Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 224-247. szám)

1939-10-13 / 233. szám

2. oldal SZ JtfYÍHimÍÉK ABOtCffi HCH rtlIílAP (Trianon 20.) 1939 október 13. Chamberlain kijelentette, hogy garancia nélkül Anglia végsőkig teljesíti kötelességeit Zsúfolt alsóházi padsorok előtt mondotta eil Chamberlain miniszterelnök nagv beszédét., melyet Nagybriitaninia és az egész világ közvéleménye már napok óta vár. Chamberlain .bevezetőjében vázolta a lengyel háború kitörésének előzményeit. Lengyelország meg rohanása és a Lengyelországban, legalább i's a háború utolsó napjaiban felhalmozódott roimotk h dm! ok egyenest ellentétben állanak azokkal a kötelezettségekkel, amelyekről Hitler ma úgy beszél, mirntha valóban teljesítette volna őket. Miután a Hitler rendelete értőimében indított •támadásnak oly sok német és lengyel élet esett áldozatul, Hitler kancellár most előterjeszti .javaslatait Arra számítottak, hogy a javaslatok olyasvalamit tartalmaznak, amelyek legalább résziben jóváteheti a történteket, amelyek olv rövid idő múlva követték a csehszlovák nemzet jogai kárára elkövetett sérelmet. Ez a reménység meddő maradit. Másrés-zt nyilvánvaló, hogy Hitler Lengyelországnak azt a részét, amelyet úgv állít be, mint német érdekterületet, olybá tekiniti, mintiba ez a kérdés kizárólag Németországot érdekelné és ezért csak a nemet érdekeknek megfelelően lehetne megoldani. Hitler szerint a lengyel terület végleges formájának megadása és a lengyel állam újjáalakítása olyan kérdések, amelyeket nem lehet a nyugaton viselt há borúval rendezni, hanem kizáróai Oroszország és Németország álta intézhetők el. Kénytelenek vagyunl tehát megállapítani, hogy a néme kancellár által beterjesztett javasla tok hódításainak elismerésén és kü lönösen annak a jognak az e'.isme résén alapul, hegy tetszése szerin cselekedhess ék a legyőzöttekkel. — Nagybiritamnia ezeket az alapo kait

1 nem fogadhatná el anélkül hogy csorbát ne ejtsen becsületét és fel ne adja azt az elvét, arnelj szerint a nemzetek közötti nézeteltéréseket tárgyalás, nem pedig aj erőszak eszközével kell megoldani Chamberlain véleménye szerint nem szabad túlságos jelentőséget tulajdonít a>ni Hitler beszéde ama részének, amely Németország szomszédaira vonatkozik, amikor többmillió lengyelt és csehet kebelezett a birodalomba. Ugyanezt tette Hitler, mikor I bolsevizmus elleni heves és ismételt támadások után , szövetséget kötött a Szovjettel. Ezekután nem bízhatunk a jelenlegi német kormány egyetlen szavában sem. Nincs szándékunkban, hogy megtagadjuk Németországtól azt a helyet, melyre Európában joga van, olyan Németországtól, amely a többi néppel a barátság és bizalom kapcsolatait tartaná fenn. Éppen ellenkezőleg, felfogásunk szerint nem lehet ténylegesen orvosolni a világ jelenlegi bajait anélkül, hogy valamennyi ország jogos kívánalmainak és szükségleteinek eleget ne 'tegyünk és anélkül, hogy a kellő pillanatban ki ne dolgozzunk egy újabb béke rendezési tervet. Az angol kormány úgy vélekedik, hogy a jövő igen kevés .reménnyel kecsegtet, ha ilyen rendezést nem lehetne tárgyalások és szerződések útján kidolgozni. Nem bosszúállás céljából indítottuk ezt a háborút, hanem azért, hogy megvédjük a szabadságot. Nemcsak a 'kis nemzetek szabadsága forog kockán. Ugyanilyen .módon veszélyben van Nagybritannia, az angol dominiumok, I.ndia és az egész angol birodalom, valamint Franciaország békés léte, de veszélyben van minden ország léte, amely ragaszkodik szabadságához. Ha a jövőbe nézünk, mélyreható változásokat láthatunk, amelyek az emberek valamennyi gondolatára és cselekedetéra rányomják bélyegüket. Chamberlain nem vonja kétségbe, hogy a nagyhatalmak közötti modern háborúban a gvőzők és legyőzöttek egyaránt .súlyos veszteségeket szenvednek, majd a képviselők taip.saitól kísérve ezeket mondotta: — Ha meghajolnánk, e.z annyit jelentene, hogy száműztünk a világból minden reményt és veszni hagynánk mindazokat a kérdéseket, melyek századokon át minden emberi haladás megnyilvánulásai és egyben forrásai voltak. Nem akadunk a háborúból anyagi hasznot húzni. Nem akarunk a német néptől semmi olyat kapni,,mely sérthetné a német nép önérzetét. Nemcsak győzelemre törekszünk, hanem messzebb tekintünk. Várjuk a napot, amikor lehetséges lesz letenni annak a jobb nemzetközi rendszernek alapköveit, amelynek segítségévei az utánunk jövő nemzedékek számára nem lesz elkerülhetetlen teher a háború. Biztos vagyok abban, hogy valamennyi európai nép, a német népet is beleértve, őszintén és mélységesen kívánja a békét. Azt akarjuk, hogy az a béke, amelynek megvalósítására törekszünk, valóságos és szilárd béke legyen, nem pedig szorongásteljes nyugalom, amelyet állandó riasztások és folytonos fenyegetések szakítanak meg. Az ilyen béke akadálya — mondotta Chamberlain a Ház éljenzésétői kísérve — a német kormány és egyedül a német kormány,, mert ez a kormány ismételt támadó cseleke deteilvel kikorbácsolta Európából a békét és a szomszédainak a szívét a bizonytalanság és szorongás nyomasztó érzésével töltötte meg. örömmel á!'sipíthatom meg, hogy az angol és francia kormány felfogása között a legteljesebb összhang uralkodik. A miniszterelnök e ponton idézte Daladier beszédét, amelyben hangsúlvozza, hogv a szövetségesek mindaddig nem teszik le a fegyvert, mig a biztonság megfelelő garanciáit nem kapják meg. Chamberlain -ezután a német javaslatok tárgyában elfoglalt angol álláspontot ismertette. Hitler mindaddig visszautasított minden békejavaslatot, amig nem rombolta szét — Hosszú idő óta fekvő betegek a régbevált, tisztán természetes„Ferenc József" keserűvizet nagyon szívesen isszák és annak gyors, biztos és mindig kellemes ha áh aj tó hatását. általánosan, díeséri'.k. Kérdezze meg orvosát! Lengyelországot, mint ahogyan az elmúlt évben Csehszlovákiát. Az olyan békejavaslatok, amelynek kiinduló pontja a fáanadás szentesítése, semmiesetre sem fogadhatók el. A német kancellár beszédében megnyilvánuló javaslatok bizonytalanok és nem körülhatároltak és semmi olyat nem tartalmaz, melyből arra lehetne következtetni, hogy a Csehszlovákia és Lengyelországgal szemben elkövetett igazságtalanságokat jóváíeszi. De még ha. e javaslatok pontosabban körűi lennének határolva s olyan kezdeményezést tartalmaznának, amelyek az igazságtalanságok jóvátételére irányulnak még mindig felmerülne az a kérdés, vájjon milyen gyakorlati garanciákat ad a német kormány a világ közvéleményének. Cselekedetekre és nem pusztán szavakra van szükség aihíhoz, hogy végetvessünk annak a háborúnak, amelynek minden eszközzel való folytatása eltökélt szándékunk. Csak akkor tudjuk megoldani mindezeket a problémákat, ha az egész világon helyreállt az általános bizalom. így néhány előzetes feltételt kel! teljesíteni és ezt a feltételt csak a német kormány teljesítheti. Ha a német kormány vonakodik, akkor a világon nem lehet, megteremteni azt az új rendet, amelyet üzfetmegszOntetés miatt fel órák beszerzési ár GR alal. Ólomkristály, ezüsltel kombinált tárgyak rendkívül olcsón VRABECZ ANDOR órás és ékszerés —• Uj cim VAY ADáM UTCA I. SZ. (QSflok bútoros mellett.) — oly hőn kíván- valamennyi nemz

;et. A kérdés lényege következésképpen teljesen tisztán áll: vagv meggyőző bizonyítékot kell a német kormánynak nyújtani béke óhajára, mégpedig pozitív cselekedetekkel é» tényleges biztosítékkal, hogy vállalt kötelezettségeit valóbarr teljesíteni szándékszik, vagy pedig a végsőkig teljesítenünk kell kötelességünket. (MTI.) A MÉP. tegnapesti értekezletén ismertette az új költség vetést Reményi-Schrcelier Lajos pénzügyminiszter.. Üj adó asak egy lesz, a társulati vagyonadó. Ax vagyonadó progresszív adó lesz 2.5 ezreléktől 5 ezrelékig. A legfontosabb a törvényjavaslatban, hogy az adóalapokat helyesen munkáljuk ki. Különleges intézkedéseket tartalmaz a (törvényjavaslat a vezető á-lásban levő tisztviselők illetményeivel kap-, ffisolatban. Eddig, ha bármilyen nagy fizetése is volt a vezető állásban levő tiszt viselőnek, azt a társulati adó megállapításánál nem lehetett figy ele mibe venni. Most a törvényjavaslat előírja, hogv ha vezető állásban levő tisztviselő fizetése az összes többi fizetésekhez képest 15' százaléknál magasabb, akkor a különbség épúgy társulati adó alá kerül, mint a többi nyereség. Szabályozza a törvényjavaslat a bizalmas költségek adózását is. Ha egy vállalat nem fedi fel bi/almas kiadásainak mibenlétét és nem igazolja a kifizetést, akkor ez az öszszeg a legimagasabbfokú tantiemadó . alá esik, tehát 25 százalékos adóalap terheli. A törvényjavaslatban érvényesülnek a közgazdasági és termelési szempontok is. Rendelkezik arról is, hogy bizonyos Uj adó csak egy lesz, a társulati vagyonadó kérdésekben, amelyek különös szakértelmet igényelnek, a harmadfokú jogorvoslat nem a közigazgatás, bírósághoz, hanem az érdekeltek részvételével megalakítandó zsűrihez tartozik. A pénzügyminiszter a továbbiakban bejelentette, hogy elkészült a költségvetés, amelyet a Ház tagjai a pénteki ülés előtt nyomtatásban kézhez kapnak. TELEFON: 524. APOLLO TELEFON: 524* Október 13-14-15 VADROZSA Péntektől, hétfőig A főszerepekben: Dayka Margit, Sínor Erzsi, Pitlies Sándor Előadások: Hétköznap 5-7 9. Vasárnap 3 5-7 és 9 órai kezdettel A filmeknek a szovjettel való megegyezését várják .A német fapok élénk figyelemmel kísérik a finn eseményeket. Abból, hogy a finn küldöttséget ünnepélyes fogadtatás várta Moszkvában, a német lapok biztosra veszik, hogy a tárgyalások barátságos légkörben folynak és .sikerre vezetnek, úgyhogy a két hatalom megértéssel, intézi ed a f.üggő kérdéseket. Megemlítik a lapok a finnországi készülődéseket is. Tegnap hatvanezer ember hagyta el a finn fővárost. A tartalékokat behívták, de a finn honvédelmi kormány kerüli a mozgósítás szót. Jellemző a közhangulat elszántságára, hogy az iskolák ifjúsága a 15 éves kortól önként jelentkezett k.atonai szolgálatra. A német sajtó nagy figyelmet szentel annak is, hogy az Egyesült Államok moszkvai nagykövete interveniált Molotovnál a finn nemzet érdekében és ugyanakkor egyórás kihallgatáson fogadták Washingtonban a fehér házban a finn követet. (MTI.) Szó sem lehet, hogy Anglia és Franciaország megalkudjanak A francia lapok lelkes cikkekben méltatják Chamberlain beszédét. — Mols't már nem lehet kétség a két hatalom állásfoglalását illetően — írják a lapok. — Szó sem lehet, hogv Anglia és Franciaország megalkudjanak. (MTI.)