Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 198-223. szám)

1939-09-26 / 218. szám

(Trianon 20.) 1939 szeptember 14 . hÍsímlÍ & népegészségügy nemzetvédelmi jelentősége A népesség mennyiség és minő­ségbeli szaporodásának az előmoz­dítása mindenkor állampolitikai fel­adat volt. Már a legrégibb kultúrné­pek (az indusok, asszirok, egyipto­miak, majd később a görögök, ró­maiak) is felismerték, 'hogy az állam csak akkor nyugodhat biztos ala­pokon, csak akkor fejlődhet és virá­goz/hat kulturálisan, gazdaságilag, társadalmilag és katonailag, ha mi­nél több az egészséges polgára, mi­nél nagyobb az egészséges polgárok szaporulata s minél kisebb a testileg és szellemileg fogyatékosoknak, a tá rs ada.1 omellen es munk afcer ülőknek, bűnözőknek a száma. A testi és szellemi egészségre való ösztönös és tudatos törekvést már a kezdetleges kulturális és társadalmi viszonyok között élő népeknél is megtalálhat­juk. Az egészséges emberek nagyobb teljesítőképessége az állam szem­pontjából több produktív termelő munkát jelent, az egyén szempont­jából pedig nagyobb kereseti iehe­tőséget, jobb kulturális, társadalmi és gazdasági színvonalat, életlehető­séget, kiegyensúlyozott, megelége­dett egészséges életszemléletet s biz­tos alapokon nyugvó családi tűz­helyet. Ha testileg és szellemileg egészsé­gesek a polgárok, akkor az állam is több katonát tud kiállítani úgy mennyiségileg, mint minőségileg, te­hát olyan nagyobb, erősebb hadse­reget, amelynek erkölcsi szelleme, munkateljesítőképessége és harc­értéke a legnagyobb feladatok tel­jesítésére is képessé teszi az álla­mot úgy határainak a megvédésé­ben, mint a tekintélyének és megbe­csülésének a növelésében. A népek, fajok közötti állandó harc olyan régi, mint maga az em­beriség. Már a primitív ősember is harcolt nemcsak a természet viszon­tagságai és a vadállatok ellen, ha­nem a másik törzsbeli emberek ellen is, sőt ugyanazon törzsbeli ellen is, ha pl. valamilyen érdekellentét mi­att két vagy több részre szakadt a törzs. A harc az emberek veleszüle­tett ösztönös tulajdonsága s az em­ber már ezzel a természeti adott­sággal jön a világra. A világtörténe­le: folyamán is éppen azok a népek 5 Miltak ki, tűntek el a történe­-.zínteréről, amelyeknek harci c h 2i, a legfontosabb létlfenntartó t. ajdonságai fogyatkoztak meg. Napjainkban is láthattuk, hogy csak azok a népek bírnak önálló államifenntartó képességekkel, ame­lyeknek megvannak a megkövetelt katonai harci erényei. Azok a népek, amelyek nem bírnak azokkal a tu­lajdonságokkal, amelyek szüksége­sek a szabad és .független állaimi 1 élet fenntartásához, azok bármilyen kiváló más képességekkel is rendel­keznek, elbuknak a fajok, népek közí'tti fokozott versengés és létért folyhatott küzdelemben. Egy nép államfenntartó képessé­gei kc.zül döntő jelentőségű az állam létére a polgárainak a katonai-harci erényeinek a milyensége. Miivel pe­dig a fokozott nemzetvédelmi ka­tonai 1 követelményeknek elsősorban csak a testileg és szellemileg telje­sen egészséges emberek erkölcsi és •munka-teljesítő képessége tud meg­felelni, ezért a 20-ik század fejlett államközösségeiiben különösen fon­tos jelentősége van a népegészség­ügynek, az állampolgárok egészségé­nek. A számszerűleg kiesi nép is biz­tosítani tudja független, önálló éle­tét és szabad fejlődési lehetőségét, ha kiválóak a küzdelembe,z szüksé­ges életerői, a katonai erényei s a számbelileg nagyobb nép is elbukik, ha nincsenek meg előbbi képességei. A katonai erények ápolásának az elhanyagolása nemzeti katasztrófát jelent. Az államot csak a nép egész­séges életereje tudja fenntartani. Egy nép vitális képességei első­sorban hadseregének a minőségé­ben, a katonai erényeiben nyilvánul meg. Az a nép, amelynek katonai­harci erényei meggyengültek, a vis­szafejlődés útjára lépett s önálló állami létét nem önmaga irányítja, hanem a történelmi események sod­ra. A lázas sietséggel bevezetett an­golországi általános védkötelezett­ség bizonyítja a legszebben, hogy mit jelent az állami lét szempontjá­ból a kötelező katonai szolgálat. Felismerték az angolok, hogy mi­iyen fenyegető veszélyt jelent a ka­tonai erények hatékony ápolásának | az elhanyagolása. Az új angol véd­" erőtörvény a legékesebb cáfolat minden álmodozó, antimilitarista, szobatudós elgondolásra. A nép katonai erényeinek a ki­munkálása tehát elsőrendűen fontos állampolitikai feladat. Az általános védkötelezettség nem jelent támadó háborúra való készülődést, hanem jelenti egyrészt a nép vitális érde­keinek az önvédelmi, másrészt a to­vábbi egészséges fejlődésének a biz­tosítását és előmozdítását. Minden tényezőnek tehát oda kell hatni .hazánkban, hogy mindkét nembeli ifjúságunk testileg és szel­lemileg a legegészségesebb legyen, s katonai erényeinek, a legnagyobb­fokú teljesítőképességének minden­kor a birtokában legyen. A hadsereg nem öncélú testület, hanem az ifjú­ságunk nevelésének nélkülözhetet­len tényezője, a népi és katonai eré­nyeinknek, a nemzeti öntudatnak fenntartója és fejlesztője, önálló, független nemzeti létünknek a leté­teményese. Mindnyájunknak hazafias szent kötelessége tehát, hogy honvédsé­j günk iránt, melynek örök forrása maga a nép, bizalommal és szeretet­tel viseltessünk s annak munkáját közreműködésünkkel megkönnyít­sük és előmozdítsuk, mert a haza védelmének a jobb, egészségesebb, boldogabb nemzedék kifejlődésének legbiztosabb záloga a honvédségünk erkölcsi és fegyveres ereje. i lég esi idilt 1 Hfl GYQGYVI és tüdő luntjiiiál JDUSZOBOSZLul i lég esi idilt 1 Hfl GYQGYVI ZEÍ használjon. Sikeres eredményéről agy i v ó k u r a meggyőzi 1 7a Ferrévlzbe esett eiv 2 éves gyerek Geniatlanságért e!£árás indáit a szüli eSSsa Dán Albert geszterédi lakos két­éves Erzsébet nevü kisleánya egy vasfazék forróvizbe esett s olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogy kórházbaszátlitás közben ki­szenvedett. A szőlők ellen gondat­lanságért indult büntető eljárás. Dán Albert, geszterédi, Lichtmann tanyai lakos kihallgatása során el­mondotta, hogy a mezei munkáról hazajövet, este a lakószobában va­csorázott együtt az egész családjá­val. A kis kétéves Erzsébst a földön játszogatott. Vacsora végeztével Dán Albert kiment a konyhába s fele­sége az asztal leszedésével foglala­toskodott. Közben történt, hogy egy nagy vasfazék forróvizet hoztak be a konyhába az edények elmosoga­tásához. A forróvizes fazékot néhány percig a földzn hagyták s ezalatt történ! a szerencsétlenség. A kis Erzsébet a földön játszogatva a iazékhoz ment és egy óvatlan pillanatban beleesett. A gyermek borzalmas sikaltozás?ra a szülők gyorsan berohantak a szo bába, aznnníl orvoshoz is vitték a rettenetesei összeégett gyermeket, majd kórházba akarták szállítani, de már útközben meghalt. A sze­rencsétlenség ügyében megindult a vizsgálat annak megállapítására, hogy kit terhel a felelőség a kis gyermek haláláért? Civilbe akarnak öltözni nyíregyháza hajdúi, ha nem kapnak ruhaáltafányt A szakosztályok elutasították kérésüket, mert több jogvégzett közigazgatási tisztviselőnek kevesebb a fizetése, mint a hajdúnak szolgálatot. A polgármester a szak­osztályok együttes ülésében a kére­lem elutasítása mellett foglalt ál­lást, annyival is inkább, mert az általány iránt egy ízben már beter­jesztett kérelmet a közigazgatási bíróság is elutasította. Azt pedig, hogy a városi hajdúk civil ruhában járjanak, nem engedi meg a városi hivatalok reputációja, sem a ha­gyomány tisztelete. A hajdúállá­,sokra való pályázat feltételei között is ott szerepel az egyenruha viselé­Nyiregyháza város hajdúi és al­tisztjei azzal a kérelemmel fordul tak a képviselőtestülethez, hogy sza­vazzanak meg rulhaálta;lányt számuk­ra, mert a családos hajdúnak, al­tisztnek egyenruhában kell járnia és a költséges hajdú ruhára, amelyben télen, nyáron szolgálatot teljesíte­nek s amely így sokszor kiegészí­tésre szorul, nem telik a.z unifor­misra. Ha pedig a ruhaátalányt nem adhatja meg a város, engedje meg, hogy civilruhálban teljesíthessenek Hungária FilmszMtca Szeptember 25 26. Budapesttel egyidőben l Hétfő-kcdd Pénz áll a házhoz Előadások i/*4, 7«6, 7*8 és 7*10 órai kezdettel sének kötelezettsége. A polgármester összehasonlítást tett a kezdő jogvégzett, szervezett tisztviselők havi 110 pengős fizetése és a hajdúk s altisztek fizetése kö­zött és ez az összehasonlítás azt mutatta, hogy a szervezett állások­ban olyan jogvégzett tisztviselők dolgoznak, akiknek kevesebb a fize­tésük, mint a 'hajdúknak. A szakosztályok a polgármester javaslatát fogadták el s a haljdúk ruhaátalánv iránti kérelmét elutasí­tották. Iflreiybáza tislvér­kSzségeinek népesedési arialaf A Magyar Statisztikai Szemln legújabb száma közli a visszatért Kárpátalján tartott népszámlálás előzetes eredmé­nyeit. A népesedési adatok közül Nyír­egyházát Antal ó©, Horlyó, Lehóc, Ungcsertész, Alsószlatina és Felső­szlatina testvérközségek adatai érdeklik elsősorban. Ezek közül az ungvidéki járáshoe tartozó községek közül Antalócon 499 férfi 526 nő, össze­sen 1025 lélek lakik. A községben egy négyzetkilométerre 31.7 lakó •esik. Alsószlatina adatai: 355 férfi, 364 nő, összes népesség 719, népsűrűsé­ge 54.1 lakos. Felsőszlatina: 179 férfi, 189 nő, összes népesség 368 lélek, népsűrű­sége 38.3 lakos. Horlyó: 656 férfi, 677 nő, összes népesség 1333 lélek, népsűrűsége 67.3 lakos. Lehóc: 279 férfi, 246 nő, összesen 525 lélek, népsűrűsége 95.1 lakos. Ungcsertész: 267 férfi, 283 nő, összesen 550 lélek, népsűrűsége 101.8 lakos. A visszatért kárpátaljai területen összesen van 331.443 férfi, 333.383 nő, az egész lakosság lélekszáma 664.826; az egész terület népsűrűsé­ge 55.1 lakos. ÍAkárpátaljai adatgyűjtés a csend­őrség és katonaság összeírását nem foglalta magában. Uránia Filmszínház Szeptember 25 26. Budapesttel egyidőben Hétfö-kedd Pénz áll a házhoz Előadások SA3, «/*5, 7*7 és 7*9 órai kezdettel n

Next

/
Thumbnails
Contents