Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 99-146. szám)
1940-05-31 / 122. szám
Ik nyíregyházi utburkolat-ügy a parlamentben Előfizetési felhívás Lapunk mai száméihoz vidéki előfizetőink részére postabefizetési lapot mellékelünk, azzal a kéréssel, hogy iaz esedékes előfizetési díjat beküldeni szíveskedjenek. Helybeli előfizetőink részére lapkihordó asszonyaink juttatják el a nyugtát. Kiadóhivatal. „Na maid meglátják, hogy mit csinálok“ Lopott, mert nem kapott alamizsnát Égy züllött 50 év körüli férfi be» rült a büntetőtörvényszék egyesbirája elé, — Hogy hívják? — kérdezte a biró a vádlottól, akin olyan gyűrött volt a ruha, mint amit most kapartak volna elő a láda fenekéről. — Simon József — mondja a vádlott 8 kihúzza magát. Sokan kötelességtudó, fegyelmezett embernek néznék, de ezt a katonás viselkedést nem az életben, a szabad levegőn, vagy a műhelyben szokta meg. hanem a börtönben. Ez ki is tűnt néhány perccel későb, amikor a biró újból feltette a kérdést, hogy hányszor volt büntetve. Simon nyugodt egykedvűséggel felelte, hogy hétszer, — Én azt hiszem, jóval többször — igazítja ki a biró. Simon lehajtja a fejét és úgy tesz mintha gondolkodna. Kicsit megjátszotta magát. — Na idefigyeljen — mondja a biró — maga összesen tizenhétszer volt már elítélve különböző bűnök miatt. Igaz e? — Igen. — Hát most tudja-e, mivel van vádolva ? — Nem. — Na majd azt is megmondom. Maga a múlt hó 4-én beállított az egyik üzletbe s alamizsnát kért. Igaz- e ? — Igen. — Magát akkor egyenesen kiutasították az üzletből, mert csak úgy dűlt magából a pálinkaszag. Tehát alkoholra volt pénze, de kenyérre már nem. Amikor elzavarták az ajtóból visszaszólt a kereskedőnek, „Na majd meglássák, hogy mit csinálok.“ Tudja mit csinált? — Nem. — Az üzletajtó felé kihelyezett nagykendőkből vagy ötöt letépett a szegről s futásnak eredt vele. Egy gyerek vette észre a lopást, aki szólt a rendőrnek. A rendőr üldözőbe vette 8 ahg tudta elfogni. Igaz-e ? Simon hallgat. Annál többet tudnak mondani a tanuk, akiknek a vallomása alapján Simon Józsefet a törvényszék — tekintettel arra, hogy már sokszor volt büntetve — hét hónapi börtönre Ítélte. Az ítélet jogerős. 'Bertakin Kálim ám ország gyűlési képviselő a háztulajdon érdekében igen jelentős beszédet mondott a ■képviselőlh'ázban. Beszédében többízben utalt a nyíregyházi helyzetre is. Bertalan Kálmán, e részben a következőket mondotta: — Ha -a remédiumot vizsgálom, amellyel a .vidéki házakat jövedelmezőbbé lehetne tenni — mondotta — és ha azt nézem, hogy hol lehetne azt a kiesést pótolná, amely így az államháztartásban előállott, akkor arra a statisztikára kell hivatkoznom', amely a múltkor került a kezembe. Ez a statisztika azt mutatja, hogy 1868-tól 1939-ig mint fejlődött a házak .bruttó bevétele utáni adózás. Budaipesten az említett év kezdetén 20.4% házbéradó volt, 1938- ban viszont már csak 17 százalék, tehát ennyire csökkent, a vidéki városokban pedig 1868-ban 14—12 százalékkal kezdődött a házbér adóztatása és ez nemhogy 'Csökkent volna a pestihez képest, hanem ez alatt a több évtized allatt 16, illetve 14%-ra emelkedett. Budaipesten tehát kevesebb a házak adózása, mint a vidéken. Ha pedig nézem azokat a vidéki szemmel nézve hatalmas, horribilis béreket, amelyeket a pesti ház- tulajdonosok a lakások és az üzletek után beszednek, akkor azt kell mondanom, hogy egy pesti bérház jövedelme 2—3%-kai felülmúlja a kamar tozás tekintetében egy vidéki bérház jövedelmiét. Pedig fontosabb volna ennek éppen az ellenkezőjére törekedni és a vidéki házak bérjövedelmét kellene .emelni, mert hiszem az a helyzet, hogy Pesten főleg nagy bér,háztulajdonosok kezében vannak a házak, vidéken pedig a háztulajdonosok rendszerint kisemberek, akik az ő házukban részben maguk laknak, részben kiadják azokat s akik ezeket a házakat az ő két kezük munkájával keresték meg. — Hozzá kell tennem azt is, hogy itt Budapesten sokkal kisebb a községi pótadó, mint a vidéki városokban. Méitóztassék megnézni: a legtöbb vidéki városban 50%-on jóval felüli pótadót fizetnek. Hozzá kell venni még azt is, hogy Pesten az építkezések felfelé történtek a szűk hely és a drága telek miatt, tehát sokkal kevesebbe került a csatornázási költség, sokkal kevesebbe került a közművek létesítése és sokkail kevesebbe került az út- és a járdaburkolat, mint a vidéki városokban. Példákat tudnék felhozni, t. Ház, azokat az igen t. pénzügyminiszter úr szíves figyelmébe ajánlva, amelyek éppen az én szülővárosommal, Nyiregyházával függnek össze. A városnak három utcáját részben keramittal, részben pedig kiskockával kikövezték. Az ott levő háztulajdonosok, akik annakidején úgynevezett kertes házakat építettek maguknak, olyan helyzetbe kerültek, hogy kertjüknek a,z utak felé eső része sokkal nagyobb, mint házuk utcafrontja és így a kövezések miatt olyan teherrel vannak megróva, amely a felnövekedett kamatokkal együtt most már sokkal nagyobb, mint magának az ingatlannak az értéke, amely mellett az utat és járdát építették. (Egy hang balfelől: Városi szabályrendelet kérdése. — Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Ez a szabályrendelet kérdése! Az autonómia ügye!) Hiszem, hogy még meg fog változni .ez a helyzet és nem fognak azok az igazán ártatlanul az árverezésnek odadobott házak elkótyavetyél őd ni éppen azoknál a tulajdonosoknál, akik a legszegényebbek, ehhez a kövezéshez nemcsak hogy hozzá nem járultak, hanem megkérdezésük és tudtuk nélkül végezték el ezt a munkát. Legyen szabad most a törvényjavaslattal kapcsolatiban a pénzügyminiszter úr szíves figyelmét (felhívnom egy elgondolásomra, amely az úgynevezett kultuszadóvail vagy iskolaadóval függ össze. Ez az iskolaadó, amelyet az egyházak vetnek ki, a fundált adóknak, tehát a föld- és házadónak, illetőleg a kereseti adónak bizonyos százaléka. Az egyes egyházak ezt kivetik az ő * híveikre és bár országos érdek az, hogy az elemi és a középiskolákban, illetőleg a főiskolákon minél több gyermek és minél értékesebb elem nevelődjék ki, végeredményben nem járul hozzá országosan mindenki ehhez a kultuszadóhoz és nem viseli minden adózó ennek terhét. A fundált adóknak rendszerint 20— 30%-ában állapítják meg az egyházak az iskolaadót, illetőleg kultusz- adót, de mentesülnek ez alól a jogi személyeknek állami egyenesadói, a házközösségek adói, a pénzintézetek kezén levő föld- és házadók, a pénzintézetek kezén levő föld- és ház- adók, a pénzintézetek, ipari vállalatok és vasutak kereseti adója és egyéb intézmények jövedelmi és vagyonadója. Ugyanis Ezeknek az itt felsorolt vállalatoknak nincs felekezetűk, nincs tehát kultuszadójuk és így nem lehet rájuk kivetni ezt az iskolaadót, így kicsúsznak az adóztatás alól. Ha országos viszonylatban nézem a dolgot, azt mondhatom, hogy 300 fillliióra telhető ezeknek az adóknak összege; ha ez után általánosságban 10%-ot vetnénk ki, odajutnánk, hogy 30 miliő pengőt jövedelmezne ez országosan, amely összegből nemcsak a középiskolákat, hanem talán még a főiskolákat is fenn lehetne tartani. Ha ezt az országos példát szembeállítom a helybeli .lokális példával, Nyíregyháza példájával, ott azt látom, hogy minden egyes egyháznál 20—30—40% adót rónak ki iskolaYelelon II. íz. Uránia Filmszínház « Telefon sz. Május 31. Jun. 1-2. Csak 16 éven felülieknek ! Péntek-szombat-vasárnap Asszonyok Előadások 4, 7a7 és 9 órakor. A főszerepekben: Hanna Shear« Joan frawford Rosalind Russel adóként. Ha abban a megyében, amelynek szaporasága a legnagyobb, de amelyben, sajnos, az analfabétizmus is a múlt évekig a legnagyobb volt, amely tehát több iskolát kíván, 15%-os kultuszadót vetnénk ki, még akkor is sokkal jobb volna a helyzet és még mindig kevesebb volna a megterhelés, mint a fundált adók után kivetett jelenlegi százalék mellett. (Mély tiszteletid kérem az igen t. pénzügyminiszter urat, mél- tóztassék ezzel az elgondolással foglalkozni és azt megfontolás tárgyává tenni, mert úgy hiszem, hogy az igazságos és méltányos megadóztatás mellett olyan szép és nagy volna az eredmény, amely arányban állna a ráfordított munkával. (Reményi- Sahneller Lajos pénzügyminiszter: Már be is jelentettem, hogy foglalkozom vele.) (Mélyen t. Képviselőház! Legyen szabad néhány szóval foglalkoznom még azzal, hogy milyen hatása lesi? epnek a törvényjavaslatnak a községekre és más közületekre. Megint lokális szempontból nézem ezt a kérdést. Nyíregyháza városában a napszámosok tulajdonát képező egyszoba-konyhás lakások adóösszege kereken. 12.200 pengőt tett lka, ami megfelel 2.5%-os pót adónak, illetőleg ennyivel kellett emelni a város pótadóját. Ha most azt nézzük, hogy a kétszobás lakások adója — minthogy ezek bizonyos adórögzítést kapnak — sokkal kisebb lesz, úgy számítom, hogy 2.5—3%-os pótadóemelkedéssel kell számolnunk, bár még egyelőre nincsen megállapítva a tanyasi településeken levő házak adóalapja. Ha ezt az előbbi rendelkezéshez és az előbbi adóalap összegéhez viszonyítom, ' akkor így újabb 5%-09 emölkedést látok. A pótadóemelkedést i Illetőleg a közületi háztartás bevételének bizonyos összegű visszaesését látom a kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó földhaszonbérlőknek adott kedvezményben, ugyancsak azoknak a kézmüiparosoknak adócsökkentésében, akik egy tanulót, illetőleg egy segédet tartanak, valamint a községi háztartás bevételeinek csökkentését látom a kereseti adó átutalásával kapcsolatos rendelkezésben is. Nagyon helyes az, hogy azok a községek és városok kapják meg az illető vállalkozók kereseti adóját, amelyekben a munkát végzik, mert most rendszerint az a helyzet, hogy a községekben a városi vállalkozók végzik ezeket a munkákat, a .városokban pedig rendszerint a fővárosi vállalkozók. Legyen szabad itt arra hivatkoznom, hogy olvastam a Magyar Városok Országos Szövetségének tavalyi jelentésében közölt kimutatását, amely szerint 46 közül 7 városban 7%-os, 16 városban 6 százalékos és 23 városban — köztük Budapesten is — csak 5%-os a kereseti adó. Ezzel valahogyan meg tudom magyarázni azt, hogy miért átll elő 1 liter finom édes EZERJÓ BOR 96 fülér Mfcloraay István fűszer és csemfege üzlete Zrínyi Ilona utca 9. Telefon 126.
