Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 1-49. szám)
1940-01-22 / 17. szám
Ára 10 fillér Nyíregyház, 1940 január 22. ( F fis. nöfS 20) V.IÍ évfolyam '2030.) siám. Hétfő OLCSI HÍRLAP Steerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. pA| !Tfil/Äi SUA'C^li AE? Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Postatakaréki csekkszám: 47.139. Telefon: 77. ■ V/I»i i ILÄ* Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. mx R tartalékos tiszt 1940 január 1-óvel új katonai folyóirat indul: a „Magyar Tartalékos Tisztek Lapja“. A lap célja egy régen meglevő közösségnek a kidomborítása, szorosabbá fűzése, öntudatosítása. A tartalékos tiszt a világháború óta erőteljesebben — számontartott rétege a társadalomnak. A 20 év óta meg nem szűnő fegyverkezés, kard- csörtetés, háborús feszültség, a világháború tűzben, harcban katonává érett tartalékos tisztjét leszerelése után sem engedték lelkileg egészen vissza a polgári foglalkozásához. Mindegyikükben megmaradt a.z érzés, hogy ők nemcsak ügyvédek, orvosok, tanárok, vagy hivatalnokok, hanem katonák is. Az utolsó évek feszültségei közepette mind többször került a tényleges szolgálatát leszolgált tartalékos abba a helyzetbe, hogy újra egyenruhát fhúzzon. A gyakori együttlét közelebb hozta a tartalékos tisztet a hivatásosokhoz, vagyis közelebb a hadsereget a polgári társadalomihoz. A tartalékos tisztikar háború utáni új típusa tehát a nemzetben építő, egységesítő munkát jelentett és ezzel hivatást tölt be! Tudjuk, hogy a háború nemcsak a fegyverek, hanem az erkölcs háborúja is. A nemzetben levő katona- erkölcsök próbája. A nemzet és a háborús hadsereg erkölcsi nívóját nem a tényleges tisztikar nívója adja meg, hanem számbeli túlsúlya, folytán a tartalékos tisztikaré. A tartalékos tiszt ebből kifolyólag a nemzet és háborús hadsereg egyik legfontosabb tartóoszlopa, képviselője és értékmérője. A mai tartalékos tiszt más, mint a világháború előtti volt. A nagy háború megteremtette az új, igazi tartalékos tisztet. A tartalékos tisztnek azt a háborús típusát, amely a polgári ruha alatt is katona marad. Fellépésében is, gondolkodásában is. A nemzet katonásításának nem az a lényege, hogy mindenki egyenruhában járjon, hanem az, hogy lelkében legyen mindenki katona. A tartalékos tisztre ilyen vonatkozásban kiemelkedően döntő szerep jut. A tartalékos polgári foglalkozásánál fogva mindenütt ott van. A legeldugottabb faluban is. A nemzet minden rétegével szorosan együtt él. Hivatalból foglalkozik vele, tanítja, neveli és intézi az ügyeit. Elsősorban hivatot tehát arra, hogy a hazafias ideálok őrzője és a katonás mentalitás propagátora legyen. Ehhez azonban elsősorban saját magának kell meggyőződéses katonának, lelkes, tennivágyó hazafiúnak lenni-e. A honvédség e tekintetben minden kínálkozó alkalmat megragad. A katonai előképzéssel, a tényleges a magyar szolidaritást erősítette, a nagyar létek értékeit csillogtatta meg az Egyesült Női Tábor tüneményes szépségű magyar-ruhabemutatéia Szabolcsvármegye és Nyíregyháza társadalma tüntető szeretettel ünnepelte vitéz Keresztes Fischer Ferencnél és vitéz lékei Ferencnél ! a nagy társadalmi esemény, a magyar ruhabemutató alkalmával A magyar érzés, öntudat, a magyar szolidaritás impozáns seregszemléje volt Nyíregyházán az Egyesült Női Tábor által a Korona nagytermében vasárnap délután és este rendezett magyarruhabemutató, amelyen a vármegye és a város közönsége és ifjúsága tüntető szeretettel ünnepelte a valamennyi női- egyesületet egv táborba tömörítő vitéz Keresztes-Fischer Ferencnét, a belügyminiszter feleségét és a Női Tábor nyíregyházi szervezőjét, vitéz dr. Jékev Ferencné főispánnét. Egy új magyar önmagunkra ismerés, a társadalmi szakadékok fölött kialakuló új lelki egység, bátran mondhatjuk, a lelkek világában új magvar honfoglalás indult meg és teljesedik be a belügyminiszter né izzó magyar asszonyi szívének sugallatára és itt, Szabolcsban, Nyíregyházán vitéz dr. Jékgy Ferencné vezetésének szug- gesztív magyar asszonyi agilitására. A Női Tábor első rendkívüli sikerű életjele volt a két magyarruhaibemu- tató. Vasárnap délután négy órakor több .mint nyolcszáz ifjú lelkesedett, tapsolt a szebbnél szebb magyar és magyaros ruhában megjelenő hölgyek felvonulásának, amely az új magyar élet csengő és hittel teli dalát intonálta a fiatalok szívében, hogy a magyar életformát a hagyó ■ mányok mély tiszteletével tegyék majd még nemesebbé, még magyarabbá. Este 9 órakor pedig a zsúfolásig telt teremben találkozást adott egymásnak Nyíregyháza és Szabolcs egész társadalmának minden értékes, lelkes magyar tényezője. Ott voltak az egyházak képviselői, Tu- róczy Zoltán ev. püspök, Bányai Jenő nagyprépost, Török Dezső, Miha- lovic-h Sándor kanonokok, Bartók Jenő dr. ref. lelkész és a valláserkölcsi vezetés még sok más előkelősége. Felvonult impozáns egységben a katonai szolgálati idő két évre emelésével, a tartalékos tiszti sarjadok katonai -kiképzése már csirájában nevelés-szerű jelentőséget kapott. A tényleges szolgálat a legszorosabb bajtársi együttélést jelenti két éven át a hadsereg hivatásos tagjaival és .velük a szolgálati beosztást illetően teljesen egyenlő elbánást. A tartalékos tiszt ugyanazt a század hadsereg tisztikara élén vitéz Eötvös Sándor tábornok, állomásparancsnokkal, a polgári társadalom ■vitéz Jékey Ferenc dr. főispánnal élükön, a város magyarruhás tisztikara Szoihor Pál polgármester vezetésével, Sarvay Elek dr„ Bertalan Kálmán országgyűlési képviselők ugyancsak magyar ruhában, fényes haditettek érmeivel és ott volt egész társadalmunk, az alkotó magyar munka rerfiai és asszonyai, száz és száz nevet kellene felsorolnunk, ha a megjelenteket mind -regisztrálni akarnánk. Csak annyit mondunk, mindenki ott volt és vitéz Jékev FeI rcnené, aki első nagy társadalmi akciójának a nemzeti és népi célok - ért, a magyar tradíciók művészi ér- tékeinek éietrekeltéséért megindított társadalmi munkájának gyönyörű eredményét, szép magyar terveinek valóra válását láthatta a Nyíregyházán nagyon régen nem tapasztal hatalmas manifesztációban. A magyar ruhabemutatót a nemzeti Hiszekegy imája nyitotta meg, amelyet a Városi Dalárda adott, elő Jakab József karnagy vezetésével, majd vi-téz Bodor Aladár né Czeke Vilma írónő erdélyi magyarruhás alakja jelent meg tomboló tapsok között és a -hóviharok, továbbá betegsége miatt távolmaradó vitéz Ke- rcsz-tesTischer Ferencné belügymi- niszterné üdvözletét, köszönetét tolmácsolta vitéz Jékey Fenen-cnének, a szabolcsi és nyíregyházi asszonyoknak, leányoknak, akik hívó szavára itt, a végvárban megteremtették a Női Tábor egységét. Utána Bodorné Czeke Vilma a hallgatóság lelkes tapsától fogadottan felolvasta vitéz Keresztes-Fisoher Ferencné előadását, az Egyesült Női Tábor céljairól, magyarságáé delim gyönyörű célkitűzéseiről. A belügyminiszterné többek köés ütegtiszti szolgálatot látja el, teljes felelősséggel, mint hivatásos tiszt baj társai. Az ilyen szolgálatnak az emléke már egymagában is feledhetetlen nyomokat hagy. -Ekként a leszereléskor a tartalékos tiszt jól kiképzett katon-a, aki érzéket kapott ahhoz is, hogy mi a nemzetnevelés terén a háború előkészítése érdekében a tiszt béke-hivatása. zött a következőket mondotta előadásában: Legelső kötelességünk, hogy fogjuk meg egymás kezét, ne érezze magát senki se közülünk egyedül, elhagyatva azon az úton, amelyen haladnia kell. Csak így, együttes erővel állhatjuk meg a viharban is helyünket és tudunk megmérkőzni a feladatokkal, amiket a mai élet ró ránk a családi körben és a társadalomban egyaránt. A családi körben teljesített munka -is fontos, nemzetvédelmi feladattá nőtt napjainkban, amikor jól tudjuk, hogy a családok nyugalma, békéje és gazdasági egyensúlya milyen •erős, biztos támaszai a nemzet életének. De csak akkor, ha az egyes családok a maguk életében nem tévesztik szem elől a közös nagy nemzeti érdekeket sem. Mert ’hiszen enélkül, egymagában a legönfeláldozóbb anyai szeretet sem elég arra, hogy gyermeke számára jövőt biztosítson. Oda kell állnunk a szegény, sok( féle bajjal, gonddal küzdő édesanyák mellé, I segítségükre kell lennünk, bogy .gyermekeiket a nemzet hasznos tagjaivá fel is nevelhessék. De ugyanakkor fel kell keltenünk a testvériség érzetét azokban is, akiknek nincsen gyermekük, vagy pedig azt hiszik, hogy minden kötelességüknek eleget tettek, ha önző anyai szerete- tükkel egyedül a maguk gyermekei- \ nek élete útján egyengetik. I * iS itt n-em mulaszthatom el, hogy röviden utaljak arra., hogy mit jelenít mai helyzetünkben a háziipar felkarolása, a háziipari cikkek minél szélesebbkörü felvásárlásának bizto- | sítása.. ; Mind szociális, mind nemzetvédelmi szempontból nagyjelentőségű segítési módja ez a falusi családoknak, akkor is, ha m-eLlékkeresetet biztosít számukra, de akkor is, ha csak a maguk szükségleteinek kielégítésére ad módot nekik. (Az elmúlt világháború eseményei elég okulásul szolgálhattak arra nézve, hogv hiába minden erőfeszítése az államférfiaknak és a leg hősié sebben harcoló hadseregnek, ha iuebenn a szociális elégület- lenség képében belső ellenség üt tanyát a lelkekben. Mi, magyarok, ezen a belső, lelki fronton egyszer már elvéreztünk. Do ennek mégegyszer nem szabad megismétlődnie. A nemzetvédelemnek ezt a belső arevonalát megszervezni, a lelkek nyugalmát, békéjét a családokon keresztül biztosítaná a mi feladatunk. Vannak nagyszerűen dolgozó, országos egyesületeink, szervezett erőink, csak fel kell sorakozniok a közös munkára. A feladat sokféle, de akár gazdasági, akár szociális, akár kulturális területről van szó, akár szőkébb családi körünkben, akár a közösség szélesebb körében jelölte ki helyünket a Magvarok Istene, munkánkat ma nemzetvédelmi szolgálatként kell el-
