Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 1-49. szám)
1940-02-02 / 26. szám
4. oldal _ JVTinWUJtM ZABOLcai Hifi (Trianon 20.) 1940 február hó 1. estétől a külföldön is nagy sikerrel vendégszerepeit orosz jazz zenekar játszik a Korona Kávéházban Esténként hafl8Ula os szalon- és íazz műsorral szórakoztatják a közönséget Milyen egy hústalan nap Nyíregyházán P A henteseknél — Az éttermekben — a háziasszonyoknál Hétfő és péntek, 'hetemként két hústalan nap Nyíregyházán. A pénteki napot rászántuk arra, hogy kö rülnézzünk, milyen is a város egy igazi hústalan napon? A henteseknél Végigjártuk Nyíregyháza nagyobb hentesüzemeit. Külsőségekben semmit sem változik >e,gv húsüzem a hústalan .napokon. Szépen kirakva függnek a hatalmas húsdarabok, csa- Iogatva a vásárló közönséget. Nem is bírom megái lan i, hogy elő ne ter- jeszem szerény kis kérésemet: — Nem kaphatnék egy félkiló borjúkarajt? A hentes ijedten rámnéz, majd összeráncolja homlokát s rámkiabál: — „Nem tudja az úr, hogy hústalan nap van?!“ — Tudom, feleltem halkan — de azt gondoltam, hogyha már ilyen szépen kirakják a sok húsfélét a közönség szeme elé, aktkor talán adnak is belőle... — A hentes megsajnál és biztatni kezd: — Húst nem adhatunk, de talán tessék, remek a császárhús, a disznósajt fejedelmi, vagy talán szalonnát, az egészen különleges nálunk... — Ne fáradjon a kínálattal, jó ember, — feleltem — gyomorbajos vágyik, nem szabad nekem ilyen „fejedelmi“ dolgokat enni, legfeljebb csak egy kis borjúhúst szabadna, de ha nem lehet... — Már majdnem könnyezik a hentes a szomorúságtól, hogy nem segíthet rajtam, bánatában ő is panaszkodni kezd: — Mi is nagyon megéhezzük a hústalan napokat, különösen a hétfőt fájlaljuk, mert a pénteki nap soha nem volt erős napunk, az azelőtt is hústalan napnak számított a háztartásokban. Most aztán csak a belsőrészeket áruljuk. Máj, vese, -velő, tüdő. De sokan keresik a disznósajtot, töpörtvüt is. — A hústalan napok előtti délutáNem kell pestre utaznia, ha tiszti csizmára gyógy és orthopéd cipőre van szüksége, mert azt helyben a hosszú fővárosi gyakorlattal rendelkező Bakó Gvula cipészmesternél, "„Szent István ut (Kállai) 39. sz, olcsóbban, de éppen olyau jó minőségben szerezheti be. nokon nem vásárol a közönség másnapra való húst? — Vasárnap délelőtt 10 órától zárva tartunk, így nincs is alkalma a közönségnek hétfőre 'előre vásárolni húst. Iz éttermekben lEllátogattunk az éttermekbe is. Itt is megpróbálkoztam egy kis borjúsülttel ... Egy pincér azonban már sokkal kedélyesebben fogta fel a dolgot: — Ne tessék viccelni, szerkesztő úr, hiszen ma péntek van, hústalan nap! 'Egy kicsit mintha sértve is volna, sietek kibékíteni. Hamar kibékülünk és beszédbe is elegyedünk. Kiderül, hogy a vendéglősök nem szomorkodnak a hústalan napok miatt. Nézem az étlapot: rántott harcsa, pirított borjúmáj, vese-velő, savanyú tüdő, rántott velő, igazán ínycsiklan- doztató ételek. így még csak ki lehet bírni a hústalan napokat, a húsevők sem panaszkodhatnak nagyon a kormány szükségszerű rendeletére. A vendéglőkben eleinte szokatlan volt a hústalan nap, de aztán hamar beleszo'k- taik a vendégek. > báziasszenyak álláspontja Két elismerten jó gazd assz on nyal beszélgetünk. Ketten egyszerre mondják el a panaszaikat. Szerencsére ezek a panaszok sem voltak komolyak. — Tudja, ami a kosztpénzünket illeti, még jó! is jönnek a hústalan napok. Ezeken a napokon megtakarítunk valamit s a férjek még csak nem is panaszkodnak. Nem is egészséges a sok húsevés, én különösen alig eszem valamit, mert félek az elhízástól!... Ellenben, igen nagy a gond, .hogy mit főzzünk?! Kisütni minden hústalan nap, hogy mi legyen az ebéd és vacsora, higyje el, ez nem kis dolog... Elihisszük, sajnáljuk szegény asz- szonyokat, hogyan is bírják elkölteni a férjeik keservesen megdolgozott keresetét... — Tavasszal — szólal meg a másik asszony — sokkal jobb Lesz nekünk, kapni lehet friss főzeléket, sóikkal olcsóbban jövünk ki és változatosabb is a menü. Ezt azonban ne írja meg, mert a férjem képes levonni a külömbözetet a kosztpénzemből. I firiek is beszéllek Megpróbálkoztunk néhány férjjel is beszélni. Majdnem egybehangzóan azt válaszolták, hogy órájuk ez nem tartozik. Ez az asszony dolga. Egy a fontos, hogy jó ebéd legyen, s hogy a háziasszony ezt hogyan csinálja, ez az ő dolga1... Hiába, ez is álláspont... Nincs szükség a biztosítás államosítására, amíg a magánbiztosítás az igényeket ki tudja elégiteni Gróf Khuen-Héderváry Károly a mezőgazdasági biztosítás időszerű kérdéseiről A napokban kerül a parlament elé a Felügyeleti Hatóság átszervezéséről szóló javaslat. Különösképpen időszerű ez a probléma a mezőgazdasági biztosítás megoldásra váró nagy kérdéseinek kapcsán s ezért a legszélesebb érdeklődésre tarthat számot grőíf Khuen-Héderváry Károlyiak, az Országos Mezőgazdasági Kamara legesélyesebb elnökjelöltjének alábbi nyilatkozata: — Az a határozott véleményem, hogy gazdasági életünk szempontjából ne.m kívánatos az egészséges magántevékenység további megkötése. Éppen ezért mindaddig, amig a magánbiztosítás az igényeket ki tudja elégíteni, nincsen szükség a biztosítás' államosítására. — Ami azt a kérdést illeti, hogy szükségesnek tartom-e a biztosított felek érdekeinek képviseletére új szervet létesíteni a most működő Felügyeleti Hatóságon kívül, az a válaszom, hogyha a törvényes érdekképviseletek kivétel nélkül foglalkoznának a tagjaik érdekeit érintő ; biztosítási kérdésekkel, vagy életre- * hívnának e célból egy közös szervet, í akkor teljesen felesleges egy új hi- ? vatalos szervezetet kreálni. I Az érdekképviseleteknek feltétbe- ’ nül foglalkozn.iok kell a biztosítási . problémákkal, mert megengedhetet- * len, hpogy magánirodák ragadják j masukhoz a felek képviseletét és ezt jól vagy rosszul lássák el ugyanakkor, amikor felhasználják a felek panaszát arra, hogy a feleik biztosításával ügynökösködjenek. Kétségkívül szükséges, hogy a mezőgazda- sági kamarák kiterjesszék tevékeny- ! ségüket a mezőgazdasági biztosítási kérdésekre is, hiszen gazdaközönsé- 1 günk évről évre jelentős összeget fizet kánbiztosításá díjakban. — A mezőgazdasági kárbiztosítások jelenlegi rendje egyébként igen bonyolult s nagv lendületet adna a biztosítás általánosabbá válásának, iha az aránylagos kártérítést ki lehetne küszöbölni, örömmel hallom, hogy a BIQSz. jelenlegi elnöke is ennek a kérdésnek a megoldásán fáradozik. — Nem hallgathatom el, hogy sok panaszt hallok a tűz- lés jégkársegélyt nyújtó községi egyesületekről. Nagyon is szükségesnek tartom, hogy a biztosítási vállalatok feletti állami felügyeletet ezekre a ikárse- gélyt nyújtó egyesületekre is kiterjesszék. Ha már a működésüket egyáltalán megengedik, akkor ugyanazt a biztonságot kell megkövetelni tőlük, amit megkövetelünk a biztosító vállalatoktól. A hír. hal. gimnázium műsoros farsangl-es!|e A nyíregyházi kir. kát. gimnázium Vörösmarty önképzőköre és Liszt Ferenc zeneköre az énekkarral együtt műsoros farsangi estet rendez február 3-án, szombaton este 6 órakor az intézet tornatermében. Az ifjúság már jóideje készül az estre s mindhárom önképzőkör arra törekszik, hogy ezt a kedves farsangi estét minél1 tartalmasabbá, tarkábbá és vidámabbá tegye. Ezáltal is szolgálni akarja azt a célt, hogy az iskola és a szülői ház közötti kapcsolat minél ideálisabbá váljék. f A műsor a következő: | Első számként a zenekar a Zefira | c. darabot játssza el. Majd az j „Utolsó hét pengő“ c. vidám jelenet fogja mulattatni kedves közönségünket. Most ismét zeneszám következik, VHI. o. éneknyolcasa „csillapítja“ le a kedélyeket. Ezután a „Sakk-matt“ c. vidám egyfelvonásoö következik. De csakhamar az intézet énekkarát fogják látni a színpadon, máris felhangzik a gyönyörű „Magyar nóta“-egyveleg. Egy harmadik bohózatot is előadnak a fiúk. Címe „Perpatvar“. Végül ismét a zenekar játssza a „Hungária“ egyvele get. Műsor után a közönséget minden jóval megrakott büfé várja, ahol olcsó áron megvacsorázhat mindenki. De még alig van vége a vacsorának, miikor tánczene jut a fülekhez, a fiatalság táncolni vonul. 4 háztartás nem gond, ha MIKE SÁNDOR HUNGÁRIA ÉTTEREMBEN étkezik. — Olcsó zónák. Kitűnő ebédek. ízletes vacsorák. Minden péntek este halvacsora Borokban nagy választék Állandóan friss csapöláru sör —
