Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 248-272. szám)

1939-11-18 / 262. szám

8. okbl üríiesí SZ rest HIRLAP (Trianon 20.) 1939 november 17. Népegészségügy és bonvédelem Az egészség az embernek mindenkor igen nagy kincse volt. Az egészségügy azonban a 19. századig éppen úgy magánügye volt az egyénnek, mint más egyéb tulajdona. A közösség szempontjából csak anynyiban értékelték ki a zegyén egészségét, amennyire szükség volt a munkaképességre, azaz -mennyiben volt alkalmas vagy alkalmatlan a munkára, vagy a zsoldos katonai szolgálatra. Csak később, mikor látták a kormányzatok, hogy a nagyfokú iparosodás és városiasodás folytán olyan ijesztő mértékben romlott az alsóbb néposztályok, különösen a városi ipari munkások egészségügyi és szociális helyzete, hogy az állam katonapolitikai helyzetét is veszélyeztette, akkor határozták el magukat arra, hogy a közegészségüggyel, a nép egészségével többet törődjenek. Bár napjainkig óriási szervezetei épültek ki a kollektív betegség és baleseti biztosítási rendszereknek, ezideig mégsem éreztették jótékony hatásukat egyetemlegesen és olyan mórtékben a népegészségügy s különösen a népességszaporodás vében, amint azt .várhattuk voln mek nyilván az az oka egyrészt, ' továbbra is első sorban az :e 9 legfeljebb kisebb társadc" soportokra terjesztették csak ki a szociális egészséggondozást, másrészt pedig az, hogy a betegségek elleni biztosításban főként a gyógyító tevékenységre, tehát a megromlott egészség helyreállítására helyezik a súlyt és nem a -betegségmegelőző egészségvédelemre. Az öröklésiileg egészséges, testileg, szellemileg és erkölcsileg teljes értékű népesség érdekében, annak további egészséges fejlődésének az előmozdítására é sbiztosítására még ma se,m történik kielégítő fokú intézményes rendelkezés. A népegészségügy ápolásának abból a megismeréséből kell kiindulnia, hogy az egyes ember csak egy tagot jelent a nemzedékek láncolatában. Az egyén testi és szellemi egészsége vagy gyengesége erősítheti is, meg gyengítheti is úgy a jelenben, mint a jövőben a nemzedékek láncolatát, illetve a láncszemek Ha finomat, jót olcsón akar vásárolni, akkor rum, likőr, pálinka és mindenfajta borsiükségletét az újonnan megnyílt KERTÉSZANTAL ram és likörgyára, bor, sör és t SUSÍnagykereskedőnél szerezze , be. Zrinyi Ilona utca 9. szám. az udvarban. A Sárospataki Református Féiskola borainak lerakata. közötti összefüggések fenntarthatóságát. Ezért az egyén egészségének a megóvása és előmozdítása szent kötelessége úgy az élő, mint az eljövendő nemzedéknek. Az emberi életünknek az a tulajdonképpeni célja a földön, hogv az öröklött egészséget megőrizzük s azt maradéktalanul átadjuk az utódoknak. Ilyen szempontból tekintve a kérdést, a.z egyén egészsége az alapja az ő családjának, valamint a népe teljesítőképességének és életrevalóságának. Az államnak az alapja pedig a polgárainak az egészsége. Ezért a történelmi felelősségtudattal bíró államvezetésnek az egészséges magyar családoknak a felépítését és megerősítését kell .szorgalmaznia, mert csak így építhetjük fel az örök és erős magyar birodalmat. Ennek a munkának a tengelye pedig a családkutatás és a családvédelem. A magyar népközösség jövő ;felépítésében azonban nem a tüneti kezelésre kell a fősúlyt helyezni, hanem az egészségesebb, boldogabb magyar jövő felépítésére. Minden köz- és magántevékenységnek arra kell irányulnia, hogy biztosítsuk az erős, egészséges .sokgyermekes családok megtartását és szaporítását. Ezzel úgy a nép élő egyedeit, mint a még meg .nem születetteket szolgáljuk. A magyar nemzet szabadságáért és megerősödéséért folytatott küzdelemben ma az egész népnek részt kell .venni, A kormányzat ezirányú nemzetmentő és nemzetépítő munkájában az egyénnek, a társadalomnak és az orvosi karnak is közre kell működnie. A polgárok egés'zségvédellmét a munkaéletben és a családban nem lehet egyedül csak az államtól várni s a törvényes rendszabályoktól. E tekintetben rendkívül fontos az egyesek munkája s az ezzel kapcsolatos felvilágosítást szájról szájra kel! keresztülvinni. Minden polgárban tudatos legyen, hogy jobb megelőzni a bajt ós betegséget, mint gyógyítani. Minden magyar állampolgárnak attól a tudattól kell áthatva lennie, hogy a magyar népnek minél több öröklésileg egészséges utódokat biztosítson, hogy ezzel a népek versenyében ne csak a jelenre, hanem a jövőre is biztosítsuk népi állományunkat. Ez nem jelenti azt, hogy minden testileg vagy szellemileg gyenge polgárt elhanyagoljunk 9 a kisebb értékű egyénekkel szemben minden felelősséget megtagadjunk, hanem jelenti azt, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel lehetővé tegyük és előmozdítsuk az öröklésileg egészséges, sokgyermekes családoknak a megszaporodását. Ez a követelmény magától értetődő, mégis sok esetben nem veszik figyelembe. Éppen eziért az egészségvédelmi és szociális gondozást egységes irányítás és ellenőrzés alá kell vonni, mert csak ezzel biztosíthatjuk O Vaja M Sajtja K Vezet Vásárolja lejteraekeinket — TELEFON: 503. ^L^qájns urak •„,>"" íuther-fór népünk fennmaradását és további egészséges fejlődését. Csak így tudjuk biztosítani azt, hogy ifjúságunk testileg, szellemileg és erkölcsileg olyan legyen, hogy a haza védelmére megkívánt hadkötelezettségi szolgálatra mindenkor alkalmas legyen. Minden erőnkkel arra kell tehát törekednünk, hogy népi erőinket megtartsuk és tovább fejlesszük, mert ez a legbiztosabb .záloga a honvédelemnek és a nemzet jövőjének. Naponta íriss virsli, kolbásx, sonka és felvágott különlegességek kaphatók IfJ. Hegedűs András hentes és lézáros üzletélWD, lorona épület Érdekes számok a felekezeti A Statisztikai Tudósító új számában érdekes adatokat találunk a különböző hitfelekezeti áttérésekről, amelyek ne vonatik-ozó adatok Magyarországon 1896-tól kezdve állanak rendelkezésre. Az áttérési mozgalom a háborúelőtti évekhez képest Magyarországon a világháború után .megkétszereződött. 1910-lben 100.000 lélekre 28.5 áttérés esett és ez a.z arányszám 1927-ben 84.1 százaiékiig emelkedett. Mig a keresztény vallásról áttérők száma nem mutat nagyobb hullámzást, az izraeliták áttérési mozgalma nagyobb ugrásokat mutat. A háború előtt évenként mintegy 500 izraelita változtatta meg vallását és körülbelül ez volt a helyzet a háborús években is. Az áttérők száma 1919-ben hirtelen 7000 fölé emelkedett, majd 1922-ben mintegy 10 évig 4—600 között mozgott s 1938-ban 8584-re szökött. !Az utolsó 20 év alatt Magyarországon összesen 125.781 vallásválto1 zás történt. Az áttérési mozgalom eredíményeképpen a veszteség 84.5 százaléka a.z izraelita, 10.8 százaléka a görögkeleti, 3.3 százaléka a görög katolikus és 1.4 százaléka az egyéb felekezetre jutott. Viszont az áttérési nyereségből a római katolikus vallás 58.5 százalékban, a református 11.4, a baptista felekezet 34.7 százalékban részesedett. Megállapítható végül, hogy az áttérési .mozgalom a népesség számához viszonyítva Budapesten négyszer, egyéb nagy városokban pedig kétszer olyan nagy, mint a kisebb városokban és községekben. — Magyar nótát cigányosan taní-f tok zongorázni. Dr. Kainné, Károlyi-tér 20. (x) Hölgyek! Nem kell idegenbe menniök, a Iugdívaíosabb, legiökéleteéebb angol kosztümöket kabátokat és női spjrtruhákat készít: VAREHA angol divatszalonja, Egyház utca 4-