Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 50-98. szám)

1940-04-08 / 79. szám

4. oldal (Trianon 2ft.) 1940 április hö 8. Kárpátalja munkássága a szentistváni gondolat szolgálatában Az örömteljes visszacsatoláskor Kárpátalja magyar és ruthén mun­kás tömegeit cserben hagyták a „cseh mnukásvezérek“, mint a pat­kányok a süllyedő hajót. A húsz éves megszállás alatt kitermelődött a politikád pártok tömkelegé. Nem kevesebb, mint húsz politikai pártra tagolták a Felvidék őslakosságát a „divide et impera“ etve alapján. Szinte szokatlan mohósággal nyúl­tak bele a munkáskérdésbe és a ma­gyar és ruthén munkást politikai kisded játékaik középpontjává tet­ték. A hiszékeny munkásság lelké­nek a megmételyezésére nagy vezér­kari apará't.ussal felszerelt pártiro­dákat tartottak lenn. —• A cseh nemzeti demokrata-, a cseh nemzeti szocialista-, a szociáldemokrata és a kommunista pártok nagyáramú ver­senyt rendeztek az őslakos magyar : és ruthén munkástömegek meg- f szerzéséért. A babérkoszorút a kom- | m-unista párt nyerte el s utána a ' szociáldemokraták következtek. A munkásság leikéből előbb igye­keztek kiölni a magyar haza iránti szeretetet és a hozzá való ragaszko- j dást. Nemzetközivé nevelték, hogy azután megfosztva a munkást saját énjétől, egyéni meggyőződésétől, a csehek képére faragják és a csehek zsoldjába kényszerítsék. A nehéz gazdasági viszonyokra való tekintet­tel a lelkiismeretlen nemzetközi ku- fárok eme terve legtöbbször sikerrel is járt. A politikai pártfegyelemre kényszenített véreink gyúrható anyaggá váltak a csehek bűnös ke­zei között. A cseh munkásszerveze­tek hiénái kezes bárányokként te­relték össze a magyar és ruthén munkástestvéreinket önző érdekeik szolgálatába. Ennek a lélekromboló, tervszerű munkána kaz lett az eredménye, hogy a felvidéki és kárpátaljai cseh munkásszervezetek lojális, minden­nel megalkuvó és hétrét görnyedő e engedelmes tömeget szállítottak a lelkiismeretlen „munkásvezérek“ ak­lába. — 1938-iban már elvetették a nemzetköziség elvét és soviniszta cseh szellemet kényszerítettek rájuk és valóban a munkás lett egyik leg- bízhatóbb polgára a düledező cseh államnak. 1938. november 10-vel és 1939. március Idusával, amikor a Kárpá­tok bércére felszökött a magyar nemzetiszínű zászló, gyökeresen megváltozott a helyzet. — A mun­kásvezérek elmenekülése, a csehek kitakarod ása-, a pártok megszűnése, a cseh politikai pártrendszer csődje, a cseh állam megszűnése az új ma­gyar közigazgatási rend bevezetése, a szervezkedési és gyűlést dalom hi­deg zuhanyként hatottak a félreve­zetett munkátömegekre. — A be­csapás felismerése, a hazug és hiú ábrándok után a józan felébredés rövid időre elzsibbasztotta a mun­kásság idegeit. A tanácstalanságban meghasonlott a nagyar és ruthén munkás önmagával, letargia, csúgge- dés és tespedés lett úrrá a lelkeken. S ebben a sivár és kilátástalan, kö­dös időben szót követelt a magyar élniakarás és diadalra jutott a szer­vező erő. Szerényen, de annál határozottab­ban megjelent 1939. nyarán Kárpát­alján az eddig ösmeretlen „Magyar Nemzeti Munkaközpont“, röviden NMK. Itt termett mint előőrs és járőr, hogy utat nyisson becsületes magyar nyíltsággal ebben a csehek által teremtett politikai dzsungel­ben. Az NMK. első fecskéje Kárpátal­ján Noé Lajos orsz. titkár volt, aki vitéz Marton Béla orsz. elnök meg­bízásából — aki egyszersmind a MÉ!P társelnöke is — felkeresett bennünket Ungváron. Miután meg­győződött arról, hogy hű munkatár­sai akarunk lenni ebben a nemzet- mentő és építő munkában, azonnal hozzáfogott a szervező munkához. A gazdasági vonatkozású szervezke­désbe többen kapcsolódtunk bele dr. Lackó Béla ungvári MÉP elnökkel az élen. — S amikor megjelent köz­tünk 1939. őszén vitéz Marton Béla országos elnök is, hogy megösmer- tesse velünk a NMK. nemzetépítő Vásárlás előtt tekintse meg tavaszi női dívatujdonságaimat I A legszebb kabát modellek, ballonkabátok ruhák, blúzok, kalapok óriási választékban MAIBAUM MARISKA divatüzletében Rák6czi íSAoSS4"árak Lényegét, az ungvári „Korona“ szálló nagy terme kicsinek bizonyult az érdeklődő közönség befogadására. xAz ő személyes megjelenése Ungvá­ron., Munkácson és másutt lelket öntött a még csüggedőkbe és felráz­ta az apatikusan viselkedő őslakos munkásságot Tartalmas előadás sorozatai nyo­mán rohamosan indult meg Kárpát-1 alja-szerte a szervezkedés és ma már Ungváriéi — Perecsenven át Szolyva, Munkács, Huszt, Akna- szlatina, Rahó és egyéb községek magya és ruthén munkássága a s^entistváni gondolattal telítve siet a munkahelyére. Felfedezte önönma­gában, hogy van értelme az életnek, mert fűti a nemzeti érzés és ez erőt és kitartást kölcsönöz neki a to­vábbi küzdelmekben. A NMK. nevelőhatása alapján ma már ren­dületlenül hisz abban az igazságban, hogy „a nagy világon e kívül nincsen számodra hely és áldjon vagy ver­jen sors keze, itt élnünk és meg­halnunk kell“. A tavasz ébredése a kárpáti bér­cek között a magyar és .ruthén munkásság nemzeti alapon való fel­ébredését is magával hozza s nem kíván egyebet, csak a szívért szivet s a becsületért becsületet. Nemzettestvérek! „Becsülettel“ előre. » Ortutay Tivadar. —• * * — Szinház-Fílm-Szórakozás Két hónapig készült a Gül baba című nagy zenés film, holott egy átlag magyar film forga­tási ideje két hét, így aztán fogal­mat alkothatunk e bűbájos filmope­rett nagyszabású voltáról, ha a gyár­tási időt vesszük alapul. Matolay Géza forgatókönyvét Nadasdy Kál­mán és íBán Frigyes rendezők vitték a ,felvevőgép elé. A 300 év előtti Budát megelevenítő impozáns dísz­leteket B. Bök as Klára tervezte, Huszka Jenő muzsikáját pedig Fé­nyes (Szabolcs modernizálta. A fő­szerepeket Jávor Pál, Szeleczky Zita, (Kőműves Sándor, Rátkay Már­ton, SzaLay Karola, Tapolczay Gyu­la és Bihari Nándor alakítják, de rajtuk kívül még egy egész serég népszerű színész szerepel a filmen, amelyet ia jövő héten három nagy pesti premiermozi mutat majd be. * Jávor Pál lesz a címszereplője a romantikus életű és sorsú szegedi cigány nótaköltőnek, Dankó Pistá­nak, akinek az életét a Mester-film viszi filmre. A forgatásit a jövő hé­ten kezdik a Hunnia-műteremben, ahol ép most értk végi az Ott, ahol ■a Onyeszter vize zúg fel vételei. A Dankó Pista női főszrpir iSknor Er­zsit és Lukács Margitot szerződtet­ték. Rendező Kalmár László, a Halá­los tavasz rendezője. A producere Szalon tay Kiss Miklós. * Zavart okozott az influenza a forgatás alatt levő Erzsébet című film körül. Előbb a címszereplő Ka- rády Katalin, majd Tolnay Klári be­tegedett meg, úgyhogy a felvétele­ket ;egy hétre le kellett állítani a Filmirodában. A betegek felgyógyul­tak, a munka ismét (folyik és hír sze­rint az érdekes film néhány nap alatt elkészül. * A Makrancos úr című új Tobis-film a német színpad egyik büszkeségének, Hans Moser- nek adott alkalmat ismét parádés alakításra. Azt az embertípust ját&z- sza, aki örökké elégedetlen, minden­kivel zsörtölődik és csak a saját kárán hajlandó belátni, hogy másnak is igaza lehet. Moser brilliánsan ala­kított .tragikomikus figurája nagy­szerű művészi élményt nyújt majd ai nézők számára. Húsz év magyar ipari munkájának csodás eredménye Páratlan szenzációvá emeli az április 26-án megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásárt Legújabban már a vasárnapi mun­kaszünetet is fel kellett függeszteni. J Teljes másfél hónapra, természete- i sn csak a Budapesti Nemzetközi Vá­sár területére. Annyi a kiállító, a magyar ipar oly hatalmas .méretek­ben keresi a propaganda lehetőségét, hogy a Vásár vezetői nem tudták volna vállalni az óriási munka ellá­tását, idejére való elvégzését, ha az ipar ügyi miniszter ezzel az intézke­déssel hirtelen segítségére nem siet a rendezőknek. Meglesz tehát a Vásár, még pedig idejére. Április 26-án nyitják, a szo­kott pénteki napon. Nagy ünnepség desz ez a megnyitás a megjelenő külföldiek miatt is. Nem volt rá még eset, hogy a szomszéd államokból annyi miniszter, államtitkár érkez­zék erre a nyitásra, mint az idén. Azért érkeznek, hogy tanúságot te­gyenek a magyar piac iránti érdek­lődésükről, a Magyarország iránt való szoros barátságukról. Hogy a bevonuló látogató tömegek mit látnak majd a .vásáron, azt egyelőre még csak nagy .vonalakban lehet elmondani. Azt halljuk, mo­numentális lesz a vasipari kiállítás. Olyan palotákat építettek, amelyek­nek konstrukciója egymagában oly csoda, amit látni kell. A textilipar selyem, szövet, vászon szimfóniájá­ról szakértő hölgyek jobban tudná­nak beszámolni. (Bennünket egyelőre ki kell, .hogy elégítsen a tudat, hogy a magyar ipar 20 éves fejlődése a Kormányzó úr 20 éves, békét s mun­kát jelentő teremtő alkotásának eredményét mutatja be. Hogy ehhez a nagy magyar de­monstrációjához hét külföldi állam is csatlakozik önálló pavilion nal, egymással versengő érdekességek tömegével csak kiegészítő részt je­lent. Valljuk be, örvendetes ez, kü­lönösen ma, az egész ország szem­pontjából. A Budapesti Nemzetközi Vásárt április 26-á,n nyitják meg. A közön­ség április 20-tól kezdve utazhat fél- áron a Vásár megtekintésére. Vires zsák leplezte le a tyuktolvijt Jó fogást’ csinált szombaton a nagyállomáson az ügyeletes rendőr. A vonatra egy szegényes külsejű ember akart felszállni, aki egy vérfoltos zsákot cipelt a hátán. A rendőrnek gyanús volt a véres zsák, ezért az embert nem engedte fel a vonatra, hanem bevitte az őr- szobára és kihallgatta. Az utazni szándékozó ember elmondotta, hogy Rácz Andrásnak hívják, napszámos és Hajdúhadházon van bejelentett lakása- Rácz beismerte, hogy több tyúklopást követett el a szokástól eltérő, igen érdekes módon. A tyúk­ketrecből, amikor kihúzta a tyúkot, egy késsel nyomban elvágta a nya­kát és úgy tette zsákba. A rendőr megmotozta Ráezot és meg is talál­ta csíz ma szárában azt a kést, mely- lyel a tyúkokat elhallgattatta. Rácz a leölt tyúkokat otthon lekoppasz- totta s úgy értékesítette. Ráezot őrizetbe .vették.

Next

/
Thumbnails
Contents