Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 172-197. szám)

1939-08-09 / 179. szám

Ara 10 fillér Nyíregyházi, 1939 augusztus 8 v (Trianon 20 ) VU. évfolyam 179 <1895>szam. \S%£V(í(t YÍKTOOÉK iwri»3xt5ség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. Sfe*t*Ukarékl csekkszám: 47.139. Telelőn: 77. ^ Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P, Köztisztviselőknek 20%-os engedmény, flz állampolgársági törvényjavaslat Indokolása ii. A törvényjavaslat 1. §-ában kiegészíti az 1879. évi L. tc. 20. szakaszált azzal, 'hogy megszünteti annak a magyar állampolgárságát, aki honosítás útján külföldi állampolgárságot szerzett. Az 1879. évi L. tc. 20. §-a szerint ugyanis a magyar állampolgárság elbocsátás, hatásági határozat, távollét, törvén yesítés és házasság által szűnik meg. Feltétlenül szükséges volt tehát, hogy megszüntethető Legyen annak az egyénnek magyar állampolgársága is, aflci saját akarateKhlatározásábói honosítás útján külföldi államipolgárságot szerzett, mert »ha valamivel, akkor ezzel a ténnyel kétségtelen bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy benne a nemzet iránt való hűségének, a nemzethez való tartozásnak a.z érzése megszűnt vagy legalább is meglazult. Az 1. §-ban foglak rendelkezéssel egyébként szinte automatikusan megszűnik a kettős állampolgárság lehetősége is, ami az 1879. évii L. tc. 36. §-á,ban benne foglaltatik, mert a nemzeti érzés lényegével ellenkezik az, hogy egy személy ugyanabban az időben több államnak lehessen hűséges, odaadó és szolgálatkész polgára. A 2. § hatályon kívül helyezi az 1879. évii L. tc. 31. és 32. §-ai.t és két lényeges változtatással újból szajbályoz.za az állampolgárságinak távollét következtében való elvesztését. Az egyik változtatás az, hiogy míg az 1879. év,i L. tc. 31. §-ának 2. bekezdése a tízévi távollét kezdőpontjául azt a napot ves.zi, amelyen a távollevő útlevele lejárt, addig a törvényjavaslat ezt az időpontot abban a napban határozza meg, amelyen az eltávozott az ország terüktét elhagyta. Ennek a változtatásnak gyakorlati szempontból való helyességét bővebben indokolni felesleges, merít egészen természetes, hogy a távollét a valóságban az országból való kiutazás napjával veszi kezdetét. A másik irányú változtatás a távollét megszakításának kérdésével 'vrn összefüggésben. Az 1879. évi L. tc. 31. §-.a értelmében a 'távollét folytonossága megszakíttatik azáltal. ha az eltávozott magyar állampolgárságának fenntartását a törvényhatóság első tisztviselőjénél bejelenti vagy újabb útlevelet szerez, vagy valamely osztrák-magyar konzuli hivataltól tartózkodási jegyet nyer, vagy valamely osztrákmagyar konzuli hatóság anyakönyvébe beiratilk. Kétségtelen, hogy ennek a jogáüapctnak fenntartása nem lehetséges. Nem lehetséges azért, mert ebben az esetben továbbra is mód nyújtatnék arra, hogy a nema dől el Danzig sorsa Parisból jelentik: A francia közvéleményt az elmúlt héten lázas izgalomban tartották a danzigi események s bár szombat óta némi enyhülés mutatkozik a helyzetben, a helyzetet változatlanul súlyosnak ítélik. Azt írják a francia lapok, hogy a danzigii helyzet olyan, mint az akut betegség. A láz talán csökkent egy kissé, a betegség azonban továbbra is fennáll. Politikai körökben általában úgy látják, hegy a nemzetközi helyzet válságos. Minden nap meglepetést hozhat. Különösen nagy érdeklődéssel tekintenek Hitler és Forster danzigi körzetvezető ma délutáni megbeszélése elé. A ma délutáni berchtesgadeni megbeszélésnek különösen nagy fontosságot ad az a tény, hogv jelen lesz Brauschitch vezérezredes és Keitel tábornok, valamint a német politikai élet számos más vezető egyénisége is a megbeszéléseken. A német sajtó igen élesen fordul szembe Lengyelországgal. A Völkisdher Beobaehter figyelmébe ajánlja Lengyelországnak a német hadsereg erejét és figyelmezteti, hogy ne bízzék nagyon Anglia erejében és támogatásában. A.z első ágyúlövés — írja a lap — meggyőzi majd Lengyelországot arról, hogy hatalmas ereje van Németországnak. Danzig ellen intézendő lengyel támadás első és egyben utoteó támadás lenne a német városok ellen. Hogy a helyzet miképpen alakul majd, természetesen Forster körzetvezető ma délutáni berchtesgadeni tanácskozásától függ. Forster tegnap érkezett 'repülőgépén Berchtesgadenbe. Sjssgpfifszáp! is msihivlál a moszkvai (árnyalásokra A Daiíy Express azt a hírt közli | Varsóból, hogy Molotov hétfőn kö- • zölte a moszkvai lengyel nagykövettel, hogy jó volna, ha a vezérkari megbeszélésekre Lengyelország is küldene katonai szakértőket Moszkvába. Vorosilov állítólag kijelentette Molotov előtt, hogy a tanácskozásoknak Lengyelország nélkül semmi jelentőségük sincs. Varsóban cáfolják annak a hírét, mintha Lengyelország is meghívást kapott volna a moszkvai vezérkar,! tárgyalásokra. ü szeged! ünnepségek az olasz lapoSsfeau A Popoio d'Italia külön tudósítója hosszú cikkben számol be a szegedi ünnepségekről. A cikk címében ezeket mondja: Húsz évvel ezelőtt indult el Horthy Miklós kormányzó Budapest felé. Ennek a napnak az évfordulóját ünnepelte meg Magyarország. A lap ezután összehasonlítást tesz az olasz fasciók megalakulása és a magyar ellenforradalmi mozgalom megszervezése között s megállapítja, HHEBHaHBmnBaaHHHBMsnHHngi hogy a két esemény csaknem egy időiben történt. Ismerteti a lap a.z 1919. évi májusi mozgalmat, az ellenforradalmi kormány megalakulását. Ennek a mozgalomnak Horthy Miklós volt a lelke, aki a megszervezett honvédség élén vonult be Budapestre. Megállapítja a lap, hogy az akkor Szegeden tartózkodó francia mindenhatóság ellenére a Dunántúlion át vonult Budapest ellen a magyar honvédség. A lap ezután részletesen ismerteti a szegedi ünnepségek lefolyását. Kiemeli a kormányzó beszédéből a magyar hadseregre vonatkozó részt, örömmel állapítja meg a lap azt a kitüntető szivélyességet, amellyel az olasz követet .és Romanelli ezredest vették körül Szegeden. Romanellivel kapcsolatosan megemlíti a lap a Ludovikás e 11 e nf o rradalmárok érdekében tett közbelépését. A képviselőház ülése A képviselőház mai ülését 12 óra 10 perckor nyitotta meg Szimyei Merse alelnök. Bejelentette, hogy a miniszterelnök a Ház legközelebbi ülésén szóbelileg válaszol Rátz Kálmánnak az ellenséges belső és külső propaganda tárgyában előterjesztett interpellációjára. A kormány ezután beterjesztette a közgazdasági élet elleni bűncselekmények megtorlásáról szóló törvényjavaslatot, majd a házszabályok módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. A Ház mindkét törvényjavaslat tárgyalására kimondta a sürgősséget. Az elnök ezután napirendi indítványt tett. A Ház legközelebbi ülését holnap tartja. A holnapi interpelláeiós napra 29 interpellációt jegyeztek be. Délnyugati szél, felhőátvonulások, egyes helyeken zivataros esők, a hőmérséklet a nyugati megyékben alig változik, az ország többi részében még fokozódik. zetitől érzelmileg régóta elszakadt egyének egv aránylag könnyen teljesíthető feltétel révén továbbra is megtarthassák magyar állampolgárságukat, amelyre való érdemetlcnségiiknek éppen azáltal adták vitathatatlanul tanújelét, hogy régi hazájukba még csak rövid tartózkodás céljából sem térnek vissza. Ezt a visszás helyzetet kívánja megszüntetni a törvényjavaslat a 2. § 2. bekezdésében foglalt azzal a rendelkezéssel, hogy nem lelhet a tízévi távollét megszakításának tekinteni a Magyarország területére visszatérést, ha ez esetenként a háromhónapos időtartamot nem haladja meg. A 2. § 4. bekezdése arra az esetre rendelkezik, ha a külföldöm tartózkodó magyar állampolgár hazatéréssel nem szakítja meg távollétét és ennek ellenére fenn akarja tartani a magyar állampolgárságát. Ilyen esetben be kell jelentenie a belügyminiszternél vagy a lakóhelye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóságnál a magyar állampolgárság fenntartására irányuló szándékot. Az ilyen bejelentésnek azonban csak az adja meg az 'elérni kívánt joga hatályt, ha az állampolgárság fenntartásához a belügyminiszter kifejezetten vagy pedig a törvényben meghatározott határidőn túl hallgatólag hozzájárul. A belügyminiszter ezt a diszkrecionális jogot az érdemesség'nek vagy érdemetLenségnek megfelelően gyakorolja. A törvényjavaslat 3. §-a hatályon kívül helyezi az 1879. .évi L. tc. 38— 43. §-ait, amelyek a visszahonosításról rendelkeznek és helyükbe iktatja a 4—7. okban foglalt rendelkezéseket. A régi törvény rendelkezésein való változtatás itt is két irányban mutatkozik. Egyik az, hogy míg av. 1879. évi L. tc. 40., 41. és 42. §-ai az io-tt meghatározott feltételek fennforgása esetében imperatíve elrendelik a visszah o n osít ást, addig a javaslat a kötelező visszahoinosítás elvét elveti és a 4. § alapján az ctlt megbatározott kellékek fennforgása esetében, az 5. .és 6. §-ok alapján pedig a 4. §-ban említett kellékek hiányában is, azonban mindkét esetben a 'belügyminiszter jogkörébe utalja