Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 50-98. szám)

1940-04-18 / 88. szám

Ära 10 fillér Nyíregyháza, 1940 ápri is 18 (Trianon 20.) Vili. évfolyam 88 (2101.) szám $*«rkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. pA| |TI|fAI MAPI! IIP IsU^tatAk&réki csekkszám: 47.139. Telefon: 77. » ÜLI 2 RMi I LMí Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. A lass! tanító példája Irta: yitéE Boncos Miklós dr. belügyi államtitkár, az árvizveszedelem országos kormánybiztosa n magyar és olasz érdekek párhuzamos utón haladnak Az dimwit heteikben sokan gon­doltak arra, hogy az elemi csapás .erejéhez mérhető emberi erő nin­csen. Látták a gátaknak feszülő vi­zet, amelyet harsogó szél erőltetett újabb és újabb rohamra és látni kellett, hogy a gátak mögött verejté­kező emberi igyekezet milyen ki­csiny, hangyányi erő ahhoz az ára­dathoz képest, amely hullámozva vájta ki az emberépített gátat, mely átáztatta a még álló gát aljáit és amelyet a levegőben nyargalva do­bott a szélvihar a gáton keresztül. Látták a búzatermő földeken elte­rülő áradó tengert, ezt az ijesztő •méltóságú és erejű hatalmat és min­dig visszatérve felötlött az a gon­dolat: elenyészően kicsinyek va­gyunk a haragvó elemekkel szem­bein. így érez mindenki. Mig az elemek barátságosak és szelíden s nyájasan viszik, hozzák, szolgálják az embert, nagynak és erősnek érzi magát az ember. De amikor kiszámíthatatlan haragjában rátör az emberre, ami­kor gyufaszálként reccsent ketté ge­rendákat, leborotváil a föld színéről jól épített házakat, hidakat és töl­téseket, akkor csüggedtség szállj a meg az embert és bénító érzés sú- lyosodik mindenkire: szétesik, gyen­ge, erőtlen, egyedül való emberré lesz újból a,z ember. •Pedig nincs így. Sokan voltak, akik a rémület első óráiban ezt érez­ték, de ma sokan vannak, akik már azt is érzik: ezen is tud az ember segíteni. Mert egyedül az emberi se­gítség tud szembeszállni a haragvó elemekkel is. Az emberi segítség az a csodálatos erő, amely a haragvó élem tengerével szemben a szeretet szinte beláthatatlan erejű tengerét tudja megmozdítani. Nem egyedül­álló, önmagára utalt, vigasztalanul elesett féreg az ember, hanem tagja, gyámolítottja, vagy védelmezője a maga családjának, társadalmának, nemzetének. Az, aki látta az árvíz és a belvíz tengerét, joggal megret­tent. De aki ugyanakkor látta ebben az országban, ahol mindenki a tisz­tes takarékosság mértékén él, mint támad fel a segítség tengere, mint száll szembe ez a sok jószándékból összetevődő erő, mondhatjuk ten­gernyi erő a bajok tengerével, az felemelő, erősítő tudattal vallotta, hogy emberi erő az a hatalom, mely szembeszálllhat az elemek haragvó 'hatalmával. Az árvízkárosultak segélyezésére .megindított gyűjtés, hála a sajtó és a nemzeti társadalom megértésének, az egyszer és kis adományok ten­gereként özönlik a segítés gyűjtő- tarisznyájába. Ez a gyűjtés minden szónál, szép beszédnél megrázóbb erővel igazolja, hogy él a magyar erő, a nemzet, él a.z emberi lélek belső parancsaiban, amelyek ilyen­kor a segítést parancsolják, mikor a nemzet másik tagja, amikor a haza nagy területei bajba kerültek. És ha legyűrhetetlen, szétterülő ellenségnek látjuk az árvizet, úgy ehnek a gyűjtésnek kibontakozó Rómából jelentik: A Stampa bu­dapesti tudósítója arról ír, hogy a magyar fővárosban élénk figyelem­mel foglalkoznak a Földközi tengeri helyzet és a délkeleteurópai helyzet alakulásával. Magyar felfogás sze­rint a két kérdést nem lehet egy­mástól elválasztani. Megállapítja a lap, hogy Magyarország és Olasz­ország érdekei párhuzamos úton ha- | Ladnak. Mindkét államnak azt a cél- t ja, hogy Európának ettől a részétől \ távol tartsák a bonyodalmakat, miért : ha ez mégsem járna sikerrel, olyan ; események következhetnének be, amilyenekre a közelmúltban elég példa volt. Megállapítja a lap azt is, hogy a Duna ellenőrzése tekintetében meg­állapodás jött létre a dunai államok között s különösen a Vaskapunál, a románok szigorú ellenőrzést gyako­rolnak. Minden szállító hajót átku­tatnak, a vas, fa. cement és sok más áru szállítását külön engedi iy.vez kötik. Szigorúan e’íenőrzík a.z uszály hajók számát is. (MTI.) fl németek elsüllyesztettek egy angol tengeralattjárót A Magyar Távirati Iroda berlini 1 tudósítója jelenti: Egv német r.epü- I lőgép egy víz alatt járó íyngeralatt- j járót fedezett fel. A repülőgép el- j szánt vakmerőséggel a tang-eraiatt- j járó fölé emelkedett s egész ala- I csonyról bombát dobott rája. A j búvárnaszádot telitalálat érte. Meg- I kísérelte ugyan a víz fölé emeiked- I ni, de ez nem sikerült. A hajó olda­lára fordult és elsüllyedt. A német vízirepülőgép egy ideig az elsüllyedt hajó közelében tartózkodott, hogy az esetleg menekülő angol matrózo­kat felvegye, de eredmény nélkül. Az angol tengeralattjáróban úgylát­szik, nem maradt élőlény. Norvégia háromnegyedrészét megszállva tartják a németek A Sfcfani-iroda jelenti Rómából: A németek a sikeres norvégjai ak­ció befejezéséhez közelednek s utá­na kimélyííik a szárazföldi tevé­kenységüket a nyugati fronton. — Ugyancsak jelentik, hogy a német J csapatok Norvégia háromnegyed . részét megszállták és azt birtokuk­ban tartják. Az angolok Narviktől hetven kilométerre északra szálltak partra. A német csapatszállítások egyre tartanak. (MTI.) Romániát erősen nyugtalanítja a szovjet 3 í A Baseler Nachrichten budapesti tudósítója cikket közöl a Balkán helyzetéről. Megállapítja, hogy a dunai hajózást az érdekelt államok erŐ9 katonai ellenőrzés alatt tartják. A román kormány az eseménye­ket — a kiadott jelentések szerint — nyugalommal figyeli. Ennek a hivatalos nyilatkozatnak azonban ellentmond az a nyugtalanság, mely szemmel láthatólag észlelhető nem­csak a román fővárosban, hanem széles sorai ugyanilyen -felmérhetet­len, mindenkihez elérő nagyszerű segítség képét mutatják. A nagyszerű segítséget összetevő tényezők pedig nem emberfeletti nagyságok, csodák. Kis emberek, magyarok, akik csak egy vonatko­zásban csodálatosak, a kötelesség- teljesítés nagyságában. Akik csak akkor óriásiak, bámulni való nagy emberek, amikor a kötelességteljesí­tés parancsára a másikért, a bajba­jutottért kell ön,feláldozó módon szolgálatot tenni. Egy ilyen magyar férfiról szeretnék megemlékezni, beszélni. Egy ilyen önzetlen nagy­I egész Romániában is. Romániában ] nagyon aggódnak a Szovjet maga- I tartása miatt. (MTI.) I Hess rádióbeszédet mond Hitler születésnapján Berlinből jelentik: Hitler vezér és kancellár születésnapja alkalmából Hess helyettes kancellár szombaton rádióbeszédet mond a német ifjú­sághoz. A beszédet az összes német leadóállomások közvetítik. (MTI.) Ságunkról, akiről eddig nem hallott a magyar közvélemény :éts aki köte­lességének teljesítése után ugyan­csak nem fog sokat hallatni magá­ról. Álljon itt követendő példája: Rózsaszínű postautalványon Pa- Jicska Béla tassl nyugatim a zott tanító 1000 pengő adományt küldött az ár­vízkárosultak megsegítésére. Hát nincs okunk az elemek erejét j az emberi erő elé tenni. Az igaz j ember nagysága felülmúl minden ] veszélyt. Nagy veszélyekben mutat­koznak meg a valóban önzetlen és I nagy emberek: Ez a tássi tanító példája. Meghalt Ady Lajos ny. főigazgató A magyar tanügyi világnak, a közmévelői rendnek, a magyar kul­túrpolitikának gyásza van. Mára-vir­radó reggelen meghalt Budapesten Ady Lajos dr. ny. kir. főigazgató, Ady Endre költő testvéröccse, a. debreceni tankerület volt (főigazga­tója . Ady Lajos dr. iránt megiható szeretettel viseltetett bátyja, Ady Endre és Ady Lajos írta meg Ady Endre első részletesebb életrajzát is, amelynek minden sorából felénk sugárzik a testvéri szeretet. Abban : az időben, amikor a magyar költé­szet átalakulását, teljes megnyilvá- í múlását megérteni nem akarók ma­kacs harcot hirdettek Ady ellen, Ady Lajos bátran odaállt a küzdők sorába és ágit ál ás sál, felvilágosító felolvasásokkal védte a halott költő emlékét. Szerepelt ebben a fé,nye9 versezetben való kiállás során Nyír­egyházán, a Bessenyei Körben is. Mint főigazgató, több ízben járt Nyíregyházán és egyéniségével, emelkedett, igazi nevelői lelkűidé­vel mélységes szeretetet, tiszteletet és nagyrabecsülést váltott ki a nyír­egyházi iskolák tanárai körében. — Ady Lajos politikai tekintetben a legitimistákhoz vonzódott s amikor Ottó királyfi érettségi vizsgálatot tett, a család Adyt hívta meg érett­ségi bizosul. Nyíregyházi tartózko­dása idején legtöbbször Énekes Já­nos preiátus vendége volt, akit me­leg barátság fűzött Ady Lajoshoz. Ady dr. a tankerületek új beosztása és a tanügyi közigazgatás újjászer­vezése idején Budapestre került, Pintér Jenő főigazgató mellé, de új állásában nem sokáig maradt meg, mert súlyos betegség érte. Halála általános és mély részvétet kelt or­szágszerte. Markovits budapesti útja az olasz sajtóban A Magyar Távirati Iroda jelenti Rómából; Az olasz lapok nagy fi­gyelmet szentelnek és részletesen foglalkoznak dr. Markovics jugo­szláv igazságügyminiszter mostani budapesti útjával. Hangoztatják, hogy a két nemzet között a kapcso­latok egyre elmélyülnek, amit kife­jezésre juttatott a jugoszláv állam­férfi ünnepélyes fogadtatása is. Kihallgatás a kormányzónál A kormányzó ma délelőtt 11 óra­kor kihallgatáson fogadta Marko­vics jugoszláv igazságügyminisztert. (MTI,) Szigorú rendszabályok Hollandiában Az Havas-ügynökség jelenti: Az ország nyugalmának biztosítása ér­dekében több szigorú rendszabályt léptettek életbe. Több helyen ház­kutatást tartottak tikos fegyverrak­tárak után. Megszigorították az ide­genek ellenőrzésé. A gyanús idege­neket elfogták és a nem kívánatos elemeket kiutasítják. (MTI.)

Next

/
Thumbnails
Contents