Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 198-223. szám)

1939-09-30 / 223. szám

i oldal C ^NYIRVIDÉK „ 5ZABOLC8I H2JRLAP (Trianon 20.) 1939 saeptember 30. ____ - _ _ _ HöiÉS ,ér

H iWPWMíwtsfc. - Ruha selyem kütöiriegessések OSZi Ü1D0NSBG0K

! Intézeti szövetek fehérnemű H ágynemű anyagok NAGY VÁLASZTÉKBAN Takarékossági hiteiff UlDTf|{ Llliö^ BIVBTlIZLETÉBEN lrli% m W W ^ Nyíregyháza, Vay Ádám utca 2. szám. A pataki főiskola könyvtárában a véletlen hozta felszínre az uj Zempléni Árpád verseket Riszdorfer Elza zeneköltő, Nyíregyháza egykori neves főjegyzőjének^ leánya hirdet előfizetést az érdekes költemények* e A verseket Gulyás József pataki igazgató tanár fedezte fel a zempléni könyvtárban A ih ím eves pataki kollégiumi könyvtárban több portré van, köztük Zempléni Árpádnak, a turáni dalok költőjének és feleségének, Nyiregyháza egykori nagyszerű főjegyzője leányának, Révész Anikó művésznőnek olajfestésü képe. Zempléni Árpád a kollégium növendéke volt és a kiíváló költő és műfordító a pataki főiskola iránt érzett hálája jeléül könyvtárát a kollégiumra testálta. Az értékes Zemplénikönyvtár most is külön, jól látható helyen van a nagykönyvtárban és felírása felhívja a látogatók figyelmét Zempléni Árpádra, akinek neve ott szerepel a kollégiumi könyvtárban kifüggesztett jegyzéken, mely a főiskola leghíresebb volt diákjait méltó büszkeséggel sorakoztatja fel. Gulyás József, a kollégium tudós igazgató-tanára, a jeles irodalomtörtónetibűvár és esztétikus, amikor rendezte a Zempléni-könyvtárat és sorra vette az elhúnyt költő gyűjteményének egyes köteteit, meglepődve, fokozódó örömmel tapasztalta, hogy több könyvből olyan papírlapok hullanak ki, amelyeken egy-egy Zempléni-vers van, olyan költemények, amelyek eddig seholsem jelentek meg. Gulyás professzor értesítette a leletről a költő hagyatékára szeretettel őrködő W. Riszdorfer Elza fővárosi zeneköltő, zongoratanárnőt, akiivel megállapodtak, hogy az eddig ismeretlen Zempléni-verseket a költő halálának huszonötödik évfordulóján kiadják. így kerül most majd a könyvpiacra az új Zempléni-kötet, amely száz, eddig ismeretlen Zempléni-verset tartalmaz s bizonyára országszerte élénk érdeklődést kelt az irodalom-barát közönség körében. Wágnerné Riszdorfer Elza, akit Nyíregyháza közönsége a Nyirvidék hasábjairól is jól ismer, most az alábbi, megható sorokban hívja fel előfizetésre a közönségét: Egy feketeszemű, göndörfaajú fiúcska lépte át 1879. őszén a sárospataki ref főiskola gimnáziumának küszöbét. Árvább az árvánál, kopottas a ruhácskája, de öröm a szemében, hogy vágyva-jvágyott álma beteljesült, s unokabátyja, Mészáros Lajos pataki diák kérésére felvették őt, a szegény, tudásra éhes gyermeket, az Ígéret paradicsomába: a Főiskolába. Nemesi nevén Imrey Árpádnak hívták a kisfiút. Eleinte nehezen ment a tanulás, bár azon tantárgyakat, melyeket fejből, a tanár urak magyarázata után el lehetett mondani, pontosan, sőt szépen felelte a kis Árpád, de a többi tantárgy, melyek nem nélkülözhették a könyvek segítségét, bizony rosszul ment. 'Egy alkalommal, mikor a magyarázatát ai tanár úrnak szó szerint elismételte, megosóiválta fejét az osztály főnöke, s intőén szólt: „Látom, hogy okos vagy, de éppen ezért, miért nem tudod sose a könyvekből is a leckédet?" Nagy könnyes szemét félve emelte tanárjára a gyermek s halkan felelte: „Mert nincs könyveim..." Szegény, jó édesa/nyja, bár éjt nappá tett, kis varrótűjével nem bírt annyit keresni, hogy az iskolakönyveket megvegye egyetlen gyermekének. Másnap már volt könyve! Az, iskola könyvet is adott neki, áldott emlékű tanára ajánlatára. Sok-sok év múlva már ő adta a könyveket a magyar közönségnek, majd németben és angol fordításban is megjelentek „Turáni Dalai" Zempléni (Imrey) Árpádnak, az egykori sárospataki kis diáknak. De nemcsak a maga lelkiének virágait szórta pazar kézzel olvasó híveinek nagy táborára, de olasz, francia, német, lengyel stb. versek bámulatosan szép fordításával is gazdagította a magyar irodalmát. Most is kb. száz műfordítása lát napvilágot, melyek hálás jó szívének köszönhetik, hogy 'el nem kallódtak. Hálás szívének, mely halálos ágyán is szeretettel gondolt a sárospataki református Főiskolára, hol kukúrembrt neveltek a szegény gyermekből s a Főiskolára hagyta értékes könyvtárát: Nekem is jól esett a pataki szép könyveket olvasni, tanulni, hadd tanuljon más szegény fiú is az 'enyémekből. A könyvek Pestről Patakra vándoroltak, hol a tudás ősi falai közt meleg otthonra találtak; taláin ezt igyekeztek meghálálni, mikor rendezés közben kihullott egy-egy könyvből, ceruzával papírra vetett egy-egy verse Zempléni Árpádnak. Némelyiknek dátuma alig pár nappal, pár héttel lett írva halála előtt. Körülbelül száz vers gyűlt össze a Zempléni Árpád utolsó kéziratából. Most ez év október 12-én lesz 20 éve, hogy a költő beteg szíve utolsót dobbant, az

; éjféli órában ... 1919 október 12-ikét írtuk, egy kifosztott, agyonkínzott ország nagy szegénysége borult ránk. Pénzünk volt bőven, de senki nem adott érte semmit, alig volt áru, mitsem lehetett kapni. A sötétben lehelt utolsót, mellette térdelő hitvesének kezét szorongatva kezében ... Felesége, t'estvérnéném, felállott a se.zlón mellől és .valami „világítás" után nézett, de kinek volt akkor lámpája, gyertyája? A falon, egyik babérkoszorú mellett függött a ,Jókai-fáklya" — viasztekercs — egy darabka csonkja, — Zempléni Árpád is egyike volt a 12 fáklyavivő írónak — azt. levette a hitves és meggyújtotta... Ez volt a halotti mécse ... szebb volt minden pompánál... a Jökaifáklya világította az útját, egy jobb világba... Ezen a szomorú évfordulón fog mégegyszer bevilágítani lelke új dalokkal az olvasóihoz, halála huszadik fordulóján. A könyv már nyomás alatt van Gulyás József sárospataki igazg. tanár előszavával és sajtó alá rendezésével. Tegyék lehetővé, hogy az utolsó elismerés babérja borítsa az utolsó verseket. Egy-egy könyv ára 1 pengő, tíz előfizető gyűjtése után egy tiszteletpéldány jár. Bolti ára 2 pengő lesz. Az előfizetési ívek a pénz beküldése mellett címemre: Wáginerné Riszdorfer Elza, Budapest), VH., Jósika-utca 15., Ili. 12. alá küldendő. A Riszdorfer név arany betűkkel ragyog a nyiregvsázi temetőiben a város egykori, áldásosán tevékenykedő főjegyzőjének díszsírja fölött és bizonyára sok hálás nyíregyházi szívben kelt visszhangot az érdekes előfizetési felhívás. A Tiszamentén húszezer holdon akarnak rizst termelni A „Magyar Közgazdaság" írja: A háborús helyzet behozatali nehézségei különösen aktuálissá teszik a magyar rizstermelés fokozásának kérdését. Értesülésünk szerint ebben az ügyben tárgyalások folynak, amelyek arira irányulnak, hogy a Tisza mentén növeljék a rizsvetés területét. Ezideig csak a Hortobágyon terimeltek rizst és az eredmény a szakköröket is meglepte. A tiszamenti intenzív rizstermelés azonban csak az öntözéses gazdálkodás bevezetése után kerülhet megvalósításra. ERTESITES! Tisztelettel értesitem a nb, közönséget, hogy a Péti Nitrogén Műtrágyagyár rt., Hangária Műtrágya- Kénsav és Vegyi Ipar rt., valamint a „Káii" Mütrágyakereskedelmi rt. körzetképviseletét egész Szabolcs vm. területére átvettem és mindennemű műtrágyát Nyíregyházán állandóan raktáron tartok. Tisztelettel kérem az érdekelteket, hogy engem megrendeléseikkel felkeresni szíveskedjenek. Előre is biztositok mindenkit, hogy a legpontosabb és legelőzékenyebb kiszolgálásban fog részesülni, — Teljes tisztelettel: Zoltán István Virág utca 10. Tel, 531. A tárgyalások során az öntözésügyi Hivatal is kifejti álláspontját ebben az ügyben és azután teszik meg a konkrét intézkedéseket. Arról értesülünk, hogy mintegy 18—2€ ezer holdat akarnak a Tisza mentén rizstermelésre felhasználni. Ez a mennyiség a belföldi szükségletet teljesen fedezné és a külföldi behozatalra már nem lenne többé szükség. E fontos szempontra való tekintettel az öntözésügyi Hivatal fokozott ütemben foglalkozik az öntözéses gazdálkodás ezirányü kérdéseinek megoldásával. Intézeti feiszerefései fehárnemiiek női és férfi divatcikkek NAGY VÁLASZTÉKBAN Mayer Ágostéi divatüzletében, Nyiregyhfe ZRÍNYI ILONA UTCA Takarékossági hitel. Telefon 5-37