működését. A harc minden fázisából kiveszi a maga részét harci-, zuhan óbombázó és csata repülőgépei vei. Közelebb jutva az ellenséghez beleszólnak a harcba a tüzérség nehéz vasúti vagy beépített ágyúi. Ezek 30—50, sőt több km. távolságira fekvő közlekedési vonalakat, csap at g yü léke z ölheti y ekei:, r akt árakat, magasabb parancs nők súgok székhelyeit tartják tűz alatt. Tüzűk célja ne mannyira az ellenfél megsemmisítése, mint inkább állandó zavar- és pánikkeltés, a bizonytalanság érzésének fenntartása a.z ellenfélben! és így erkölcsi ellenállóképessé gének fe íme r zsoláis-a. Aihcl erőd vonal alkat kell támadni, ott a nehéz és legnehezebb 21 cm-től 42 cm-ig terjedő űrmérettel bíró tarackoké és mozsaraké a szó* ! Ezeknek 130—1000 kg. súlyú lövedékei elsősorban alkalmasak páncél és beton-erődök szétzúzáséra. Kiválóan fontos szerepet játszanak az erődök elleni karcban a zuihanö• bombázó repülőgépek. } A kisebb tábori erődítések és a szabadon mozgó élő célok megsemmisítése a közepes (15 cm. köriüli) és a könnyű (7.5—10.5 cm. körűéi) tüzérség feladata. A tüzérségnek ez a faja hivatott a gyalogságot a harcban támogatni részben az ellenséges gyalogság leifogiásával, részben az elenséges tüzérség megbénítása által. Feladata továbbá a támadásra * induló ellenséget úgy tűz alá venni, hogy a támadás már a kiindulási állás elhagyása után, de legkésőbb a saját első vonalak előtt az összpontosított tüzérségi tűzben össze' omoljon, E feladat végrehajtása a gyalogság és tüzérség legszorosabb együttműködését kívánja meg. . K. 15243/1940. \ HIRDETMÉNY. i a A földművelésügyi miniszter úr a betegek résziére kiadható felemelt ' cukoradaghoz szükséges és június hó 20-ig benyújtott orvosi bizonyít- f vány okát érvénytelenítette. \ Az új orvosi bizonyítványok kiál- í lítási módjáról a város területén gyakorlatot folytató orvosokat értesítettem. j Felhívom mindazokat, akik 1940. július hó 28. napjától, tehát a lcg- ■ közelebb kézbesítésre kerülő cukor- ' jegyeik első hétéitől mint betegek felemelt cukorjegyre tartanak igényt, hogy új orvosi bizonyítványukat legkésőbb július hó 15. napjáig a vá- - ros közélelmezési hivatalába (Vay 1 Ádám-u. 15) feltétlenül nyújtsák be, ' mert az azután benyújtott orvosi bi- 1 zonyítványoikat a július 28. napján ; kézbesítés alá kerülő jegyeknél fi- I gyelemibe .nem vehetjük. | Nyíregyháza, 1940. június 21. Közélelmezési hivatal. ÜB— felelem ftl. sz. Uránia Filmszínház Telefon 11. sz. Junius 25 26. Budapesttel egyidőben ! Kedd-szerda Három agglegény nosiiine Három bécsi uriembér vidám menekülése az aggíegénység elől, sok kacagtató kalanddai. Előadások kezdete mindennap 5 7 és 9 órakor. MaThétfőn utoljára: DAL A SZABADSÁGRÓL Harminc szegíny embert ebédeltetett meg az uj misés pap Vasárnap megható szépségű pri- miicia volt a nyíregyházi rám. kát. templomiban. Ekkor mondotta első szentmiséjét Rózsáiy Menyhért nyir- egyházi .lelkész. iA primicián a mami doctori tisztet Török Dezső apátkanonok, föespe-res-pilé bános töltötte be, a szentbeszédet pedig Káplár Ágoston hittanár mondotta. A szent- beszéd igéinek fénye megvilágította a soha el nem. bálványodé igazságokat, a papi hivatás szépségét, .a mai világban kettőzötten reá váró feladatok nagyszerűségét. A fiatal áldó zópapnak a krisztusi szellemben fogant elhatározása volt, hogy .első szentmiséje alkailmábój a szeretet melegségéit sugározta harminc öreg Norma-szegény életére. Ezeket a szegényeket az Énekes János-iskola termében Rozsá-ly Menyhért ebéden látta vendégül. így indult meg a legszebb rózsákkal, a jóság, az elesettek szeretótének láthatatlanul is fénylő virágaival hintett úton Krisztus ifjú vitéze, akiinek lelkében a legnagyobb bölcsesség, a jótevés tudománya és dicsősége él. Az ilyen út valóban a keresztény élet-igen lésnek, a lelki boldogságnak útja. Eltemették Szitka Sándort .A részvét rendkívül impozáns m-e gin yilatk ozá s a me 1 let t k ísé r té k szombaton délután utolsó útjára dr. Szítba Sándor ügyvédet, kamarai titkárt. Koporsóját elborították a koszorúk, köztük Nyáregyháza -város közönségének piros-kék .sz allag-os koszorúja és a kegyelet virágai. Már jóival a -temetés megkezdése előtt sűrű sorokban érkeztek a gyászolók, akiknek sorában ott láttuk Borbély (Sándor dr. alispánt, Szobor Pál polgármestert a feleségével, Kiss Sándor rendörf őtaná-cs os-t, a -kapitányság .vezetőjét, a rokonok, a jóbairótok, -az egykori hűséges ka-t-onaitársakat. De egymásután érkeznek a .küldöttségek is. A formaruhás .frontharcosok küldöttségét Eüzes-séry Elemér ny. alezredes vezette. A törvényszék küldöttsége dr. Holényi Sándor törvényszéki elnök, a járásbíróság dr. Zoltán Béla elnök, az ügyészségi küldöttsége pedig dr. Borbély Miklós kir. ügyész, elnök .vezetésével érkezik. Az Ügyvédi Kamara küldöttségéiben ott láttuk majdnem teljes számiban a pályatársakat. Pontban fél ötkor felhangzik Bartók Jenő dr. reif, leikész imája, majd az egyház hűséges fiától, az alkotó embertől vesz szívből fakadó búcsút. Dr. sasi Szabó László, az Ügyvédi Kamara veszteségét és (fájdalmát tolmács-ol- ja. mélyen a lelkiekbe markoló szavakban. A gyászbeszédek elhangzása után a koporsót a várakozó gyász- furgonra helyezték és a gyászmen-e-t végeláthatatlan sora megindult .Szítba Sándor dr. utolsó útjára. — ötévi szigorított dologházra ítéltek egy notórius tolvajt. Tótih János napszámost 10 rendbeli betöréses lopáis miatt a miskolci törvényszék ötesztendei szigorított dolog- házra ítélte. Tóth János több szabolcsi községben is követett el lopásokat.
