Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 224-247. szám)

1939-10-20 / 239. szám

ftra 10 fillér Nyiregyháza, 1939 október 20. ' J 7 ÍH&non 20 ) Vll. évfolyam 239 (1957.) szám. 1 Gitt6K YÍBVIDÉK HIKLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. pnii ITIt/AI HP Postatakaréki csekkszám: 47.139. Telefon: 77. ' » ULHifVMI NMrllMr M Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. f§ népi kuHnra emelése A képviselőház bizottságaiban nagy munka folyik. Egyrészt a plé­num előtt általánosságban elfoga­dott földbirtokpolitikai kérdésiek rendezéséről szőlő javaslat köti le politikai életünk munkáját, más­részt a bizottságok a pénzügymi­niszter által benyújtott költségve­tés tárgyalásában vannak elmély­lyedve. Általában az egész magyar politikai életet a lázas munka jel­lemzi, régen tapasztalt egészséges lüktetés hatja át felelős tényezőink munkáját, ami nagymértékben ho.z-. zájárul ahhoz,, hogy közvélemé­nyünk a nagy európai fegyveres összeütközések ellenére is ily érté­kes nyuga.limat tanúsít. Mintoha a nemzet minden erejét összeszedné, hogy ellen táJTjon minden veszede­lemmel szemben. Hadseregünk mo­dern felszerelése teljes mértékben biztosítja számunkra elfoglalt állás­pontunk nyiugodt fenntartásiát, a mezőgazdasági, ipari és kereskedel­mi életben a termelés minden zök­kenő nélkül példás eredményeket tud felmutatni, de mindezek mellett elmondhatjuk, hogy kultúrpoliti­kánkban is nagy stíl, lendület s a jövő nagy célok szolgálata és azok tisztánlátása érvényesül. Ezt igazol­ja a kultusztárca költségvetésének legutóbbi napokban lefolyt bizott­sági vitája is, amelyért Honnan Bá­lint vallásr és közoktatásügyi minisz­tert jól megérdemelt elismeréssel illették. Fegyver és kultúra. Ezek a mi legfőbb védekezési eszközeink. Év­ezredes hagyomány igazolja a ma­gyar tézist: fegyvert mindig a kéz­ben tartva, fejleszteni a magyar kul­túrát. Nincs is e téren semmi újabb követ e 1 niva 1 ó r,k. Höman Bálint kul­túrpolitikája a népkultúra emelésé­nek jegyében merül ki. örvendetesen állapíthatjuk meg, hogy a kényszerű takarékossági in­tézkedések miatt 1931-ben megsza­kadt fonalat ismét fel tudtuk ven.nd, úgyannyira, hogy népiskoláink épí­tésének céljaira évente 600.000 pen­gőt tudtunk költségvetésileg elő­irányozni, de ez, az összeg kiegészí­tődiik a milliárdos beruházási ösz­szegből ugyancsak kulturális célok­ra fordítandó évi két és fél millió pengővel. Ebből az összegből a mos­tani másfél évben népiskolák építé­sére 3,150.000 pengőt s mezőgazda­sági népiskolák építésére 600.000 pengőt tudunk felhasználni. Ennek óriási jelent őségét talán felesleges részleteznünk, de súlyát egyetlen számadat felemlítésével le tudjuk mérni, amikor azt állítjuk, hogy a jövő esztendőben elemi népiskolai építkezések céljaira négymillió pen­gőt, mezőgazdasági népiskolák épí­tésére 1,100.000 pengőt, tanoncisko­lák építésére 1,150.000 pengőt, nép­iskolák felszerelésiére 500.000 pen­gőt lesz utódunkban fordítani. I jövő hét végén befejeződik a ffildbirtokjavaslat vitája 'A földbirtok,javaslat vitájára még 30 szónok iratkozott fel. Ilyen kö­rülmények között csak a jövő hét J végére végezhetnek a javaslattal. A költségvetés bizottságai viszont 3— 4 nap alatt befejezik a javaslóit tár­gyalását s az eddigi számítások sze­rin/t november 7-én már a plenáris ülés elé kerül a javaslat. •A Ház egyébként ma tovább foly­tatta a földbirtokijavaslat tárgya­lását. Az első felszólaló Mes.kó Zoltán volt. Több határozati javaslatot terjesztett elő. Nemzeti érdekből annak kimondását kérte, hogy a határtól számított 30 kilomé­teren belül csak magyar és csak keresztény állampolgár kaphas­son földet. Pápai István, mint volt jegyző, azo­kat a támadásokat utasította visz­sza, amelyek a jegyzői kart érték. Szükségesnek tartja, hogy a hiányo­san felszerelt gazdaságokat erősít­sék meg. A nagycsaládú kisemberek fokozott védelmét sürgette. Bodor Márton nem fogadta el a javaslatot. Ortutay Jenő véleménye szerint nem földosztásra, hanem a földnek igazságosabb megosztására van szükség. (MTI.) Snsztáv svéd királj táviratban köszönt© meg Amerika rokonszenvét Gusztáv s/véd király ma táviratot intézett az Egyesült Államok és az amerikai latin államok államok államfőihez. A király meleghangú köszönetet mond táviratában Ame­rika értékes támogatásáért. Ez a tá­mogatás bátorít és erőt ad, hogv az északi államok szilárd elhatározás­sal őrködjék a semlegesség felett. I A Völkische Beobachter kiemeli az északi államok összefogásának jelentőségét a semlegesség érdeké­ben. Ezek az államok elutasítanak miniden olyan szándékot, amely arra irányulna, hogy az északi országok az őket nem érdeklő ügyekbe be­avatkozzanak. (MTI.) fiz elasz iapőü szerint az északi megepezés katonai szempisifbá! is nagyfe'ent&ségi Stockholmból jelentik: Tegnap este Haako'n norvég, Ke resztéi y dán király Gusztáv svéd királynál vol­tak vacsorán és ma elutaztak Stock­holmból. Elhagyta még előbb a svéd fővárost Kollia elnök is. A Popolo d'Italia szerint az északi országok megegyezése olyan védelmi ligának fogható fel, amely katonai értékű, anélkül, hogy ilyen záradék válna szükségessé. Veszély esetén bizo­nyos, hogy a négy ország koalícióba lép s ehhez nem kell már külön szerződés megkötése. Ha a szovjet átlépné a finn kare­liai határt, nyomban Finnország tá­mogatására sietnének a szomszéd északi erők. Finnország most lábhoz tett fegyverrel várja az orosz dön­tést. Pásikivi külügyminiszter ma Moszkvába utazott és megkezdte folytatólagos tárgyalásait, Sztálinnál és Molotovval. (MTI.) Törökország nem számitbat majd Anglia és Franciország segítő támogatására Míg az angol lapok örömmel ad­nak hírt a török-angol-francia szer­ződés ailáírásáról, nem fűznek ma­gyarázó kommentárt híradásukhoz. Az olasz lapok nem leplezik azt a felfogást, hogy a törökök a szerző­dés 3. és 4. pontjában, túlságosan sokat vállaltak, mert Görögország Mindezt összegezve: 7,750.000 'i pengő áll a kultuszminiszter rendel­kezésére népiskolai célokra. Ebből' a számadatból mindenki minden be­folyásolás nélkül leszűrheti azt a váló tényt, hogy gróf Teleki Pál kormánya s annak kultuszminisztere országunk kultúrájának fejlesztése terén újabb elpusztíthatatlan vas­traverzekkel építi alá ezer eszten­dős kultúránk építményének funda­mentumát, hogy az erre épülő ma­gasabb kultúrintézményeink vühar­állöan, fejthessék ki nemzeti és ál­talános emberi feladataikat. és Románia támogatására .is köte­lezték magukat. Nyilvánvaló, hogy miig Törökország segítségére lehet a Fekete tenger keleti részében az an­gal vagy francia érdekeknek, maga nem várhat hathatós francia vagy angol támogatást, ha erre szükségé lesz. Francia vagy angol támogatás szinte lehetetlen. A jugoszláv sajtó is tartózkodik az állásfoglalástól, csupán külföldi tudósítóinak jelentését közli a török megegyezés kérdésében. Az isztam­buli jelentések rámutatnak, hogy nemcsak a török közönséget, hanem a politikai körök széles rétegeit is nagyon meglepte, hogv mig a moszkvai tárgyalásokat Törökország félbeszakította, a.z angolokkal és franciákkal .sietett a szerződést megkötni, A svájci sajtó az élelmiszerellátás biztonsága szemszögébö' vizsgálja a beállott új helyzetet. Nyilvánvaló, — írják, a svájci lapok — hogy a szerződéssel a Földközi tenger bé­kéjét akarták biztosítani, mivel an­naJk a területnek védelmét .szolgál­ják, amelyről ma az élelmiszer ellá­tása történik. így svájci érdek is a megegyezés létrehozása. (MTI.) Járőrbarcok folynak nyugaton Berlinből jelentik: A német had­sepegfőparanesnokság közlése sze­rint a nyugati fronton, Saarbrüeken környékén lefolyt csata után el­csendesedett a harci tevékenység s csak a- nehéz tüzérség és a. járőrök t evék e n yk ed nek. Francia jelentés szerint az éjsza­kai esős és ködös időben mindkét részről csak járőrtevékenység volt észlelhető. (MTI.) Az angol légügyi miniszter bátorítja katonáit •Az angol légügyi miniszter a fő­hadiszálláson fogadta a haditudósí­tóikat és hangoztatta, .hogy Anglia és Francia-ország légi hadereje min­denben egyetértve, .vállalja a közös feladatokat. A 'háború kezdete óta Anglia sok repülőt küldött Francia­országba. A miniszter kiemelte az angol repülők bátorságát. (MTI.) India nem támogatja Angliát Az indiai konigresszusipárt kér­dést intézett az alkdrálylhoz Anglia háborús szándékait illetően. A kér­désre az alkirály választ adott, de a párt a válasszal nincs megeléged­ve. G.handi kijelentette, hogy India mindaddig nem hajlandó támogatni Angliát, mig függetlenségi törekvé­seit Anglia el nem ismeri és amed­dig nem körvonalazza határozottan, hogy mik a háborús céljai. (MTI.)

Next

/
Thumbnails
Contents