Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 99-146. szám)

1940-05-06 / 102. szám

é. oldal Épségben kerültek felszínre Bsssenyil Gyifriy testőrivé csantlal a száz- huszonkílenc esztendős bihari sirbil Szabolcs és Bihar küldöttei csendes iaaa után láttak az izgalmas exhumáláshoz Bakonszeg határában — Bolgár kertész lakik a testőriró egykori házában y ^ A1 d'Ozóc9Ü törtökön' kara reggeli indultaik útra Szabolcs megye, Nyír­egyháza város, a Bessenyei Kör, a sajtó küldöttei, hogy a biihar,megyei Ba'bonszeg község határában lévő egykori Pusztakovácsi földjében Äzdzhuszonkilenc esztendő óta pihe­nő „bihari remetének“, a magyar nemzeti szellemi megújhodás táro- ■^átöszavú igehirdetőjének, az alko­tó magyar akaratra izgató testőr- írónak, Bessenyei Györgynek, Sza­bolcs vármegye büszke szeretettel, hálával idézett halhatatlan fiának hamvait hazahozzák a nyírségi föld­be , Nyí regyházára. A Nyírvízszabályozó Társulat és » Villamossági R. T. igazgatósága a kulturális cél nemességének mély átérzésével készséggel bocsátotta rendelkezésre autóját és a kéit gép­kocsi az aranyos tónusé, mosolygó májusi reggel hamvas szépségének varázsában siklott Debrecenein át Biharörszágba. Mikepércs, Sárámd, Derecske táján ezüstösen csillogtak az árvízi tavak, a zöld pázsiton gólyaszív nevetett szerelmesen. — Berettyóújfalu, amelyet Trianoni me­gyeszékhellyé fokozott, impozáns művészi erejű Tisza Kálmán szobrá­val lep meg. Konfirmációra és első szentáldozásra siető fehérruháiS, mir­tusz os leánykák áhítat os, tiszta te­kint öté néz az idegen utasokra . Szabolesvármegy ét Vácz Elemér dr. főlevéltáros, Nyíregyháza város közönségét Aradványi Endre dr. kir. törvényszéki bíró, a városi te­mető hatóságot Izay Géza felügye­lő, a Szabolcs vármegyei Bessenyei Kört dr. Mérey Ferenené dr. Ju­hász Margit, Belohorszky Ferenc dr., Sziklay László dr., Bessenyei szülő­földjét, Bércéi és Pa szab községeket Túri Sándor etnográfus és régész, ig. tanító, a nyíregyházi diákifjúsá­got Szohor Miklós, a napisajtót A rád vári Béla tanár, a Nyírvidék- Szabolcsi Hírlap munkatársa képvi­seli a bihari expedícióban s velünk •van az exhumálásokban mesteri kezű Balázs János altiszt is. Az exhumálás, még ha több mint száz esztendős halott kiemeléséről van is szó, sok hivatali formasággal jár. Meg kell pihennünk a berettyó­újfalui „községi étteremben“, míg Izay Géza hivatalos okmányokkal duzzadó .inaittáskájával a bihari vár­megyei alispánt, járási főszolgabírói, tiszti orvosi hivatalban elintézi az exhumálást kirendeltséggel a szük­séges megbeszéléseket. Megismerke­dünk vitéz Törő István bihari járási tiszti orvossal, aki a megye képvise­lőivel egy zöldkeresztes autón jön •velünk Bakonszeg re. Mindjobban elfogódva járunk a Berettyó men­tén azon a l óid ön, ahol Bessenyei 1784-től 1811-ig, haláláig élt csönde­sen, sokszor lelki-válságok vihará­ban, vagy a rezágnáieió bűvös ködé­ben. Ahol Istenhez szárnyalt pro­mét euszi lelke s almafája alatt nyug­talanul futó Júdtol-la reveláci óinak mély hullámaiból drága gyöngyöket merített fel... Itt, Bakonszeg gyö­nyörű magyarjai, okos, úri méltó­sággal tempósan beszélő parasztjai között szőtte nagy álmait rousseaui életörömök szépségébe vontán Sza­bolcs nagy fia. Akik most ihletett szívvel köze­lednek sírja felé, a Bessenyei kul­tusznak régi .munkásai, fanatikus ápolói. Bakonszeg utcasorán ünnep­lőbe öltözött, széles homloké, feke­te bajuszos, bihari magyart szólít­juk meg: merre van Bessenyei sírja. Éppen Bakonszeg bíráját ismertük meg benne. Felül az autóra és né­■ hány perc múlva ott állunk a ma- 8 gyáros faragványú kapus, tágas, j gondozott virágoskerttel körülvett } sír mellett, amelynek 1883 június i 10-én országos ünnepségek kereté­ben felavatott sírkövén tévesem 1742 a testőríró születési évszáma. Bihari hindinek Bessenyei sírjánál A sírkert előtt ismerkedtünk meg a bihariakkal. Mind mélyen átérzi ai pillanatok irodalomtörténeti je­lentőségét. Fáj lemondani ok a kul­turális kincsről, a Bessenyei sárból Biharra áradó szuggesztív erőkről, de megértik és méltányolják az Édesanyának hívó szavát fiához. S most Szabolcs földje, a szülőföld anyai keze emeli fel fiát a bihari sárból, a fekete bereiftyómemti föld selymes öleléséből, hogy haza vigye a Tisza tájára, a csillanó, tüzes ho­mokra, amelynek titkos varázsából Bessenyei gyújtó szellemének szik­rája pattant... Itt vannak: Nadányi Zoltán, Bihar vármegye fölevéltáro- sa, az országos nevű, jeles költő, Barcsay Károly főügyész, dr. Mis- kolczy József földbirtokos feleségé­vel, sz. Nadányi Kornéliával, Nadá­nyi Miklós földbirtokos. A Nadá- nyiak a Bessenyei család rokonai s Bessenyei pusztakovácsi birtokát és házát 1811 után a Nadányi-csailád örökölte volt. Iltt van dr. Fényes György főszolgabíró, az exhumálás hivatalos vezetője, Szentandrássy Gusztáv Bakonszeg község főjegy­zője, dr. vitéz Törő István járási tiszti állatorvos, Nagy Gusztáv, a Bihari Hírlap c. lap szerkesztője, B. Balog Imre kisgazda, ’ az egykori B essen yei-ház s a sírkörnyéki föld tulajdonosa és számosán a Bakon- 9zeg környéki értelmiség köréből. Csendes Ina a sir felbontása [elüti ÍVácz Elemér vm. levéltáros, Izay Géza, Mérey Ferenené mindem moz­zanatról fényképfelvételeket készí­tenek. Sziklay László dr., Belohorsz­ky Ferenc dr. a felveendő jegyző­könyv részére gyűjtenek fontos ada­tokat, Túri Sándor táskájából ere­deti Bessenyei-okiratokát vesz elő, j Arad vári Béla a Bessenyei-sírról két I évtizeden át a helyszínen, főként az t egykori Bessenyei-kutató, nagybes- | senyői VassJenő özvegyétől, György I Aladár egykori művelődéstöriténet- J író élményeiből szerzett adatokat is­merteti. Közben dr. Fényes György főszolgabíró rendelkezésére kinyit­ják a sírkertet. A főszolgabíró rövid, elméllyedő elmélkedésre és imára ad jelt. Lehajtott fővel, megrendül­teim gondolok 'Bessenyei írásaira: Szent Pál leveleinek bizonyságtétele Krisztus Istenségéről. Ez az aktus is bizonyságtétel a szellemi erők oonti- miitásáról, a múltakból a jelenbe villanó csodálatos fényjelekről. Két munkás ásója a fekete s irhalomb a méliyed, megkezdődik a minden idegszálunkat megfeszítő kutatás Bessenyei koporsója, hamvai után. Fényes karúét, fehér ló csont iáit várják a bakenszegi öregek György Aladár, aki 1862-bem még .beszélt itt egy olyan öreg paraszttal, aki siheder korában belső inasa volt Bessenyeinek, elmondja a Sárrét c. lap 1883. évfolyamának egyik tárcá­jában, hogy a bakonszegi öreg mon­dása szerint Bessenyei ablaka alatt éjszakánként leskeíődtek az embe­rek és elámultak azon, hogy mindig ír, vagy olvas. Varázslónak mondot­ták a famtáziás iparasztok és kerül­ték, ha ta-álkoztak vele. Most is ott lobog a sejtelmek lidéncféoye a Bes­senyei-sír közelébe® is. Töpörödött ör,eg parasztok kerülnek elő, akik bizonyítgatják, hogy a sírban ott vannak_ Bessenyei fehér lovának csontjai is. Mások fényes kardról és sisakról beszélnek. Olyan is van, •aki kételkedik, hogy Lenne valami is a sír mélyén. Pedig a sír története világos. Va.aha nem itt volt, hanem a Berettyóhoz közelebb, az alatt az almafa alatt, amelyet Bessenyei a kor rousseaui szellemében annyira szeretett. 1882 őszén exhumálták a sínt és idehozták védettebb helyre. A következő évben pedig közadako­zásból sírkövet emeltek fölé. Bizo­nyosak vagyunk benne, hogy az ásatás eredményes lesz. De már két méter mélység felé jár az ásó és semmi nyoma koporsóknak, cson­toknak. De egyszerre tompa dübör­gés felel az ásó ütésére. A talaj ke­vert, színesedő. Itt csontoknak kell lenni. Két szemfog kerül elsőnek elő. Méreyné helyezi az odakészí­tett kis érek apó rsóba. Azután már kézzel dolgozik Balázs János. Elő­kerül az erős állkapocs. Egészséges .záipfogak maradtak benne. A kopo­nya korható csonti eme z-d a rabokra hullott szét. Egy-egy darab a prémes kucsmára vall. Haj vagy szakáll- részek kerülnek elő. Majd szépen, sorban a fekvő test egész csonto­zata. Csigolyák, bordák, kar- és láb­szár csőn tok. A felsőlábszár oson tokát megmérik. Antropológiai következ­tetés: 180—184 cm-es hatalmas ter­metű emberre vallanak. Azo<ssarium csakhamar megtelik a testőríró csontjaival. Az exhumálás teljes si­kerrel járt. A kis koporsót a ható­sági e miberek jelenlétében le ólmoz­zák. De mielőtt lezárulna talán örökre az új pihenőhely fedele, a költőnő, Juhász Margit egy gyönyö­rű japán birs-virágot helyez a cson­tokra. Tarimenest útjának utolsó állomásán a gyöngéd és poétikus női szív, a magyar asszonyi szív vi- rághöszöntése fogadja. I Nadánytak ősi uiivarházábafl Az exhumálás után a szabolcsi és bihari résztvevőket dr. Miskolczy József né Nadányi Kornélia, a Besse- •nyei-rokonság nemesszívű nagyasz- szonya, a Nadányiak ősi udvarhá­zában kedves szivélyességgel viillás- reggelán látja vendégül. A bihari úri szellem hajléka ez. A falon ne­mes ponoellánon családi címer: a „mező.terebesi Miskolc zi-család“ .. . Az ősi kúria akkor épült, amikor 1811-iben, Bessenyei György halála után a.z öröklő Nadányi-család a ré­gi, nádfedelü háztól néhány száz (Trianon 20.) 1940 május hó 6. méterre, a falu szélén szép, a:mbi- tusos -úri lakot építtetett. Bessenyei könyveiből, irataiból egy szekérre valót Nagyváradra vittek, a testőr kardja a Boronkay-csa.ládhoz került s innen állítólag a Nemzeti Mú­zeumba. A „bihari retemte“ hajlé­kába zsellérek költöztek, de a ma egyszerű külsejű paraszti házat kö­zelről szemügyre véve, kitűnik, — hogy egykor úri hajlék volt. Most Nikola Mariv bolgár kertész lakik benne. A Miskolczy kúriában Sziklay László dr., Belohorszky Ferenc dr.„ az 1883. évi síravatásra vonatkozó iratokat tanul mányozzák. Miskol- ezyné Nadányi Kornélia lekötelező- kedvességgel beszél Bessenyei emlé­keiről. ■Éltme Harley Katalin Hal szerzőié A társaság érdekes intimitásokat tud meg a Na dán y iákkal rokon Frá­ter Lcrándról és itt derül ki, hogy a Halálos tavasz c. filmben énekelt Kairády Katalin dalnak, amely dal ma olyan népszerűvé lett ország­szerte, eredeti szövegét Nadányi Zoltán írta. Még sok színes, vonzó érdekesség kerül megbeszélésre», majd a szabolcsiak búcsúznak és az egyik autó felveszi most már új uta­sát, a testőrírót, hogy haza vigye szülőföldjére. Útközben Pallag- puszta parkjában rövid pihenőt tar­tunk. Farkas László dohánykísérleti tisztviselő kalauzolása mellett a vi­lághírű paillagi kísérleti telep épüle­teit, gépeit tekintjük meg. Majd öt órakor már a nyíregyházi Északi te­mető fénylő arany keresztje alatt, robog be a két gépkocsi, hogy je­leníthessük Szohor Pál polgármester­nek, ,a Bessenyei Kör elnökének: Hazahoztuk Bessenyeit. A nyíregy­házi temető első fali kriptája fölött már ott van a fekete márvány tábla, rajta fénylő aranybetűk: Bessenyei György 1847—1811. A kis fekete érokeporsó leszáll a mélybe, föléje: kőfedél és virágos hant borul, mely­re szombaton délután egy nemzet kegyelete, lelkes hite és büszke ma­gyarsága hintett virágokat. készítését é3 átalakítását leg8zakszerübben készíti Halász áll. vizsg. asztalos master Kálvin tér 9 (Postával szemben) Egyedáruritó: Földes Drogéria rt. az Arany + Kereszthez. Városházépület. Teüfonszám 148 I — Töltőtoll, vacumatie szerkézet- • I tel, az összes márkák, nagy vál&sz- j tékban, olcsó árak: ! tében. Bethlen-u. 1. Jóba papírüzl*­Szőlőkarót akác, tölgy és fenyőt minden méretben beszerezhet Lazarovits Miklós FAKERESKEDÖNÉL. Telefonszám 167.

Next

/
Thumbnails
Contents