Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 1-49. szám)

1940-02-05 / 28. szám

sünk előtt néhány perccé! a kútba dobta. A .veszedelmes ember bíró­ság éllé került, ahol egy évi börtön­büntetésre ítélték. Még most is a börtön lakója ... Pártos György pénzügyi főszem- Lész, a pénzügyi nyomozócsoport ve­zetője, a csempészlek réme, nagy él­ményeiből a következőket mondot­ta el: Dollár és ld«geobaok|egy az üres cipősarokban — A nyíregyházi állomáson a múlt év őszén feltűnt, hogy a cseh és román határ felől érkező vonatta! több jól öltözött férfi Budapestre gyakran utazik minden csomag nél­kül. Hosszas nyomozás és alapos figyelés után megállapítottam, hogy a rejtélyes utasok futárai az egyik budapesti Rombach-uteai vakít ázó társaságnak. Az egyik alkalommal, amikor vonatjuk befutott a nyíregy­házi állomásra, társaim segítségével megmotoztuk őket. Legnagyobb meglepetésemre semmit sem talál­tunk, holott vizsgálat alá vettük minden egyes ruhadarabjukat. Már éppen szélnek akartuk engedni' őke.t, amikor egy hirtelen elhatározással felszólítottam őket, húzzák le a ci­pőjüket. Amikor alaposabban meg­néztem a cipőket, meglepetve láttam, hogy a .talpbélésből, mint harmonika emelkednek fel a cseh és román bankjegyek, másiknál pedig USA dollárok vannak elrejtve. Ekkor de­rült ki, bogy a két veszedelmes si- ber cipőjének sarka teljesen ki volt •vágva és már úgy volt eleve elkészít­ve, hogy tekintélyes mennyiségű valutát lehessen benne elrejteni'. Mindkét síbert if elkísér tűk a buda­pesti valutaügyészségre és ezzel si­került egy veszedelmes sábertársasá^ got leleplezni. Pánikkeltő szacharin — Egy ismert csempész az egyik napon azzal állított be a nyomozó- csoporthoz, hogy az egyik helybeli kereskedő nagyobb mennyiségű sza­charint kínál eladásra. Nyomban intézkedtem, hogy bizalmi egyének keressék fel a gyanútalan kereskedőt és kérjenek két csomag, vagyis egy kiló szacharint és ha már megkap­ták, ott nyomban bontsák ki — és hogy a kereskedő le ne tagadhassa a corpus delicti tőle való származását — a szacharint szórják a kereskedő szeme közé, aki erre megijed és a zűrzavarban, leshelyünkből előlépve, beállítunk az üzletbe, hogy leleplez­zük bűnös ü zehn ét. így is történt. A kínos és nem várt meglepetés követ­keztében a kereskedő önkéntelenül segítségért kiabált, miközben a ke­reskedőnek az üzlet hátulsó helyisé­gében tartózkodó férfitagjai elő­rohantak és nekiestek a nyomrave­zetőnek. A dulakodás zaja kellő fi­gyelmeztetés volt számunkra és én s két társam beléptünk az üzletbe, ahol szétszórva a pulton és a földön ott csillogott a szacharin. A nyom­ban megejtett házkutatás során nagymennyiségű szacharint és tűz­követ találtunk. Kezeket fel! Ugyancsak izgalmas élményt mon­dott el Tamás János pénzügyőri fő-’ vigyázó, a nyíregyházi (pénzügyi nyomozócsoport helyettes vezetője: — Az egyik napon a nyomozócso­porthoz beállított egy hétpróbás csempész azzal, hogy a fogházban egy cellában volt bezárva egy kör­nyékbeli csempésszel, aki nagyobb- mennyiségü árut ajánlott neki. Meg is beszélték, hogy amikor levelet ír, töhbedmagával kimegy az áruért. A várva-várt levél — amit a nyomra­vezető be is mutatott nekünk — megérkezett. Én az egyik nyomozó- I társammal megfelelően öltözve, há­tunkon a vásári árusok ismert ba­tyujával :és a feljelentővel, útnak is indultunk a csempész vidéki ottho­nába. A csempész bennünket, mit sem sejtve, nagy örömmel fogadott s miután a magunkkal hozott enni­valót — mint mészárol jött utasok — elfogyasztottuk — hozzáláttunk az „üzlet“ megkötéséhez. Egymásután kerültek elő százszámra a kendők és textiláruk, sőt még egy kis sza­charin és tűzkő is volt „véletlenül“ Egy alkalomlmal feltűnt a Besse­nyei-téri állomáson egy vonatból ki­szálló asszony, aki ,egy fér fik a háttal letakart kosarat hozott magával. Arra a kérdésemre, hogy mit szállít a kosárban, na,gy sopánkodó,ssal azt j felelte: a gyermekem beteg, a férjem kabátját hoztam az ócskapiacra -el­adni, hogy gyógyszert vehessek raj­ta. Ennek ebenere is megvizsgáltam a csomagot, abban 15 kiló váloga­tott, stzép csempészett dohányt ta­láltam. A személyazonosság megál­lapítása során az asszony hamis ne­vet igyekezett bemondani, ezért megkérdeztem telefonon az általa bemondott elöljáróságokat. Amikor látta, hogy többszöri alibi után sem bocsátom el, mintha magát meggon­dolta volna, kijelentette, hogy men­jek vele az Erzsébet-kórházba, ő ott gyermeket szült és az osztályos or­vos úr, meg a kedves nővér ismeri és a kórházi felvételi könyvben sze- mélyadatai is szerepelnek. Sikerült is egyeztetni az adatokat, amelynek végeztével elbocsátottuk. — Ügye a bíróság elé került. Én is tanúképpen voltam beidézve és meglepetve láttam, hogy a vádlottak padján görcsösen védekező nő tény­leg nem a.z, akit dohánycsempészé­sen értünk. Hamarosan kiderült, hogy az illető nő tényleg feküdt az Erzsébet-kórházban, miközben elles­te szomszédjának pontos személyi adatait s ezzel sikerült bennünket félrevezetnie. A további nyomozás során azonban hamarosan sikerült megtalálni az igazi tettest, akinek drágán kellett megfizetnie csalárd (Már hetek óta invitált — a plakát. Utóbb már nem tudtam hazamenni anélkül, hogy meg ne álljak a Főté­ren, meg ne nézzem újból s újból, mi mindennel kínál meg az a kék plakát, jobban mondva az a sárga kuffer, amelynek minden egyes „szállodacédulája“ a „Budapest té­len“ más és más csodáját, ingerlőén olcsó szórakozási lehetőségét hir­deti. Végül is elértem. Kiküldött a szerkesztőm Budapestre! Azzal kezdtem, hogy bementem az IBUSz. megbízottjához s megváltottam a féláru utazásra, kedvezményes szál­loda el látásra s miegymásra szóló jegyfüzetet. (Szombaton este érkeztem Buda­pestre, elfoglaltam csinos kis szobá­mat és nekivágtam a hótömegekkel borított fővárosnak. Szebb „Buda­pest télen“ talán nem is lehetne, mint most, amikor az estére kigyúló reklámfények ezer színét tükrözd a hős emellett,a farsangi hangulat jó­kedve szinte kézzelfoghatóan árad végig az egész városon. Éttermek, kávéházak zsúfolva, zene, tánc miin-; denifelié. Egy ismerősöm frakkba kényszerített. öt bált néztem végig az első éjszakán. Útközben három­szor is betértünk korhelylevesre, — igaza van a nótanaik: „sosem halunk ■meg“! A vasárnapot szolidan kezdtem. El len tálkáim a különböző sörözők­nek. Tisztelettel néztem, hogy a ké­ső hajnalkor még táncoló dámák mily áhítattal jelentek meg a társa­dalmi és zeneművészeti eseménynek is számító misén. S azután végig­jártam a kiállításokat, a Herendit, a raktáron, amit rövid alkudozás után megvásároltunk. Amikor fizetésre került a sor, pénz helyett a pénzügy­őri igazolványunkat vettük elő és a bűnös úton szerzett árukat lefoglal­tuk és a csempészt őrizetbe vettük. A csempész további sorsa felett már a bíróság döntött. ■módon való szabadulni akarását, mert a bíróság több hónapi fogház- büntetéssel sulytotita. „Disznó“ S végül Abonyi János pénzügyőri fővigyázóhoz fordultaink, aki az alábbi élményt mondotta el: — A közelmúltban egy ismert csempész levelet küldött Nyiiregyhá- zára, hogy a 80 kilós „sertést“ meg­tartja. Mi jól tudjuk, hogy csem- pésznyelven a „disznó“ dohányt je­lent. A levélre a .választ már én ír­tam, amelyben értesítettem, hogy a ■disznó 150 kilós legyen és azért a legközelebbi szombaton érte me­gyünk. Polgári ruhában meg is jelen­tem a csempész lakásán, megegyez­tem vele a dohányra, kilónként egy pengőért. — Két darab 100 pengőst vittem magammal, mert tudtam, hogy a községben nehezen lehet felváltani azt és majd kihívom őt a Máv. állo­máspénztárhoz, hogy ott felváltom a pénzt. így is történt. A dohányt a csempész addiig nagy gondosan bezárta a lakásába. Amikor kiértünk az állomáshoz, a rám várakozó nyo­mozók letartóztatták a csempészt és a házkutatás során meg is talál­tuk a több mázsás disznót, illetve dohányt. Ezeket mondották el színes élmé­nyeikből a magyar állam vagyona felett hűen őrködő pénzügyi detek­tívek, ‘éjjel-nappal, szélben, hóban, ott állanak rendíthetetlenül, sok ve­szedelmet rejtő felelősségteljes posztj ukon. Térképészeti Intézetét. Ott jártam a Nemzeti Szalon SzinyeiiMerse- kiállításán, majd bevetődtem egy klubba. Félóra alatt annyi hír, any- nyi legújabb értesülés szakadt a fe­jemnek, hogy nem tudtam mást tenni, elmentem ia Gellért-fürdő gőz- és pezsgőfürdőjébe. Látszik, hogy milliós városban élünk. A nyári für­dőket megszégyenítő „strandélet“ kellős közepén találtam magam. Szí­vesen maradtam volna itt akár késő estig, de hívott az új szórakozás, öt­re a Nemzeti Lovardába vártak, ahol a királyi testőrség lipiczai mén­jei oly „spanyol lovasiskolát“ produ­káltak, hogy sárga irigységgel néz­hette 'volna a madridi Esou ri al va gy a bécsi Burg bármely favoritja. Es­tére az Operába volt jegyem. Turan- dot —j Németh Mániával. Oláh Gusz­táv díszleteivel. Álom — vagy való­ság? Nem tudtam ily gyönyörűség után más örömök után futni. És ©lőt­tem állt még hétfő, kedd. Szerkesz­tő úr, erről legközelebb számolok he. Rendibe kell előbb szednem em­lékeimet. Három nap alatt annyit láttam, élveztem Budapesten, ma­gam is csodálom, hogy másfél .nap élményét ily kevés szóval tudtam •előadni. Egyelőre tehát — a viszont­hallásra. HBSnaSHHBHHHnBHD — KERESKEDELMI nyomtatvá nyok; levélpapír, számla, memoran dum, cégkártya stb, egy vagy több színben nyomtaitva, ízléses kivitel ben, jutányos árban készülnek aa OROSZ-nyomdában, Bercsényi utc« 3. szám. — Telefon: 577. Uisziílitt csecsemő — nini alibi tanú Másfél nap Budapesten TINTENKULI A legideálisabb töltőtoll. TÁR A tiltfitall Cf C-l 0 íl. szaküzlet Nyíregyháza. Bethlen utca 1. — Megrögzött székrekedésnél és annak mindenféle káros következ­ményeinél a gyomorbélcs'atornát reg­gel felkeléskor egy pohár természe­tes „Ferenc József“ keserűvíz alapo­san kitisztítja, az emésztést és az anyagcserét előmozdítja., a vérkerin­gést megélénkíti s kellemes közér­zetet és fokozott életkedvet teremt. Kérdezze meg orvosát! Kinevezések a központi forgalmi adóhivatalnál ős a malom- osztálynál Ismeretes, hogy a m. kir. pénzügy- miniszter úr a forgalmi adó- és ma- lomellenőrök állásának rendszeresí­tését, a kir. adóhivatalok státusának mintájára, magáévá tette és a jelen költségvetési év keretében a kb. 2000 főnyi országos létszámból: 465 tiszt­viselőnek az állását már rendszere­sítette is. A nyíregyházi kir. pénzűgyigazga- tóság hatásköre alá tartozó köz­ponti forgalmi adóhivatal forgalmi adóosztályánál és malom osztályánál a m. kir. pénzügyminiszter úr a kö­vetkező tisztviselőket nevezte ki: •A VIII. fiz. osztályba: Belánszky István m a 1 o m os ztál yy e z e t ő t forg. adóhivatali tanácsossá, a IX. fiz. osz­tályba: Hódossy Béla forg. adóhiva­tali főkönyvelőt forg. adóhivatali fő- tiszttá; a X. fiz. osztályba: lovag Weisz Bertalan és Hámori Pál forg. adófőellenőröket, továbbá: Kónya Ferenc, dr. Mihályi György és He- tey Sándor malomfőellenőröket forg. adóhivatali I. osztályú tisztekké, a XI. fiz. osztályba: Éltető Lajos, dr. Demeter Gyula és Müller Béla forg. adóellenőröket, továbbá Koxláth Ár­pád könyvelőt, Mészáros Sándor és Biáth Jenő maloimellenőröket forg. adóhivatali II. osztályú tisztekké. — Levélpapír doboziban, blockban és mappában, legfinomabb kivifreí- ben, díszes csomagolásban kapható: Jóba papírüzletében, Bethlenéi. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents