Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 1-49. szám)
1940-02-24 / 45. szám
S. ®ldai (Trianon 20.) 1940 február hó 24. Mi lesz az elvetett maggal P A kegyetlen télben a magyar -ember gondolata kint jár a méteres hóval borított mezőkön, ahol az ősz folyamán elvetett magot fagyos föld öleli magához. Mi lesz az elvetett magból? A szántó-vető ember az ősz folyamán felszántotta a földet és megtisztította a gaztól, gyomtól, paréjtól. szépen elegyengette felszínét s beleszórta a kenyér magját. — Szépen elboronálva pihen a mi keli yérmagvunk az édes anyaiföldben, várva a tél fagya után a jégpáncélok megpattanását, a hó eltakarodását és az istenadta napsugár éltető erejét... Mi lesz a magyar magból? E kérdés soha nem várt jobban szerencsés feleletre, mint manapság, amikor Európaszerte dúló háborúk pusztítanak. A mezőgazdasági munkálatok zavartalan biztosítása, a mai viszonyok között, sokszorta -fontosabb, mint más, nyugodt napok idején. Üj követelmények támadtak s ezek fennállnak mind a munkaadókkal, mind pedig a mezőgazdasági munkavállalókkal szemben. A munkaadóktól azt kívánja az ország érdeke, hogy a minőségileg kifogástalan színvonalra emelt magyar mezőgazdasági termékek színvonalát minden körülmények között megtartsák, de ezenkívül fokozzák a termelést a lehető legszélesebb határokig. A magyar gabona s elsősorban a búza a háború alatt elvesztett minőségi színvonalát kemény magyar mezőgazdasági harc után visz- ezaszerezte s ma már ott tartunk, bogy a magyar búza világszerte méltó elismerést nyert. Értékesítési téren felmérhetetlen súlya van ennek ■a, ténynek, amit az utóbbi esztendőkben előnyösen érezhetett is mezőgazdaságunk. De amikor -hangsúlyozzuk mezőgazdasági terményeink minőségi követelményeit, nyomban említenünk kell a termelés mennyiségének fokozására irányuló nagy nemzeti érdekeket is. Tudnunk kell ágyán is, hogy gazdaságunknak leg* Oililltt Mm Dilim EBÉDRE Esti VACSORÁI «iaden nt az ajoaaaa Átalakított Hungária étterembe vezet A vidékiek kedvese találkazó kelys. Kitflaó konyha. Álltadé frits sir. Bor kilönlegatséfek. TULAJDONOS Mike Sándor Sörkiz tel. 604. Étterem tel. 591 főbb kelléke az, hogv az adott viszonyok között a lehetőségeket minél inkább kihasználva, olyan erők birtokába jutihasunk a külföld felé történő szállítások által, amelyek anyagi viszonyainkat fokozni tudják. — Ezz-el együtt jár gazdasági helyzetünk javulása, a szociális igények kielégítésének több lehetősége, tehát az egész ország jobb boldogulása s életnívünk emelkedése. A minőségi és mennyiségi mezőgazdasági termelés feladatainak súlya a mezőgazdasági munkaadókra hárul. De 'hiábavaló volna a legnagyobb erőfeszítés is, ha egyetlen munkavállaló réteg is akadna országunkban, amelynek lelkét nem járja át a közös erőfeszítés szükségessége, Pennen -hangsúlyozzuk tehát, hogy a munkásság legfőbb kötelessége abban áll, hogy munkaerejét teljes ■egészében a termelés szolgálatába állítsa, aimi korántsem az ő munkaadójának vagy egyetlen társadalmi osztálynak kizárólagos érdeke csupán, de érdeke, nagymértékben ma-, gának a műnkaválklónak, aki ezáltal önmaga és családja megélhetését -fokozott mértékben biztosítani tudja. Mi teljes tudatában vagyunk annak, hogy nehéz, súlyos esztendőkön esett át ez a nagy értékű munkát kifejtő magyar dolgozó réteg. .Ismerjük elhagyatottságát, ismerjük igényeit s tudjuk, hogy baján múlhatatlanul segíteni kell. Senki sem vádolhatja a kormányt azzal, hogy behunyt szemmel, tétlenül nézi ennek a nagykiterjedésü, nagy nemzeti feladatokat ellátni hivatott mezőgazdasági munkástársadalomnak küzdelmes életét. A most megvalósítandó földbirtokpoli-tikai törvény uagvmér télében gondoskodik a minél szélesebb alapokon létre hozható földhözjuttatásról. De gondoskodik a most tárgyalás alatt álló törvényjavaslat által a munkabérek megfelelő nívón való tartásáról is. Korántsem állítjuk azt, hogy ezzel mindent megtettünk, mert a mezőgazdasági munkásréteg még nagyon sok feladatot hárít az ország ügyeinek intézőire. De lehetetlen -nem látnia a mezőgazdasági munkásnak, hogy ügye már a szőnyegen van és megsegítése és méltó felemelése a magyaa* politikai élet folyamatába jutott. Éppen ezért a most fo- | lyó mezőgazdasági szerződések meg- l kötésénél a legnagyobb higgadtságot \ és nyugodtságot kell tanúsítania és l főként óvakodnia kell attól, hogy [ soraiban demagóg izgató jelszavak I az erőket megbontsák, mert ez az erőmegbontás nemcsak az ő érdekei j ellen van, de az egész országot gondok elé állíthatja. Szükségesnek tartjuk tehát hangsúlyozni, hogy kösse meg a mezőgazdasági munkás az ő szerződését erre a nehéz esztendőre is és keresse az adott viszoaprított és aprítatlan állapotban legelőnyösebben szerezhető be dr. gr. Károlyi István fii t 1 SX n Án Kisvasúti végállomás. — Vll Telefon: 335. szám nyak között boldogulását a legjobban, de semmi körülmények között se vállalja a lehető legrosszabb megoldást, ami az volna, ha szerződés nélkül maradva, várná tétlenül az idők múlását. A le szerződés nem akadálya a földbirtokpolitikai törvények alapján való iföldhözjuttatás- nak, sőt ellenkezőleg, a törvény a szolgálatban álló gazdasági alkalmazottakat előnyben, részesíti. A földhöz juttatásra érdemesek kiválasztásánál viszont mellőzni fogják mindazokat, akik a megfelelő munka- alkalmat indokolatlanul nem fogadták el. Különben is a mezőgazdasági munkásnak tudnia kell, hogy a földhöz jutottak birtokba vezetésére csak a következő gazdasági év elején kerülhet sor. Ha netalán amiatt aggódnának egyes gazdasági cselédek és munkások, hogyha most elszerződnek, elesnek a hivatalos munikabérmegállapítás előnyeitől, azokat megnyugtathatjuk, hogy a bérmegállapítás ki fog terjedni a már előbb .étrejött szerződésekben kikötött bérösszegekre is. Rengeteg munka és feladat vár a magyar mezőgazdasági munkásságra a mai viszonyok között. Annyi a munka és feladat itthon, hogy a fo- lyó évben szó sem lehet külföldi mezőga zda s á gi m-u nk á sköz vet í tésről. N'e álltassa téhát senki magát abban a hiedelemben, hogy üven külföldi műnk a váll a 'ásb-an része lehet, mert a háborús viszonyok közepette erről most szó sem lehet. Hogyan etetik a hóban a nyulakat és foglyokat? I IA hasznos via dak között igen nagy pusztítást okoz az ideihez hasonló nagy tél. A dermesztő hidegben, méteres hóban rengeteg vad elpusztul, részben az éhségtől, részben pedig a nagy hidegben. Éppen ezért gondoskodni kell a vadak etetésérőL, ami a következőképpen történik: A nyulak téli tápr látására karókat tűznek le a hóba és ezekre a rudakra lucernát, szénát, miegyebet kötnek. Az éhező állatok már messziről észreveszik a hóbao- í feketedő karókat és rajta az illatos ( szénát. Percek alatt körülveszik és l lelegelik a karókhoz kötözött cse- j megét. I A foglyok etetése már körülményesebb. Itt ugyanis figyelemmel kell lenni arra, hogy a sasok, karva- | lyok is éhesek, ezek is lesik áldoza- v taikat, keresik táplálékukat. A nagy | ragadozók azonban nem elégszenek | meg holni magfélékkel, nekik húsra fáj a foguk. Éppen ezért a foglyok i részére szánt eleséget a bokrok alá : helyezik, ahonnan elkaparják a har 1 vat. A fent keringő ragadozó igy ? nem veszi észre a bokor alján táplál- ■ kozó foglyokat, míg ha szabad terii- I létén helyeznék el a foglyok táplá- f lékát, a ragadozók le-lecsapnának I közéjük és bizony kevés maradna. | élve közölök. K: 3292/1940. szám. HIRDETMÉNY. A m. kir. honvédelmi miniszter úr rendelete értelmében a f. évi március hó 4-i és 23. napjai közötti időiben ellenőrzési szemlét, illetve tiszti bemutatást kell tartani. Az ellenőrzési szemlén (tiszti bemutatáson) megjelenni kötelesek: 1. A katonailag kiképzett nem tényleges viszonybeli legénység a betöltött 51-ik életévig és 2. A tartalékos tisztek, tisztjelöltek, lelkészek, tisztviselőjelöltek, vailamint a tartalékos tiszti kiképzésen megifeleit karpaszomán yosok a betöltött 60-ik életévig bezárólag. A szemlével kapcsolatos tudnivalókat a külön kibocsátott és kifüggesztett 'hirdetmények tartalmazzák. Felhívom a vár is lakosságát, hogy a hirdetményt saját érdekében gondosan tanulmányozza át és a benne foglalt rendelkezéseket feltétlenül tartsa meg, — mert a szemle elmulasztását a katonai hatóságok a katonai fegyelmi szabályok szerint büntetni fogják. Nyíregyháza, 1940. február 19. Sz9Á9r *. k. polgáraieaKer Svábhegyi Szanatórium (Bud-peat’centrumától 12 percre) A legideálisabb mag »lati gyógyhely. Tökéletes klinikai berendezés PENZIÓ: P14löt Ajánlom, hogy mindennemű MŰTRÁGYA ttl&sNMéi s Brióséi« snrerzs be Zoltán István Péti, Szuperfoszfát és Kád műtrágyák körzet- képvitelöjénél Nyíregyháza, Srent Is ván (Kállai) utcs 4 szám Telefon : 201. szám.
