Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 50-98. szám)
1940-03-01 / 50. szám
4. im SZABoiucst HIBIäP HONaflGHna£^aa»áM (Trianon 20.) 1940 március hó 1. Széchenyi emlékének áldozott a községi fin felső kereskedelmi iskola Zsúfolásig megtelt -a városi fiú felsőkereskedelmi iskola tornaterme s z ombat i Sz é oh e n y i emlék tin n ep él y - re. Az iskola barátainak, szülőknek impozáns tömege élvezte végig a színpadon lepergő változatos mű sort. A Hiszekegy elmondása után az igazgató, Margócsy Emil c. kir. főigazgató nyitotta meg az ünnepélyt. Bevezető szavaiban rövid visszapillantást vet az iskola eddigi küzdelmes éveire, melleknek egymásutánjában igen jelentős lépés volt a torna- és díszterem fölépítése. Saját otthonában ünnepelhet már az iskola. Elfogódott szívvel, de büszke hittel mondhatja, 'hogy az iskola megtette az első lépést annak az ígéretének a beváltásában, melyet akkor tett, mikor gróf Széchenyi Istvánt választotta az intézet névadójának: a szabolcsi magyar tele- vényen Széchenyi eszméit terjeszteni, Széchenyi szellemét életre- kelteni. A Hitel megjelenésének 110. évfordulóján Széchenyinek különösen két gondolatát emeli ki: Van jövője a magyarnak; s csak önmagunkban hízhatunk. Nem kiélt, elhasznált, elfajzott a mi népünk, hanem csupa Ígéret, csupa reménység. De a magyar jövő a mi kezünkbe tétetett le, A történelmi órákban a Gondviselés .mindig küldött nekünk nagy magyarokat, honmentőket, miként azt 20 év előtt is tette, népünknek ajándékozván hőn szeretett kormányzónkat, v. nagybányai Horthy Miklóst. Az ő vezetése alatt, től/ünk és csakis tőlünk függ, hogy nemzetünk jövőjébe vetett reménységeinket .valóra váltjuké. A Mindenható áldását kérve mindazokra, kik az iskolát igaz szívvel segítették, az ünnepséget megnyitja. Dr. Mérey Ferenc tanár lép most az emelvényre. Napjaink egyik legvitatottabb kérdését, a magyarság problémáját fejtegeti. Mi az, ami bennünket magyarrá tesz? Nem nyqjt .kielégítő választ sem a táj szempontú felfogás, sem a vérségi elmélet. De még a sajátos kultúra sem feltétlen ismérve a valamely néphez való tartozásnak. A mi magyarságunk eszménye Széchenyiben testesült meg. Széchenyi módjára édesanyánkat kell szeretni a hazában és minden erőnkkel munkálkodnunk kell az ősi ház továbbépítésén. Az ifjúsági konferanszi Juhász Mária ntf. szavalatát jelenti be. Lendületesen, helyes értelmezéssel adja elő Balázs Győzőnek Széchenyi c. költeményét. Alig köszöni meg a magyarruhás kislány a jól megérdemelt tapsokat, máris vidám magyar nóták pattognak a színpadon. A cserkészcsapat énekel népdalokat Kodály gyűjtéséből nagy tetszés mellett. A felcsattanó taps jelzi, hogy a cserkészet, a közönség véleménye szerint is helyes utakon jár a magyar nóta művelésében. Gyors széktol,ogatás hangzik most a függöny mögül. A műsor elárulja, hogy Méreiné Juhász Margit dr.: Ki volt nagyobb? c. ez alkalomra írt diákjele,netét adják, elő a növendékek, név szerint: Juhász S. IV., Oroszváry I. IV., Pajtás L. IV., Sé- lyey J. 111. évfolyambeli tanulók. Az ügyesen összeállított és kiváló stílusban megírt kis jelenet nagyon mély nyomokat hagyott a hallgatóság lelkében, kimondva a magyar vágy-álmot: Széchenyi eszével, ha lehet, Kossuth szívével, ha kell. (Petőfi nyakkend ős fiatalember áll most a reflektorok fényében: Poór J. IV. évf. tannló. Vály Nagy Géza: Széchenyi c. költeményét szavalja fiatal szaval ón ál ritkán látott készséggel. A siker nem is marad el. Forró taps jutalmazza a .szavalót, ami ha lehet, még erősödik, midőn a női tanfolyam növendékei vonulnak fel a színpadra, hogy amint a szellemes ifjúsági konferanszi Veres A. IV. évf. tanuló mondja, meg műt ássák, hogy ők jobban énekelnek, mint a fiúk. Egy népdalt adtak elő és egy kánont. Csak úgy zengett a terem a tetszésnyilvánítástól, miből bőven kijutott Garan,völgyi Vilmos tanárnak is, ki a leányokat betanította. A vidám hangulatot komoly kép váltja fel. Karafa F. IV. évf. tanuló lép a dobogóra és mélyenjáró gondolatokban gazdag előadásban ismerteti Széchenyi Hiteiének közgazdasági eszméit, örül az ember szíve, ha látja: íme, van nekünk komoly problémákkal foglalkozó ifjúságunk; van jövőnk. Most kicsit tovább takarja függöny a színpadot. Következik a nagy jelenet, Herczeg Ferenc: A híd Megérkeztek tavaszi női divatujdonságaim! I legszebb női kabát modellek ballon kabátok, ruhák, kalapok nagy választékban és olcsó szabott árban Malbaum Mariska divatüzleteben, Rákóczi u. 4. Takarékossági hiten c. drámájából mutatják be a.z intézet növendékei Széchenyi és Kossuth találkozását. Szabó Éva ntf., Nagymáté P. 111., Oláh J. 111., Gubá- nyi A. IV. évfcilyambeli tanulók a kitűnő műkedvelők. Végig egyforma lendülettel és beleéléssel játszották szerepüket és valóban közelebb hoz-- ták a közönséget a magyar tragédia megértéséhez: miért nem tudott Széchenyi Kossutih-tal összefogni? Minden elismerés megilleti dr. Mérei Ferenc tanárt, ki a szereplőket betanította és az egész rendezés fáradságos munkájának oroszlánrészét viselte. A magyar tragédia szele még ott lebegett a színpadon, mikor napjaink nagy memientóját: Erdélyt idézte a cserkészcsapat az erdélyi székelyek énekének előadásával. Nem is találhattak volna megfelelőbb búcsúszót, mint minden magyarnak néma vagy hangos fohászát: Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Gyűjtse a fogpéptubusokalI Minden elhásznált üres LYSOFORM FOGPÉPTUBUSÉRT pénzt ksphat. Nagy tubusért 20 fillért Kis tubusért 10 fillért Beváltja: Hajdú Spurt literi — A mindenféle rémképek által megzavart álmok, amelyeket sok esetiben csak az elégtelen bélürülés és a rossz emésztés idéz elő, a természetes „Ferenc József“ keserű víz használata által — reggelenként éhgyomorra pohárral bevéve — gyakran rövid idő alatt elmúlnak. Kérdezze meg orvosát! Nyíregyháza M. Kir. Meteorológiai Állomás időjárás jelentése' 1940. Február 29. reggel 6'33-tó? Március 1. 6*33-fg Hőmérséklet: maximum —6*5 Hőmérséklet minimum —3 0 faiajmentén — 4 6. Szél erőssége, iránya (0—122 0. Szélcsend. felhőzet (0—101 5. A nap nagy részében borult idő. Csapadék mm méterekben reggel 7 tői reggei 7-ig 0. Kod. Légnyomás: —. Látás: 200 m. Hóréteg magassága: Olvadás. Napfénytartam: 5 óra. Diák. Testvérek Városházp dota. Telefon 275 szám, a Szentmihályi u'on bejör Nyíregyházára álljon? me^ egy pohár láborra Figeczky Dezső kocsmájában Mindenféle itaikü'An'egességpk. — Megkezdődött a városban az olvadás Ki kell tisztittatni Nagy károkat okoz a házakba csurgó viz a csatornákat Nyáregyházán ember em l;éke,z e t óta nem volt oly/an rideg, hideg, havas tél, mint az idén. Az emberek el is szoktak a jégtől, hótól való védekezéstől és nem számoltak az ezzel járó kiadásokkal!. így történhetett meg a város külső képének dermedt szomorúságba borulása, a rettenetes víz és sár, a veszélyes jeges olvadás, amely most a járó-kelőket ingerli. De így lehetséges a.z is, hogy a háztulajdonosok közül sokan nem intézkedtek a csatornák belfagyott vizének kiemeléséről. A háztetőkön is otthagyták a havat és így sok helyen most még a nagyobb és jobban megépített házakban is beesorog a padlásról a váz a szobákba, elcsúfítja a lakásokat, veszélyezteti a bennük való tartózkodást. Az ilyen lakás-ok lakód legjobb, ha maguk is a hatóság segítségét .veszik igénybe. A rendőrség, ahol gondatlanságot állapít meg, szigorú büntetést szab ki, mert az emberélet és a vagyon van veszélyben sok lakásban. Az olvadás tegnap már általánossá vált, a .hórakások piszkos, horpadt vonulatai a visszavonuló tél hadseregének utolsó romjai. — Soha ilyen tépett nem volt a város, de bármilyen sötét is a kép, amely az utcákon fogad, egy vigasztalást jelent. Jön a tavasz és nemsokára kérdezzük -humoros kedvre hángo- lódva újra: Hol van a tavalyi hó?.. . Nyíregyháza m. város polgármesteri mesteri hivatala K. 5689-1940. Hiidelmény Nyíregyháza megyei város helyhatósága közhírré 'teszi, hogy legközelebbi országos vásárját március 4. napján tarlja meg, amelyre vész- mentes helyről mindenféle állat felhajtható. Nyíregyháza, 1940. február 27. Szobor s. k. polgármester K. 5658-1940. Hirdetmény Az 1939. XII. te. alapján biztosított gazdasági munkavállalók özvegyeinek járadékban részesítéséről szóló 1939 XVI. te. a 80 000-939 F. M. rendelet értelmében 1940. március 1 én hatályba lép. Felhívom tehát azon özvegyeket, akiknek férje az Országos Mezőgazdasági Biztositó intézettől már kapott öregségi járadékot vagy élete túlnyomó részében gazdasági munkavállaló volt és 1939 január hó 1- lőí kezdve naptári évenkint legalább 15 hétre a munkavállalói járulékot rótták, hogy özvegyi járadékok megállapítása céljából a városháza emelet 28. számú |szobájában mielőbb jelenjenek meg. A jelentkezéskor mindenki hozza magával a birtokában lévő öregségi járadékra vonatkozó iratait. (Az öregségi járadék megadásáról szóló határozatot biztosítási könyvet. Fe hívom a tanyabirákat, hogy a hirdetményben foglaltakra szóval is hívja fel az érdekeltek figyelmét. Nyíregyháza, 1940. február 27. Szohor Pál sk.t polgármester Svábhegyi Szanatórium (Bud^pesEcentrumátöl 12 percre) A legideálisabb magaslati gyógyhely. Tökéletes klinikai berendezés PENZIÓ: P14 TŰL
