Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 198-223. szám)

1939-09-02 / 199. szám

oldal mm am^ ISSSR^Í? (Trianon 20.) 1939 szeptember 2. Gyomorsavasok ivókúrája: DEBRECENI CSOKONAI mindenütt! NYUIZ hogy véreit továbbira is elnyomják. Éppen ezért a német kormány augusztus 31-én este értesítette az angol kormányt, hogy a német-len­gyel határ mentén megismétlődő események következtéiben nem haj­landó továbbra is vár,ni. — Elhatároztam, — mondja Hit­ler emelt hangon — hogy amilyen az ő hangjuk, olyan hangnemben beszélünk mi is a lengyelekkel. Ha a nyugati államférfiak erre azt jelentik ki, hogy az ő érde­keiket sértem, nagyon sajnálom, " de pillanatnyilag sem izgat. A nyugati hatalmaktól, mint már többízben kijelentettem, semmi kö­vetelni .valónk sincs. — Ami a többi államokat illeti, azok megértették a német követelé­seket. Ali ez elsősorban Olaszor­szágra. Olaszország mellénk állott. Mi köszönettel fogadjuk Olaszor­szág támogatását, de ezt a háborút egyedül fegjuk megvívni, idegen se­gítség nélkül, mert ez a mi hábo­rúnk. IHitler ezután áttért a német-szov­jetorosz szerződés ismertetésére s kijelentette, hogy a két ország kö­zött minden időre kiküszöbölődött az ellentét és bármit is akarnának közötti viszony megzavarására, si­kertelen marad. Ez a szerződés vég­leges. Ezután ismét áttért Danzigra a Vezér. • — Elhatároztam, — mondotta Hitler — hogy Danzigot visszacsa­tolom a német hir-odalomhoz. A má­sodik lépés lesz a korridor vissza­csatolása, a harmadik lépés ipedig olyan viszony megteremtése Len­gyelország és Németország között, amelyben mindkét állam békésen (fejlődhet egymás mellett. Addig fo­gunk harcolni, mig a Lengyel kor­mány követeléseinket el nem fo­gadja, vagy ha ezt egy másik len­gyel kormánnyal elfogadtathatjuk. — A német 'határ mellől eltávo­lítjuk azokat az elemeket, amelyek a ibélkét veszélyeztethetik. — Nem akarunk mi gyermekek és asszonyok ellen 'harcolni. Ha azonban az ellenifél harcmodorában olyan momentumokat fedezünk fel, amely ellentétben áll ezzel a né­méfc lovagias felfogással, akkor olyan választ adunk, hogy az egész lengyel nép belesikeül és beletvakul. — Ma reggel 4 óra 50 perc óta hadseregünk felvette a harcot a len­gyelekkel. Hitler ezután a bizakodás hang­ján kijelentette, hogy hat év alatt 90 milliárdot költött Németország a fegyverkezésre s olyan hadsereget teremtett, amely minden támadást le tud győzni. Hitler a továbbiakban bejelen­tette, hogy egyétlen egy német kato­nától sem kíván többet, mint amit ő megtett négy év alatt a világhá­borúban. És ha nélkülözni kell majd, ő lesz az első, aki erre példát mutat. Felvette a szürke uniformist, — mondotta — és teljesíteni fogja kötelességét a végső győzelemig, vagy ha ezt nem érné meg, akkor utódja, Göring, vagy ha ő sem ér­hetné el a győzelem napját, akkor Hess vesizi .át teljhatalommal a bi- j hoz és az asszonyokhoz intézett j gaidta a Danzig visszacsatolásáról rodalom vezetését. j buzdító szavakat. | szóló törvényjavaslatot s nyomban A beszéd végén a német ifjúság- f A birodalmi gyűlés ezután elfő- . törvényerőre emelte. A német békefeltételek 16 pontja Daiz!§ czisnaii visszacsatolását és a falvesfta népszavazása traodelésél kflvataite a ataiai kariaftif Berlinből jelentik: Az angol kirá­lyi kormány a német kormányhoz intézett 1939 augusztus 28-iki jegy­zékében felajánlotta a közvetítést Németország és Lengyelország kö­zött a vitás problémák rendezése céljából folytatandó közvetlen tár­gyalásokhoz. Az angol kormány ugyanakkor nem hagyott kétséget afelől, hogy tudatában van az eljá­rás sürgőssé gémek, tekintettel a folytonos incidensekre és az általá­nos európai feszültségre. A német kormány 1939 augusztus 29-iki válaszjegyzékében — noha szkeptikusan ítélte meg a lengyel kormány akaratát, hogy egyáltalán megállapodásra akar jutni, — a bé­ke érdekében késznek nyilatkozott elfogadni az angol közvetítésre tett indítványt. A íerrnJforgó körülmé­nyek figyelembevételével szükséges­nek tartotta, hogy ebben a jegyzék­ben rámutasson arra, hogy gyorsan és haladéktalanul kell cselekedni, ha egyáltalán el akarják kerülni a ka­tasztrófa veszélyét. Ebben az érte­leniben késznek nyilatkozott 1939 augusztus 30-án estig fogadni a len­gyel kormány megbízott ját azzal a feltételllel, hogy valóban felhatalma­zása legyen nemcsak arra, hogy vi­tát folytasson, hanem tárgyalásokat is ivezessen és befejezéshez juttat­hasson. A német kormány továbbá kilá­tásba helyezte, hogy úgy hiszi, en­nek a lengyel tárgyaló félnek Ber­linibe érkezéséig az ,angol kormány­hoz is eljuttathatja a megegyezési ajánlat alapjait. A német kormány ahelyett, hogy meghatalmazott lengyel személyiség megérkezéséről kapott volna köz­lést, megértési készségére válaszul először a lengyel mozgósítás hírét kapta és csupán 1939 augusztus 31-én éjjel 0 ó.ra után kapott angol rész­ről általánosságban mozgó Ígéretet arról, hogy Anglia kész a tárgyalá­scik megkezdése érdekében közben­járni. iRiblbentrop birodalmi külügymi­niszter a brit nagykövetnek az utol­só angol jegyzék átadásakor pontos tájékoztatást adott azokna'k a német javaslatoknak a szövegéről, ame­lyeket a lengyel tárgyaló megérke­zése esetén tárgyalási javaslatként előterjesztetitek volna. A német kormány úgy véli, ihogy ilyen körülmények között joga van ahhoz, hogy legalább utólag azonnal jelöljenek meg egy lengyel szemié­lyiségt. A birodalmi kormánytól nem lehet megkívánni, hogy a maga részéről állandóan ilyen tárgyalások megkezdésére irányuló készségét ne csupán hangsúlyozza, hanem ki le­gyen téve annak, hogy lengyel rész­ről csupán üres kifogásokkal és semmitmondó kijelentésekkel áltas­sák. A vezér és a német birodalmi kormány immár két napja hiába vár a .lengyel válasz érkezésére. Ilyen körülmények között a né­met birodalmi kormány ezúttal is javaslatait gyakorlatilag véve eluta­sítottnak tekinti, noha nézete sze­rint abban a formában, amelyben az angol kormánynak is tudomására .hozták, messzemenően lojálisak, méltányosak és teljesíthetők lettek volna. A birodalmi kormány helyénvaló­nak tartja, hogy a nyilávánosságot tájékoztassa ezekről, a Ribbentrop birodalmi külügyminiszter részéről az angol nagyköfvettel közölt tár­gyalási alapokról 1. Danzig szabad város tisztán német jellege, valamint lakosságá­nak egybehangzó akarata alapján azonnal visszatér a német biroda­lomba. 2. Az úgynevezett folyosó terü­lete maga dönt arról, hogy Német­országihoz vagy Lengyelországhoz tartozzék. 3. Ebből a célból ezen a területen szavazást tartanak. A tárgyilagos szavazás, valamint az eWhez .szüksé­ges széleskörű munkálatok szavato­lása céljából az említett területet a Saar-területhez hasonló módon azonnal megalakítandó nemzetközi bizottság alá rendelik, amelyet négy nagyhatalom: Olaszország, Szovjet­Unió, Franciaország és Anglia ala­kítanak meg. E bizottság gyakorolja ezen a területen az összes felség­jogokat. Ebből a célból erről a terü­letről megállapodás szerinti legrövi­debb idő alatt kivonulnak a lengyel katonaság, a lengyel rendőrség és a lengyel hatóságok. 4. Nem tartozik e területihez Gdynia lengyel kikötő. Ennek a len­gyel kikötővárosnak a pontos hatá­rait Németország és Lengyelország jelölné ki és szükség esetén nemzet­közi döntőbíróság állapítaná meg. 5. Avégből, hogy biztosítsák « szükséges időt az igazságos szava­zás végrehajtásával kapcsolatos ter­jedelmes munkálatokra a szavazást nem tartják meg 12 hónap letelte előtt. 6. Avégből, hogy ez idő alat.t kor­látlanul szavatolják Németország­nak Kelet-Poroszországgal és Len­gyelországnak a tengerrel való ' ös­szeköttetését, utakat és vasutat je­lölnek ki, amely lehetővé teszi a szdbad átmenő forgalmat. 7. A terület hovatartozása felől a leadott szavazatok egyszerű több­sége dönt. 8. Avégből, hogy a szavazás meg­történte után — függetlenül attól hc/gy milyen eredménnyel járt az — szavatolják Németország Danzig —Kelet-tPoroszország tartománnyal való szabad forgalmának és Len­gyelországnak a tengerrel való ös­szeköttetése biztonságát: ha Len­gyelországnak jut az a terület, mely­ről szavaztak, területen kívüli közle­kedési övezetet adnak Németország­nak birodalmi gépkocsiút, illetőleg négyvágányú vasútvonal építésére, ha a szavazás Németország javára dől el, Lengyelország Gdynia kikö­tőjébe való szabad és korlátlan for­galma érdekéből éppen olyan terü­leten kívüli utakra, illetőleg vasút­össz-eköttcfcésre kap jogot, mint aminők Németországot megilletnék. 9. Ha a folyosó visszakerül a né­met birodalomba, a német birodalom késznek nyilatkozik a lakosságcse­rét végrehajtani Lengyelországgal oly mértékben, amennyire a folyosó e célra megfelel. 10. A Lengyelország által a dan­zigi kikötőiben •esetleg kívánt külön jogok tekintetében a .viszonosság alapiján járnak el, úgyhogy Német­országnak Gdynia kikötőjében olyan jogai volnának, mint Lengyel­országnak Danzigban. 11. Avégből, hogy ezen a terüle­ten mindkét részről elhárítsák a fe­nyegetettség minden érzését, Dan­zig és Gdynia tisztán kereskedelmi 1 város jellegét kapná, azaz kaonai berendezések és katonai erődítmé­nyek nélkül. 12. A Hala-félszigetet, amely a szavazásnak megfelelően vagy Len­gyelországnak vagy Németország­nak jutna, szintén minden körülmé­nyek között mentesítenék a katona­ságitól. 13. Németország és Lengyelország kötelezik magukat, hogy mindazo­kat a károkat, amelyek 1918 óta a két kisebbség kárára gazdasági vagy egyéb tekintetben előállottak, jóivá­•teszik, illetve minden kisajátítást megszüntetnek, vagy pedig ezekért a gazdasági életben történt egyéb beavatkozásokért az illetőknek tel­jes kártérítést adnak. 14. Németország és 'Lengyelor­szág megállapodnak abban, hogy kölcsönösen a kisebbségek jogait, átfogó és kötelező megállapodásuk­kal biztosítják. Mindkét fél kötelezi magát, hogy a kisebbségihez tartozó­kat nem veszi igénybe véderő szol­gálatra. 15. Ha e javaslatok alapján meg­állapodás jön létre, Németország és Lengyelország hajlandónak nyilat­kozik, hogy a haderő mozgósítását azonnal megszüntetik. 16. Az előbb felsorolt megállaípo­dások meggyorsításához szükséges további intézkedéseket Németor­szág és Lengyelország együttesen állapítják meg.

Next

/
Thumbnails
Contents