Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 50-98. szám)
1940-03-02 / 51. szám
Ara K) fillér NyiregyiiAia, 1940 március 3 SflOU 20.) Vili. évfolyam 51 <2064 I szám, Szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. <fj> n/\i 1*1*11/ AI MA 91 8 A 9 «81 Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Postatakaréki csekkszám: 47.139. Telefon: 77. ■ V/LI I i|\MI PlÄi ILMr Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. >vm wMirrftcaaswaaffiiiiiniii u hí tibbi fiiriüniiiih——b——^mbi Kállav Miklós dr.: A nemzetnek ma arra van szüksége, hogy Horthy Miklós hite hassa át apraját, nagyját... Szabelcsvármegye törvényhatóságénak díszközgyűlése hódoló távlratbaa köszönlölle Kormányzó utnakal Szabolcs vármegye és Nyíregyháza városa vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó országi ásának huszadik fordulóján hódoló tisztelettel és .mélységesen hálás szeretettel ünnepelte kormányzó urunkat. Nyíregyházán zászlódíszt öltött a város. A fő utakon és tereken valamennyi épületen nemzeti színű zászló lengett. Az évforduló előestéjén katona zene kar zenés fáklyás menete járta be a várost. Az ünnep délelőttjén, tíz órakor valamennyi felekezet templomában ünnepi istentisztelet volt, almélyen megjelentek a katonai, polgári hatóságok, az iskolák, egyesületek, intézmények, hivatalok küldöttei. A várost • mélyen átitatott öröm és büszke- aég magasztos érzése hatotta át. A Délelőtt 11 órakor ünnepi érzéssel áthatott férfiakkal telik meg a ▼ánmegyeháza díszterme. Szabolcs ▼ármegye törvényhatósági bizottságának tagjai teljes számban felvonulnak a történelmi erőket ünneplő díszközgyűlésre, amelynek egyedüli tárgya: Hódolás Kormányzó urunk előtt. A gyűlésen ott látjuk Kállay Miklós dr., Mikecz Ödön dr. .ny. minisztereket, Mikecz Dezső dr. udvari tanácsos, Erdőhegyi Lajos dr., Liptay László dr. felsőházi tagokat, az egyházi, polgári társadalom előkelőségeit teljes számukban. Lelkes őröm fénye tükröződik az arcokon, •mikor dr. vitéz Jékey Ferenc főispán vezetésével bevonul a tisztikar. A díszgyűlést a főispán a következő szavakkal nyitja meg: Tekintetes Törvényhatósági Bizottsági A mai napon van húsz esztendeje • nnak, ihogy a nemzet képviselete vitéz nagybányai Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választotta. Mélyen meghatva, aa őszinte hála érzésével fordulunk ezen a napon az Államfő fenkölt személye felé, •ki tudvalevőleg nemes szerénységgel hárított el minden ünneplést magától. Az 6 kívánsága természetesen piává rosiház a erkélye és egész homlokzata zászló, címer, piros-kék és nemzetiszínű drapériák ékességét öltötte fel. A nyíregyházi üzletek déltől kezdVe ’bezártak az ünnepi érzések jeléül. A kirakatokat mindenütt piros-fehér-zöld szalagok, zászlók, címerek és vitéz Kormányzó urunk arcképe ékesítette. A templomokban kígyóit a fény, fel- zendült a himnusz, a zsoltár, a hála ima és a szószékekről ihletett szavak mutattak rá a kormányzói pár isteni küldetésszerű életére, amelyből a valláserkölcsi és nemzeti életre a virulás tavaszának szépsége, a lelkek megerősödésének, a hit és bizalom megszilárdulásának nagy erkölcsi értékei fakadtak. rancs a mi számunkra, ezért hiányoznak mai ünnepünkről a díszes külsőségek, de ezek mitsem változtatnának a lényegen, mert ezen a napon így is ki gyűl minden igaz magyar lélekben és szívben az emlékezés lángja, Szabolcs vármegye közönsége is odatesz ezzel a szerény ünnepséggel egy szál virágot a szeretetnek és a hálának egy virág- szálát ahhoz a csokorhoz, amellyel az egész magyar nemzet rója le köszönetét aziránt a férfiú iránt, akit a Gondviselés a legnehezebb időben — Templomból jöttünk ide, keresztény hitünk templomaiból, ahol fohászkodtunk az Egek Urá'hoz népünkért, nemzetünkért és az élen és együtt az' ország (kormányzójáért, Horthy. Miklósért. Szeretném, hogy most, anulkor összegyűltünk itt osd vármegyénk székhazának csarnokában, nemzeti érzégtónky önfeláldozó hitünk és lelki n»- taságunk ezt is templommá avassa és az elhangzó üdvözlő és köszöntő szó a mai napon úgy fakadjon itt', mint hogyihia az ige lenne, amit a hívők hitével, a hívek hűségével mutatunk be a férfinak, 20 év munkájának juhile urnán. — Mi, Szabolcsiak, a nemzet ünküldött számunkra. Ennél a megemlékezésnél gondolataink oda szállnak ahhoz a ne-. meslelkü hitveshez is, aki az elmúlt húsz esztendő minden gondját, búját és örömét megosztotta Kormányzó urunkkal. Arra kérjük ezen a napon -a magyarok Istenét, tartsa védelmező kezét efölött a lelki és testi szépségekkel oly gazdagon megáldott emberpár fölött, hogy majdan együtt érhessük meg mindnyájunk szívének hő vágyát; a nagy magyar ünnepet, a magyar feltámadást! Lelkes taps hangzik fel a főispán szavai nyomán majd vitéz dr. Jékey Ferenc főispán felhívja dr. Kállay Miklós dr. ny. minisztert, törvényhatósági bizottsági tagot az ünnepi beszéd elmondására: Kállay Miklós dr. az elnöki emelvényre lép, hogy ehnondjla remekbe készült beszédéit, amelynek mélyről feláradó rév eláci ójában, logikájának lenyűgöző erejében, keresztény magyar erködesi beállítottságában a •tiszántúli ősi magyar lélek változatlan, örök lényegének, tisztánlátásának és egyben forró nacionalizmusának útmutató igehirdetése hangzik ,felérik. Kállay Miklós dr., akinek Kormányzó urunk értékeire utaló szavait beszéde folyamán többször fogadja a lelkesen ünneplő tapsok tetszésrvrhara, a következőket mondotta: népén különös joggal vehetünk részt. Nemcsak azért, mert a magyarok közt első magyarnak érezzük magunkat, az ország ősi lakossága között a legősibbnek, de mert az a család, amely Horthy Miklóst az országnak adta, szabolcsi, idevalósi, miközülünk való, ^rériinkből való vér; ^peuncsaik a tisztelet, nemcsak a szeretet, hanem a múlt jogán, is elsősorban a mienk.. Az ő révén részt kiÄ^nk megint azoknak a nagy nemzeti megindulásoknak és megújhodásoknak sorozatából, amelyek talán kivétel nélkül ebből a földből, • mi magyar keleti részeinkből indultak meg, Báthory, Bocskay hajdúi, Rákóczi nagykállói proklamációja, az első ágyuk, amelyeket Rákóczi elsütött, a kállai ágyúk voltak, Bessenyey kultúrmozgalma, — mind-mind a mi földünk, a mi nyírségi és tiszaháti tájaink magyar leikéből ugrottak ki. Innen indult az a Horthy-család - is, amelyiknek fia egy generáció 5 múlva Szegeden és a Dunántúlon keresztül, mint felszabadító jött vissza ide hozzánk. R szennynek és hilvéoyságnak inneni végei vélni... — Karddal vágott utat magának idáig, de vagyunk még, akik emlékszünk még rá, hogy mikor ide megérkezett az első sző, amit hozzánk szólott, nem a nagyhangú pátihoszok szava volt, hanem .valami új hang, egy új .hadüzenet, amellyel azonban nem bontotta az ország népét, mint a diktátorok szokták tenni, két részre, azokra, akik híveik és azokra, akik nem azok, vagy nem elég fel téti énül azok; hanem azt mondottá: a szennynek és hitványságnak jöttem véget vetni és a becsületes embereket megkeresni az országban és itt is. Ezzel az új szóval, ezzel az új programmal indült meg Horthy Miklós visszafoglalni az elvesztett országot, amit elveszítettek külső és belső ellenségeink, a magyar nemzetet eláruló nemzetiségeink, de éppen úgy a magukat magyarnak valló, de soha .igazán magyarrá nem vált belső ellenségeink, na meg a saját tehetetlenségünk, gyá vaság.unk. R nemzeti és kereszlény'eszme élté államfőié Horthy Miklós Earégébao — Azok az eszmék, amelyekkeJ húsz év előtt megalakult az új érsz ág, valóban újak is voltak. Kizárólagos kereszténység annak nemcsak vonzó, de tisztító értelmében is. Kereszténység, amelyik elvesztette bizalmát a megtértekben, de a hozzá dötrgölőzőkben és amely nemcsak a kereszténység külsőségiéit, de annak a belsőségét is zászlajára írta:. harc minden ellen, ami hitvány, melléállás mindennek, ami nemes, ami ebben az országban pedig más nem lehet, mint a mindenek feletti magyarság és opportunitást nem ismerő tisztesség. — A nemzeti és keresztény eszme első államfője Horthy Miklós Európában és ezt szolgáló törvényeket mi iktattuk be elsőnek. Mert mi tudtuk és Horthy Miklós tudta, hogy kinek köszönhetjük Trianont, minek az ország elvesztését, minek azt a borzalmas nyomorúságot, amiben részünk volt. Vitéz Jékey Ferenc főispán: Ezen napon kigyul minden Igaz magyar szivében az emlékezés lángja Horthy Miklós csaladja szabolcsi, vérünkből való vér...
