Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 1-49. szám)
1940-02-05 / 28. szám
i okfad 11 'S3 c , „NyIHVIDÉK SZABOLCSI Hifi mirlaP (Trianon 20.) 1940 február hó S lenivel szabadságharc ügye az 1832-i magyar diétán Az 18313-iki szerencsétlen kimenetelű ,lengyel felkelés Den nagy ro- konszenvet ébresztett a magyar közvéleményben. Különösen Trencsén megye volt az, amely a legjobban felkarolta nemcsak a Lengyel ügyet, de a lengyel menekülteket is. így történt azután, hogy a Parisban' megalakult lengyel komité Borsiczky list ván trenicséni alispánhoz egy levelet küldött, melyben kérték az alispánt, kit megvéje az 1832-i ki diétára, mint követét küldte fel, hogy ügyüknek Pozsonyban barátokat szerezzen és tegyék szóvá magán az országgyűlésen is a lengyel ügyet. Bármennyire ás lelkesedtek a Rendek a lengyelekért, mégis fékezniük kellett azt. először is, mert nem akarták ezzel a fontosabb hazai sérelmeket háttérbe állítani, másodszor a nádorra is tekintettel kellett lenni, aki második neje által szoros barátságban állt a cári udvarral és aki az országgyűlés elnöke volt. Balogh János ba remeg vei követ, ki különben is híres volt radikalizmusáról, indítványt terjesztett be, hogy írjanak fel az uralkodóhoz, hogy az vesse latba minden erejét a lengyel nemzet érd ekében. iA bécsi kormány, bár passzivitással figyelte a magyar nemzet lengyel szimpátiáját, sőt azt elő is segítette, mégsem volt hajlandó közbelépni. A Rendek többször is kérték a kormányt és szép beszédek hangzottak el, melyek ha másra nem is. csak annyira valók voltak, hogy kifejezték azt az őszinte rokonszenvet, amely -a két nemzet között fennállott. Egy ilyen ülésen egy eddig ismeretlen fiatal követ állott fel szólásra, ki ékesszólásával rögtön magára vonta a hallgatóság figyelmét. „.Nemzetek vesznek, nemzetek lesznek, — e szavakat rncndá Esztergom követe — úgy hiszem azonban, hogy a világtörténet nem tanít arra, hogy a végveszély örvényében elmerüléssel küzdő .nemzeten, némán és hidegen nézve, leihe tőségig ne segítsük. Nem feszegetem Lengyelország feldarabolásának nyilvános és titkos okait s nem számlálhatom az ebből eredő következményeket: megtanítja majd Európát az idő, hasznos és tanácsos volt-e annak megtörténnie. De fájdalommal és aggódással keserű érzet fog el leti- porjva látni e nemzetet, mikor a Visztulának partjain .nem szabad lengyelek tűzhelye füstölög többé. Minden ausztriai katona, aki a lipcsei ütközetben jelen volt, a .mellén viseli a szövetségesek dicső ígéretének hitlevelét, ama kis érckeresztet, melynek felírása „Europa libertati as9erta“.-Szép reményeket szült ez a három szó a népek kebelében s e kis emlékjelek ércbetüi némán, de HA a Síentnihályi u*on bejön Nyíregyházára átjön meg egy pohár lóborra Figeczky Dezső kocsmájában Mindenfele italkü'önlegesfiígpk. _ ha thatósan •emlékeztettek a fejedelmi szó szentségére. .Szabad lesz tehát a dicső ígéret valósul ását sürgető kérésünk, hogy letiport szom- : szádunk eltiport polgári szabadsága j visszaél lát tassé k s 'ezáltal ő is bob ! Újabb korlátozások a Máv.-nál MiSyoR vonatok szűnnek meg nyíregybázl vonatkozásban Í Az igen kedvezőtlen időjárásra tekintettel hétfőtől, folyó évi február hó 5-től kezdődőiig előreláthatólag február 18-ig bezárólag a jelenleg érvényes személyszállító vonatok mennyiségiét a jelenleg érvényes korlátozásokon túlmenően még az alábbiak szerint korlátozódik: Megsz ű nik Sátoralja újból y—M u n - kacs között a Csapról 9.02-kor induló 440. ellenirányban a 447-es vonat, Bátyú-—'Királyháza között a Bátyúról 9.33-kor induló 4140, ellenirányban pedig a Bátyúra 13.45-kor érkező 4125. sz. vonat. Ennek folytán a Debrecenből 4.55-kor induló személyvonatnak Csapon Bátyú1—-Munkács és Bátyú—Királyháza felé csatlakozása nem lesz. íMe g s zürn k N yi re g yhá z a —-U ng.vá r között a Nyíregyházáról 13.35-kor induló és Ungvárra 16.14-kor érkező 1714, ellenirányban az Ungvárról 7.30-kor induló és Nyáregyházára 10.05-kor érkező 1713. számú szemel v vonat. Meg szűnik Nyír egyháza —uVisvárda között a Nyíregyházáról 22.40-kor induló 1738, ellenirányban a Kisvár,dáról 4.55-kor induló 1739., Debrecen!—Püspökladány között a Debrecen,bő! 7.24-kor induló 1717. sz. vonat. iMegszűnik a Püspökladány—Nyáregyháza kö.zött a Püspökladányból 21.22-kor és Debrecenből 22.23-kor induló 1716. sz. vonat, Nyíregyháza —'Debrecen között pedig a Nyiregy- bázáről 8.05-kor inluló és Debrecenbe 9.10-kor érkező 1727. sz. személyvonat. És végül Ohatpusztakócs —Tiiszapolgár között az Ohatpus.ztára 13.44-kor érkező, illetve onnan 14.02-kor induló 6034. és 6033. sz. motorvonat. Üzletigazgatóság — Féloldali hüdésben szenvedő betegeknek gyakran igen nagy meg- t kön,nyebbüiést szerez egy kispohár j természetes „Ferenc József“ keserűt víz azért, mert anélkül, bogy a betegnek a legcsekélyebb mértékben is erőlködnie kellene, a beleket alaposain kitisztítja és az egész anyagcserét előmozdítja. Kérdezze meg orvosát! Rllünfien síktrilt a poslásbál j Szombaton este derék postásaink j rendezték meg nagysikerű báljukat a Korona nagytermében. Az idei ; postásbál úgy erkölcsileg, mint anya- r gilag fényesen sikerült. Megjelent a bálon Bertalan Kálmán, városunk országgyűlési képviselője és a város. : a vármegye vezető tisztviselői is. ■I Este 9 órakor már teljesen megtelt a Korona nagyterme vidám bá- í lozókkal. Struber-Nagyőszy György ; főfelügyelő, a nyíregyházi posta fő- . nőké nyitotta meg a táncot Rátkay ‘ Mihály né, az Altiszti Egyesület el- ' nőkének feleségével, majd Rátkay ' Mihály Struber-Nagyőszy György,né- ; vei. A nagysikerű bál a késő reggeli órákig tartott. A nyíregyházi postások lapunk hasábjain mondanak hálás köszönetét, a nyíregyházi közönségnek azért a lelkes támogatásért, amellyel sikerre segítették szombat esti báljukat. fl Lafontaine Társaság könyve: Zemplén? Árpád emlékezete A Nyírvidék-Szabolcsi. Hírlap ismert ette az óikat az ünnepi mozzanatokat, amelyek a nyíregyházi Risz- donfer-család kezdeményezésére W. Riszdonfer Elza zeneszerző, zongcra- művésznő lelkének sugallatára keltek életre Zempléni Árpádnak, a „Turáni dalok“ költőjének emlékezetére, a költő halálának huszadik évfordulója alkalmából. Megírtuk, hogy Riszdorfer Elza támogatásával kiadták azokat a Zempléni-költeményeket, amelyeket a sárospataki könyvtárnak adományozott Zempléni-könyvekbe rejtett papírszeleteken Gulyás József dr„ a főiskola igazgató könyvtárosa fedezett fel, majd a Lafontaine Társaság Budapesten magas színvonalú hangversenyt és irodalmi matinét rendezett a költő emlékezetére. Most a Társaság könyvalakban a nyilvánosság elé tárja az emlékünnep irodalmi megnyilatkozásait. A könyvet „Zempléni Árpád emlékezete“ címmel Rubi- nyi Mózes tudós, író szerkesztette. 'A könyv közli Vikár Bélának Zempléniről szóló elnöki megnyitóját, W. Riszdonfer Elza poétikus szépségű emlékezését Zempléni Árpád és menyasszonya, Riszdonfer Anna művésznő nyíregyházi időzésének tava- szos szépségű napjairól. Az ihletett tollat írt emlékezés felidézi azt a Nyír,egyházát, amelynek világhírű cigányprímása, Benczi Gyula a Koronában elbűvölte játékaival a nyiregy- iháziaikat. A leánynézőben itt tartóz- j kodó költő is 'ezt a csodálatos muzsi- j kát hallgatta ... „Az esti szellő becsókolta a fehér akácok mámoros i'la tát a Korona udvarába. Mindenki elbűvölve hallgatta a művészt.. . Mikor elnémult a hegedű, az a göndörhajó fiatalember — Zempléni — kezdte a tapsot. Csillogó, nagy feketeszemében a csodálat lángja égett“. Riszdorfer Elza írta ezeket a meleg sorokat a nyíregyházi jelenetről. Most a költő arcképe a Zempléni emlékezete, a könyv illusztrációjáról néz ránk, a messze múltba boldogan elrévülő nyíregyháziakra. A könyvben ott találjuk Rubinyi előadását Zempléniről, Kozma Andor ódáját, „A turáni lalntos“-t, amelyet Zempléni halálára írt, a Lafontaine Társaság november 12-iki Zempléni- műsorának ismertetését, végül Zempléni műveinek jegyzékét. A 30 oldalas emlékező könyv bizonyára érdekli a nyíregyházi irodalombarát közönséget is. A költő emlékének nyíregyházi vonatkozásait eleven erővel ébren tartó W. Riszdorfer Elza művésznőre csak a legmelegebb hálával és elismeréssel gondolhat szülővárosa, Nyíregyháza. Jz északi országok munkássága tovább támogatja Finoországot 1 kSzsiBkstgleti cikk ■eghatírezása A m. Kir. Kúria C II. 1198—939 számú Ítélete a közszükségleti cikk fogalmát a következőképpen határozza meg: „Közszükségleti cikk minden olyan áru, melyet minden, a kultúra általános színvonalán álló ember az élet rendes körű ményei között, tekinget nélkül társadalmi állására, műveltségére és vagyoni viszonyaira, használ, sőt, amelyet az életszükségletek észszerű és célszerű kielégítése vegett rend-zeresen, vagy dőnként h arználri kell “ hordozha ó (portable) Írógépek a legtökéletesebb anyagból a leggondosabb kivitelben készülnek. Zajtalan járású, kellemes és gyorsle- | ütésü, nagy átűtőképességü. Elegáns b áramvonalas forma. Modern felszerelés. ! Az északi országok munkáss^er- vezete-i tegnap értekezletet tartottak Kopenlhágáiban, melyen elhatározták, hogy továbbra is teljes erejükből támogatják Finnországot. .Az ülésen részt vett a tanulmányúton ott levő angol munkásküldöttség is. (MTI.) Olcsó árak. Kitűnő minőség. Legújabb modellekeCbemutatja: Jóba E. írószer és írógép üzlet. Nyíregyháza. Bethlen utca 1 sz. dog .'ehessen: mert szabadság nélkül tiszta és állandó boldogság nem létezhetik.“ Az a fiatal követ pedig, aki ezeket mondta, Deák Ferenc volt. Péchy Sándor
