Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 50-98. szám)

1940-03-29 / 71. szám

2. oldal sz J^YÍRVIDÉK Abolcsi hlr hirlAP * IB32 A Lónyai-csatorna rombold áradatának nyomában TÍZ­Rettegés, félelem, pusztulás Kik is DMKCtnt, a csapi vasitvsailat súlya* vsszily fenyepsli* — Filrnarlék a karaggokat a bilakkaa véget vateitek a zaaéaak is uilndsn ipkizlib siker kiillett a gitra Demecser, március 28. (Kiküldött tu d ós it óinktól.) Amitől olyan sokan féltek, bekö­vetkezett. Az egész Tiszántúlon ka­tas ztroifá.1 is módon megkezdődött a folyók és patakok kiöntése. Sok e.zer hold víz alá került. Termőföldek tengerré váltak, községekre zudult rá az áradat, tanyákat, házakat so­dor el a megvadult folyók elemi ereje. Megrázó csapás. Évről évre sújtja az Isten ezt a szerencsétlen vidéket. Pusztul a termés. Hol az aszály égeti, ha! a víz áztatja sem­mivé szorgos kezek munkáját, em­berek apró kis vagyonkáját. ■Szabolcsban már napok óta érez­hető volt az áradásokozta katasz­trófa előjele. A máskor csendes, jámbor kis Lónyai-esatorna megkö- véredett hullámai félelmetesen je­lezték a bekövetkezendő eseménye­ket. A víz magassága egyre emelke­dett s a szerdai hajnalon elérte ed­digi legmagasabb áldását, megdöntve 47 centiméterrel a.z 1880. évben ta­pasztalt legmagasabb rekordját. A gátak szilárdan állották az óriási víztömeg rettenetes erejű fe­szítését, de reggel 6 órakor nyílást tört magának az ár s percek alatt tengerré vált több mint ezer hold föld. Demecserből és környékéről egyre másra jöttek a riasztó hírek. Ezek azonban szerencsére túlzottaknak bizonyultak. Munkatársunk csütör­tökön autón végigjárta a veszélyez­tetett helyeket, hogy személyesen is ! rulatnál kiugrott a zaj lás. 'Nincs időnk azonban várni, mert a Nyirvíz Szabályozó Társulat au­tója, amely bennünket visz, már ro­bog tovább. A veszélyzónához érünk. A kéki szivattyúteleptől egé­szen Demecserig olyan itt minden, mint a megbolygatott hangyaboly. .Fáradt, kimerült emberek csoport­jaival találkozunk lépten-nyomon, Kék község szélénél egyszerű gaz­daemberek csoportba verődve lesik még most is a víz áradását. Sötét arccal, komor tekintettel járkálnak fel s alá a töltések mentén s még jobban elkomorul az- arcuk, amikor a keddre virradó félelmetes éjsza­kára terelődik a szó. Elmondották, hogy a faluban két helyen is javában állt a bál, az ünnepi vigalom, amikor éjféltájban az egyik községi hites f hírül hozta, hogy kitört az árvíz. — i Voltak, akik nem hitték, de jöttek a csendőrök s véget vetettek a ,ze- j inének. Mire felocsúdtak a pillanat - | nyi rémülettől, már félreverték a ha- [ rangokat is. Percek alatt Kék min­akik két-három napi szakadatlan munka után csak órákkal előbb tér­tek otthonukba, de nincs nyugtuk, hiszen nem lehet tudni, melyik perc­ben tör rájuk újabb veszély. A más­kor bokáig érő víz most a tenger- mélységgel száll versenyre s a víz­mérő 8 méteren felüli magasságot mutat. den lakosa, fiatalja, öregje, férfi, nő, gyermek harcba szállt a pusztító áradással. Mindenki a legpontosab­ban teljesítette a parancsot. A holdvilág mellett megindult a nyu! gátak építése. A munkálatokat Paphalmy György állami mérnök vezette, ö maga járt elöl jó példá­val. Térdig vízben gázolva, serken­tette az embereket s öntött erőt a csüggedőkbe, mert bizony ilyenek is akadtak bőségesen. Közben a víz egyre nagyobb erő­vel z üdült s átcsapott a gáton. Egyes helyeken pedig rést vágva, tört magának utat. meggyőződjék az árvíz pusztításá­ról. Végig a kiáradt Lónyai-csatsrna mentén Amerre elhaladtunk, az új életbe szökkenő tavasznak még semmi nyo­ma. Lépten-nyomon szennytől sáros hatalmas hótömegek között suhan­tunk el. Már Kemecse alatt feltűn­nek a.z árterületek apró tavacskái. Itt is, ott is csillogni kezdett egy (tenyérnyi víztükör, figyelmeztető előőrseként az áradásnak. A község Nyirbogdány felé eső részén elhúzódó kanális valóságos folyammá fuvalkodott, elöntve a környező földeket. Víz borítja Mi- kecz István nyugalmazott alispán tanyáját is, ahol több gazdasági épület össze is dőlt. A Fekete-ihídnál érünk a Lónyai- csatornálhoz. Itt már látszik a mentő munkálatok nyoma. Munkásak tö­megei törik a csatorna jégpáncélját. A jég recseg-ropog, de mintha vas- abroncs tartaná össze, nem enged. Egy-két percnyi pihenés után is­mét robogunk tovább. Mindenütt a Lónyai-esatorna mentén, haladunk. A hótömegek és jégtorlaszok szinte fantasztikus látványt nyújtanak. Ki hinné, hogy az emberi erő megfeszí­tett gigászi küzdelmét semmibe se veszik ezek a nemrég még ártatlan­nak vélt, ezen a vidéken eddig még soha nem látott „jéghegyek“. Most önkéntelenül elénk tárul, amit Paip- halmy mérnök mondott a töltésen munkálkodó emberekre.-— Ha emberi erő elegendő lenne, ezek a barnaképü, keménykötésü emberek ököllel kergetnék el verej- tékes munkájok felől a piszkos hul­lámokat. Demecser alatt vagyunk. Itt van a szivattyútelep, a víz hadszínterének főhadiszállása. Itt találkozunk a na- )ok óta szolgálatban álló vezérkar­ral, Paphalmv György mérnökkel, akit Budapestről vezényeltek ide, Setényi Pál, a nyíregyházi folyam­mérnöki hivataltól kirendelt mér­nökkel, a Nyírvíz Szabályozó Tár­sulat fáradhatatlan, minden munká­ban elöl járó főtisztviselőjével, vitéz Vidovich Ferenccel és Bitner Antal­lal. Ezen a környéken bontakozik ki teljes félelmet ességé ben az árvíz ve­Az egyik munkavezető lemondó j szedelem. Itt szakadt át szerdán haj­ihangon mondja: a harmadik kanya- ' nalban mintegy 25—30 méter szé­I viz itlliile az artzigatat s pusztulás feayagcita a csapi MÍV. vaaalal lességben a gát s az alábukó víztö­meg valósággal leszelte az ország­utat, amelynek széle hosszú száz- métereken át olyannak tűnik fel, mintha egy óriási ollóval cakkoz- ták volna ki. De a víz utat kért és eszeveszetten rohant. Minden perc­ben attól lehetett tartani, hogy az ár eléri a vasúti vonal töltését s a vasúti összeköttetés a csapi vonalon menthetetlenül megszakad. Ezt azonban önfeláldozó munkával si­került megakadályozni. Tübfcezar hald viz alá barBIl A gátszakadáson órákon át fel­tart ózhat at lan u! zuhogott a víz és délre már valóságos tenger keletke­zett. Amerre szemünk ellát, minde­nütt beláthatatlan víz és víz. Szeren­cse azonban, hogy az elöntött töbh mint ezer hold föld nagyrésze szán­tó és kaszáló. Éppen dél van, amikor Demecser határába érünk. Kaskás asszonyok és gyermekek százai hozzák az ebé­det a férfiaknak, mert akit csak nem vett de a lábáról a betegség, mindenki a gáton van. Itt van a községért aggódó főjegyző, dr. Széli Sándor is, aki napok óta alig hajtot­ta pihenőre a fejét. Itt van Mikecz István főszolgabíró, Kiss Sándor dr. szolgabíró, Mikecz Gábor ütbiztos, Gyümölcstermelők! PAJZSTETÜ ELLEN Shell Dormant Wasch PERMETEZŐ SZER Kapható a Shell kőolaj Részvénytársaság nyíregyházi lerakatánál : Szilágyi Miklós, Vay Adóm u. 16. inai»a 820. László Ferenc főbíró, a csendőrség vezetője. Éppen rögtönzött megbe­szélést tartanak a legsürgősebb köz­igazgatási teendőkről. Ugyancsak itt intézkedik Kállay András, a Felső-Szabolcsi Ármentesítő Társu­lat főmérnöke, az ár elleni védeke­zés egyik vezetője. Fekete botfáira virradt Daneeser aépa ■Az egész környék az utóbbi napok izgalmának hatása alatt áll még most is. Ez a húsvét örökre felejt­hetetlen marad számukra. Ezen a napon kezdett a Lónyai-csatorna vi­ze áradni s a megdagadt ár félelme­tes zúgással jelezte a veszélyt. A község apraja-nagyja riadt félelem­mel kérdezte egymástól, emelkedik-e még az ár, jön-e már a víz? S az ünnep két éjszakáján egyetlen szem sem csukódott álomra a csatorna közelében levő otthonokban, nem vetették meg az ágyakat sem, ha­nem felkészülve várták a víz ellen­állhatatlan parancsát: meneküljetek! Hála Istennek, erre azonban nem került a sor, mert a gátakon éjjel­nappal szünet nélkül folyt a munka s a Nyírvíz Szabályozó Társulat és a Tiszai Ármentesítő Társulat mér­nökei és gátőrei szakadatlanul vég­zik nehéz és rendkívül felelősségtel­jes hivatásukat, figyelik a víz állá­sát, az áradás emelkedését és a gá­tak ellenálló erejét. Dr. Széli Sándor főjegyző érdek­lődésünkre elmondotta, hogy az ár­víz eddig sem emberéletben, sem állatállományban nem tett kárt. Az elöntött területekről mindössze négy családot kellett kitelepíteni, kiket1 a község iskolájában helyeztek el ideiglenesen. A főjegyző megelége­déssel nyilatkozott a lakosság önfe­gyelméről és arról az áldozatosságiá- ról, hogy az első hívó szóra min­denki készen volt a más vagyonát m e g.vé d etlmez ni. Or. Borbély Sándor aüspás felke­reste az ánrizsujtotta vidéket A tegnapi nap folyamán dr. Bor­bély Sándor alispán Kriston Ferenc, a Tiszai Ármentesítő Társulat igaz­gatójának kíséretében megtekintette az árvízsujtotta vidékeket s ahol intézkedésekre volt szükség, nyom­ban megtette. Utjának eredményé­ről még az esti órákban jelentésit tett dr. Bonczos Miklós államtitkár­nak, az árvízvédelmi kormánybiz­tosnak. Beesteledett már, amikor vissza­indultunk. Apró házak kis ablakain halványan szűrődik ki a lámpák re­megő fénye. A töltésen megvillan a gátőrök lámpása. Amit még kísér­tetiesebbé tesz a sűrűn beborult ég s >a cikázó villám. Ezen a környéken minden ember égnek szegezett te­kintettel figyeli, vájjon nem jön-© újabb 'eső, amely súlyos veszedelme* rejtegetne magában. Az eső, sajnos, megjött. Az esti órákban megindultak az Ég csator­nái ... (Trianon 20.) 1940 március 29. TI 0 P TE LEFON: 524. A.----- ■ !——" ™ TELEFON: 124. Március 29 30 31. Április 1. Péntek siombat vasárnsp héttt Egy igazi magyar világfilm. w r A főszerepekben: Á V. I. A 1$ A ff. Szelaczkv Zita, Csórta*. Abu A Dali paukl, Lsdoaiirszkv Előadások hétköznap 5 7-9 Vasárnap és ünnepnap 3-5-7 ós 9

Next

/
Thumbnails
Contents