Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 224-247. szám)

1939-10-10 / 230. szám

Ara 10 fillér Nyiiegyháza, 1939 október 10. flriaiion 20-) VH. évfolyam 230 (1948) szám. Kedd YÍRITIBBK ^•^Ll fc^ M Ml \ db mUMMMB Wü és kiadÖtórwtaJ: B*tble&-atca L ^ Df\jí fTU/ AJ M/tOll AD Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 B. csekkszám: 47.138. Teleí6n

477. rl/LMmlW flMriLMr Köztisztviselőknek 26%-os engedmény^ Vitéz dr. Jékey Ferenc főispán: A nagy áldozatok tudatos vállalása és kemény munka kell, hogy jellemezze a nemzet mai életét R vármegye fiszl közgyűlése — Délczegh Imre tfiszelgabirót Klsvárdára helyezték át Iz D| tiszelőki főszolgabíró PSpiel Sándor dr. Ma délelőtt fél 11 órakor tartotta Szabolcs vármegye törvényhatósága az idei őszi közgyűlését, mely iránt rendkívüli érdeklődés nyilvánult metg. Rég nem gyűlt egybe annyi bizottsági tag, mint ezen a közgyűlésen. Soknak nem is jutott ülőhely a közgyűlési teremben és egész csoportok voltak, amelyek állva figyelték a történelmi idők vármegyei közgyűlését. A vármegyeháza ormáról a nemzetiszínű zászió lengett s- az autó-K. hosszú sora .vonult fel. A bejáratnál, ahol díszruhás, kardos hajdúk feszes vigyázzállásban szolgáltatták a díszőrséget, már érezhető volt, hogy ezen az őszi közgyűlésen választások lesznek s a jelölteket már itt az aulában a szíves támogatásunkba ajánlják. A nagyteremben ott látjuk Mikecz Dezső udvari tanácsos, nyug. alispánt, Erdőhegyi Lajos dr., Lipthay László felsőházi tagokaí, Mikecz Ödön dr. nyiug. igazságügyminisztert, akit szerető figyelemmel ós érdeklődéssel vesz körül ismerőseinek és barátainak nagy tábora, Mikecz László kit. közigazgatási bírót, Gergelytffy András, Vay Miklós báró, Nánássy Imre dr- Sarvay Elek dr., Thuránszky Pál, Boér Ágoston dr. országgyűlési képiviselőket s a szabolcsi társíwia!mq számos kiváló reprezentánsát. ífél 11 órakor vitéz dr. Jékey Fe•T&tip főispán a Hiszekegy imája mtán a következő, lelkes éljennel, mély együttérzéssel fogadott bestédben nyitja meg az őszi közgyűlést: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! A világháborúban győztes hatalmak a páriskörnyéki békediktátumokkatl egyes nemzeteknek legelemibb fejlődési lehetősége elé kívánr Éak akadályokat gördíteaii és a javak felosztásának igazságtalan és természetellenes rendszerét hatalmi szóval biztosítani. Ennek a törekvésnek ideig-óráig érvéin yt lehetett szerezni, de a nemzetek természetes fejlődése ellen alkalmazott erőszak erőszakot váltottkis ennek eredményeként 25 évvel a világháború kitörése után Európa népei felett ismét megjelentek az Apokalipszis lovasai. Erőkben az; életet és jdvőt eldöntő komoly időkben különös jelentősége van annak, hogy Magyarország kiegyensúlyozott magatartását nyugodt légkör és céltudatos államvezetés biztosítja. A mi politikánk e pillanatban a nyugodt munka politikája. Komoly önfegyelem, a nagy áldozatok tudatos vállalása és ismétlem, kemény munka kell, hogy jellemezze a nemzet mai életét. A nemzeti öncélúság jegyében egybeforrt társadalom meg van győződve arról, hogy az ország állásfoglalásában semmi más körülmény nem fog szerepet játszani, mint amit a nemzet érdeke megkövetel. Ez az egészséges közszellem meghatványozza a nemzet teljesítőképességét. az ország határain túl pedig tiszteletet parancsol, erkölcsi súlyt és erőt reprezentál. Meggyőződésem, hogy a vázolt és mindnyájunkkal szemben egyformán támasztott követelmények nagv feladatok megoldására képesítenek. Ezekbek a gondolatoknak a jegyében nyitom meg mai közgyűlésünket, törvényhatósági bizottságunk munkájára a magyarok Istenének áldását kérve. Bejelentem még, hogy utolsó közgyűlésünk óta eltelt időben törvényhatósági bizottságunk tagjai közül Révész István dombrádi községi bíró húnyt el. Nevezett a kisgazidatársudalomnak kitűnő és értékes tagja volt, bírói tisztét kifogástalanul látta el. Emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni NáBáss? Imre dr. iavaslatára megfestetik a kormányzli arcképét A főisrián nagy hatást keltő megnyitója után bejelentette, hogy Nánássy Imre dr. országgyűlési képviselő napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Nánássy Imre dr. megkapó erejű beszédet mondott, amelybein két indítványt terjesztett elő. Az egyik a kormányzó arcképének megfestését, a másik a rokkantjárulékok felemelését I célzó, a szabolcsi képviselők által aláírt és a kormányhoz juttatott memorandum felirati támogatására vonatkozott. Féméltéságn negybányai vitéz arcképének Aki fajtája nehéz sorsán topreo- I gett már borongó elmével, remény- I telenséggel, könyvtárban, képtár- ! ban tapasztalhatta, hogy úgy érzi magát az ember, mintha egy nehéz pillanatban a könyvek írói megjelennének és a falról lelépnének a képek s beszélnének, tanácsolnának, érvelnének olyankor, amikor okos dolog már nem jut az ember eszébe. Ezen terem tanácskozói is voltak bizonyára hasonló helyzetben s kaptak néha sok gondolatot azoktól, akiknek arcai itt körülvettek beinnünküt .Mióta e termet járom, már az első pillanatban feltűnt, hogy a sok kiváló nagy magyar közül hiányzik egy: a legnagyobb, kinek kivétel nélkül nemcsak mi köszönhetünk valamit, hanem köszönhetnek utódaink is. Nem is csoda, aki nem holmi kis garnizon ban nptt tel, hanem kinek a lelkét a végtelen tenNánássy Imre dr. a következőket mondotta: Tekintetes Törvén yhatösági közg yülés! Bár a jelenlegi nehéz viszonyok s a mai napra esedékessé vált választási küzdelmek az időt illetőleg korlátot szabnak számomra, mégis legyen szabad napirend előtt két olyan indítványt előterjeszteni, melyek a magyar s főleg' a szabolcsi nép szívéből fakadnak s azok teljesítése mindegyikünk legnagyobb tetszésével fog találkozni: Horthy Miklós Kormányzó Ur megfestése ger ringatta, az csak nagy horderejű intézkedéseket' tehet, vivere est non neeesse, navigare est necesse. Élni nem feltétlenül szükséges, hajózni elengedhetetlen, mondja a tengerészközmondás. Szüksége van Szabolcs vármegyének arra, hogy ne a szűk látókör, hanem a tenger végtelen tisztasága irányítsa a szabolcsi népgondozást és kormányzást. Vájjon állíthatna-e jobbat követendő mintaképnek, mint aki egész életében ezt a végtelent szolgálta, de a fia már a felhőket hasítja, mert így kívánja a haladás s a levegőn oda is el lehet jutni, ahol a földnek vagy a tengernek nehézségei .vannak. Méltán büszke, de szegény nép gyermekei vagyunk. Fölötte nagy szükségünk van az olyan leikék mindennapi szemünk elé idézésére, kik a lehetetlent szokták realizálni, melynek titkait mia sem tudjuk, csak öntudatlanul élvezzük őket, mint a kisgyermek élvezi az önfeláldozó anyai szeretetet, holott annak okait megérteni nem képes, mint a villamosvezető •vezeti a kocsit anélkül, hogy az elektromosságról sejtelme is volna. Néha egy-egy ecsetvonás sokkal többet kifejez, mint a mérhetetlen sokaságú szótenger. Hátha egy ilyen ecsetvonás megmagyarázza nekünk, vagy utódainknak, hogy mi súghatta azt a legnagyobb merészséget, kitartást, .mely az otrantói győzelmet okozta. Hátha megsúgja a titkot, hogy miért tiltakozott az otrantói hős a flottaparancsnokság átvétele ellen a koronánál azzal a szerény indokkal, hogy nála 11 idősebb tiszt szolgál a tengerészeknél? Hátha megtudjuk valaha, hogy mit gondolt Otranto utáin, 1918 február első napjaiban, mikor a tengerészlázadást és forradalmat intézte el okosan, tapintatosan s mégis 1918 őszén ismét találkozott vele, amikor egy nap 33 beszédet tartott? Hátha megtudjuk, hogy mit mondott, mert a 33 beszéd fültanúja Milosevic® Sándor, a Viribus unit is második parancsnoka, a beszédek hatása alatt a búcsúlevele szerint azért lett öngyilkos, hogy halálával a legénység lelkiismeretét felrázza? Háthla rájövünk a nagy titokra, hogy a legnehezebb pillanatokban milyen rúgó pattantotta fel azt a bátorságot, mikor a jugoszláv nemzeti tanács a flottát átvette s a lobogót azonnal fel akarták húzni a hajóra, azzal felelt, hogy míg én flottaparancsnok vagyok, addig a hajón az osztrák-magyar flottaszíne, a piros-fehérpiros zászló fog lobogni, azután pedig magammal viszem, mert azt gyalázat nem érte soha?! így is tett s így is lőn, de nem volna érdektelen számunkra az sem, ha tudnánk, hogy mikor a kenderesi vidék szeretete mellett egy jelentéktelen csőcselékrész pont az ő kastélyára éhezett

1, miért mondta, aki annyit segített alattvalóin, hogy az apáim emlékéhez csak a holttestemen keresztül lehet hozzájutni. Egy egész nemzetre való irányt jelentene, h)a minden órának, percnek ismernők a történetét 1919 július 6-tól augusztus 13-ig, mikor a franciákkal eredménytelenül hadakozott Szegeden a nemzeti hadsereg elismeréséért és mégis személyesen kellett, hogy megígérje, hogy a Dunántúlra óvatosan lppódizkodó nemzeti