Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 224-247. szám)

1939-10-09 / 229. szám

(Trianon 20.) 1939 október 9. Súlyos csapás érte nemes Nagy Eleket, Nyíregyháza megyei város műszaki főtanácsosát és családiját testvérének, nemes Nagy Sándor volt színművésznek elhunytával. — Nagy Sándor a háború előtti éveknek volt jónevű színművésze. Pályáját a háború törte ketté. A háború alatt katonai szolgálatot teljesített, majd a forradalmak utáni felszínes törekvésekben nem találta meg a helyét s mind jobban eltávolodott a színészettől. Lélekben azonban sohasem tudott elválni a művészettől. Színészi jubileumát Nyíregyházán ünnepelte meg s ezzel végleg meg is vált a színészettől. Itt telepedett le városunkban, ahol a testvérszív melege vette körül és új életlehetőséget keresve, csendes szemlélője volt a nagyot változott •világnak. Munkakörében a legutolsó napokig tevékenykedett s csak pár nappal ezelőtt történt hülése döntötte ágyba. Gyenge szíve nem bírta eil a betegséggel járó lázt s 7-én, szombaton este fél 7 órakor, életének 62-ik évében csendesen elhunyt. Temetése ma délután fél 4 órakor ment végbe nagy részvét mellett a ref. egyház szertartása szerint. mm^mmmmammm^mmm Petőfi Halálának 90. áváril emlékeztek meg az októberi gyásznapon a gróf Széchenyi István felső kereskedelmi iskolában. A nemzeti gyász és kegyelet impozáns megnyilatkozása volt a gróf Széchenyi István felsőkereskedelmi iskola október 6-án, délelőtt 11 órakor tartott ünnepsége. Az iskola hatalmas, csak nemrég felavatott új tornatermét teljesen megtöltötte az érdeklődő szülők, az iskola barátai és a tanulók serege. Megnyitóul Baranyai Éva. a női tanfolyam növendéke lelkes áhítattal elmondta a Magyar Hiszekegyet, majd Karaifa Ferenc IV. évf. tan. az októberi gyásznap történetét idézte fel megrázó erővel. Ezután Mohácsy Ilona Székely Sándor Október 6. című költeményét adta elő messzecsengő hangon, tüzes átérzéssel. Az ünnepi beszédet dr. Marssó József tanár mondotta. Közvetlen hangon a magyar szív és magyar lélek legmélyebb problémájáig hatolt és sorsunk tragédiákban gazdag történetét érdekes beállításban tárta ff.el. Történelmi párhuzama megdöbbentően hatott. Tisztelgő megemlékezéssel adózott a tragikus sorsú lengyel nép életáldozó hősiességének. Az életáldozatok a nemzetek életének legnagyobb erőforrásai. Az értékes, szép beszéd elhangzása után Füzesi István IV. évf. tan. Blsztray Gyula Erdély című .versét szavalta lelkesen. A műsor zárószáma Tartallyné Stima Ilona „A költő halála" című szavalókórusa volt. A költőnő igen hatásos, zenei kcmpozícióju rapszódiája háromhangú szavaiókórustban került előadásra. A kórusok dübörgő ritmusában hallani véltük a csaták zaját, a hajrát, az ölésre szomjas, gyilkoló szenvedélyt. Láttuk a vad kozákot, amint a hős szívébe mártotta vasát. És láttuk a költő halálvergődését, utolsó vízióját. Kilencven áve immár, hogy holt-tetemén át „fúvó paripák" száguldottak. A történelem dübörgött át a hallgatók lelkén a (hatalmas, 80 tagú kórus ritmusában, megrázó élményt keltve. A közönség lelkes tapssal köszönte meg a rendkívüli élményt és ünnepelte a jelenvolt szerzőt. Az ünnepély a Himnusz hangjaival ért véget. H&DI Halálos ijedelmet okozott a riasztó lövés Mátészalka határában Varga András 11 éves cigánygyerek a krumpliföldeket dézsmálta. Denk András mezőőr tettenérte a cigánygyereket, amikor az egyik táblában burgonyáit szedett. Meg akarta ijeszteni a tolvajt és riasztólövést adott le. Ettől a lövéstől azonban a legjobban ő maga ijedt meg, mert azt látta, hogy a lövésre Varga András összeesett. Az eszméletlen gyermeket beszállították a kóilházba. Napokig erős idegrohamai voltak, majd agyhártya és agyvelő-gyulladásban meghalt. A nyiregyházi kir. ügyészség a halálos riasztólövés ügyében elrendelte a vizsgálatot és a holttest felboncolását. Borbély Sándor dr. alispán: Egy szivvel-lélekkel, rendíthetetlen bizalommal kövessük feleifis vezetőinket Kedden, október 10-én délelőtt fél 11 órakor lesz a vármegye nagyérdeklődéssel várt őszi közgyűlése, amelynek tárgysorozatát már ismertette a Nyirvidék-Szabolcsi Hírlap. Az őszi közgyűlés kiemelkedő eseménye a vármegy-e félesztendejéről szóló alispáni jelentés, amelyet kinyomatva megküldték a törvényhatósági bizottság tagjainak. A jelentés bevezető soraiban Borbély Sándor dr. alispán a következőket mondja: Amikor az elmúlt félév közigazgatásáról és közviszonyairól beszámoló jelentésemet a tekintetes Törvényihatósági Bizottság elé terjesztem., határainkon fegyverek dörögnek, az évek óta tartó nemzetközi feszültség kirobbant, Németország— Lengyelország, Franciaország és Anglia között kitört a háború. Az egymással .viszálykodó államok között eddig, amíg e sorokat írom, sikerült megőriznünk várakozó álláspontunkat. E várakozó álláspont természetszerűleg katonai intézkedéseket, népünk minden rétegétől rendkívüli áldozatokat követel. Azt hiszem azonban, az események alakulása mindenkit meggyőzhetett arról, hogy egy szívvel-lélekkel és rendíthetetlen bizalommal kövessük Telelőn 11 sz. Uránia Filmszínház _ Telelőn 11. sz. Október 9 10. PROLONGÁLVA Hétfő kedd fl miniszter barátja Előadások hétfőn V*6, 8/*7 és 7*9, Kedden 3, 5, 7 és 9 órakor " felelős vezetőinket, nem hallgatva el azt sem, hogy a vármegye közönsége, ha a sors úgy rendeli s ha attól hazánk feltámadását remélhetjük, elszántsággal .vállalni fogja a még nagyobb áldozatot is. , Az alispán a jelentésben részletesen ismerteti a vármegyei törvényhatósági élet fontos eseményeiről. Kiemeli a lakosság áldozatkészségének jelentőségét e történelmi napokban és elismerő sorait a következőkben fejezi be: A magam részéről legteljesebb elismerésemet kell nyilvánítanom a vármegye minden rendű és rangú lakosa iránt, hogy a mindig újra és újra ismétlődő terhes igénybevételt oly példás hazafiúi kötelességérzettel teljesíti. | Koponyaalapi törést okozott a lérugás Újkenézen halálos szerencsétlenség történt. Keresztúri Gábor ujke nézi gazda a lova körül foglalatoskodott. A ló valamitől megriadt ét gazdáját megrúgta. A rúgás kopo nyaalapi törést okozott és Keresz turi Gábor a súlyos sérülésében ki szenvedett. AJnyomozás megállapította, hogy saját vigyázatlansága okozta halálát. -^{j'JSűfi Diczig Ma|os kamarai főtitkár előadása a Kereskedők és Gazdák Körében Diczig Alajos, a debreceni kereskedelmi és iparkamara főtitkára e hó 10-én, kedden este 9 órai kezdettel a Kereskedők és Gazdák Körében az Arkormánybiztosság aktuális rendelkezéseiről és az október hó 15-ig eszközlendő 'bejelentési kötelezettségekről tart előadást. A mindenkit érdeklő nagyfontosságú kérdések megvilágítása elé nagy érdeklődéssel tekint városunk kereskedő közönsége, annál is inkább, mert Diczig Alajos főtitkár, közgazdasági életünk egyik legkiválóbb szakértője, aki ezeket az igen aktuális kérdéseket nagy szakértelemmel és felkészültséggel fogja megvilágosítani. (x) n lövész-kötelezttiség szabályai A kormány a honvédelemről szóló törvényben foglalt felhatalmazás alapján rendeletet adott ki a lövészkötelezettség teljesítésének szabályairól. A lövészkötelezéttség célja a honvédség első tartalékának és első póttartalékának tagjai körében a hagyományos magyar katonai erények ápolása, a katonai tudás és ismeretek megőrzése és továbbfejlesztése. A lövészkötelezettség teljesítése csapatszerű lövészalaku'.atok'ban történik. A lövészcsapatok szenvezési és igazgatási egysége a lövészcsoport. A lövészcsoportokat, 'amelyekben a lövészkötelezettek lakóhely alapján nyernek beosztást községenként, szükség esetén több kisközség összevonásával kell megalakítani. A lövészkötele-zettség a rendes tényleges szolgálati kötelezettség alapján teljesített tényleges katonai szolgálatnak a befejezésével, póttartalékosoknál a.z első katonai kiképzés befejezésével kezdődik és annak az évnek a végéig tart, amelyben a tartalékos, illetve a póttartalékos a 42. életévét betölti. A lövészkiképzési év minden év szeptemlben 1-én kezdődik és .június 20-án végződik. A lövészkötelezettek egy lövészkiképzési év alatt legfeljebb 9 hónapon át havonként egyszer, évi 36 órára vehetők igénybe a lövészkiképzés céljaira. Egyegy lövész foglalkozási időtartama 3 óránál kevesebb és 6 óránál több nem lehet. A lövész-kiképzést rendszerint vasárnap, vagy ünnepnap délután kell megtartani. Szükséghez képest azonban hétköznap délután is lehet megtartani. A rendelet, melyet a Budapesti Közlöny is közölt, kihirdetése napján lépett életbe. (MTI.) Hungária Filmszínház Október 10 11-12 [ Budapesttel egyidőben ! Kedd-szerda-csütörtök Könnyű a férfiaknak Előadások: minden nap 5, 7 és 9 órai kezdettel Ma, hétfőn utolsó nap: A MINISZTER;BARÁTJA