Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 172-197. szám)

1939-08-08 / 178. szám

Ara 10 fillér Nyíregyháza, 1939. augusztus 8 (Trianon 20.) Vll. évfolyam 178 (i 894> szám. Kedd YÖOriDÉK hirLAP Statrfcesztöaég és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. ÖAB ITJÍ/ál fUÜPÜ AO & Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 B. BÍMrtit«k«réki csekkszám: 47.139. Telefón: 77. rULi I JfiMS IlMrlLMr * Kő zti sz tv is e 1 őkn ek 20%-os engedmény, flz állampolgársági tör­vényjavaslat indokolása A magyar állampolgárság meg­szerzéséről és elvesztéséről szóló törvényjavaslatot az elmúlt héten terjesztette a kormány a Ház .elé. A javaslat előadója dr. Gergeilyffy András, a nagykál'lói .választókerület' országgyűlési képviselője volt, aki a nagyfontosságú törvényjavaslatot az alábbi indokolással terjesztette a Ház elé: I. T. képviselőház! A magyar állam­polgárság megszerzéséről és elvesz­téséről szóló 1879. évi L. tc. kiegé­szítéséről és módosításáról kíván rendelkezni a mai kor követelmé­nyeinek és igen fontos nemzetvédel­mi szempontoknak megfelelő mó­don a tárgyalás alatt álló törvényja­vaslat, amelyet a közjogi bizottság által elfogadott szövegében van sze­rencsém a t. Képviselőház előtt is­mertetni. Mindenekelőtt felvetődik az a kérdés, t. Ház, vájjon fennforog-e a szükségszerűsége annak és idősze­rű-e, hogy a törvényhozás az állam­polgársági jog újabb szabályozásá­nak kérdésével foglalkozzék? Hi­szen az állampolgárság szinte vele­született joga az embernek, azt le­het mondani, olyan fundamentális emberi jog, ame$ minden embert szükségképpen megillet, aki vala­mely társadatomnak, illetőleg a tár­sadlalom legfejlettebb alakjának, va­lamely államszervezetnek a tagja. — Alapjog tehát, amelyhez nyúlni, me­lyet megbolygatni 'talán nem is vol­na szabad, mert forrása ez a.z állam­szervezetben élvezhető minden egyéb emberi jognak. Ha azonban tekintetbe vesszük, t. Ház, hogy az állampolgárság nem pusztán alaki szempontból jelenti az egyénnek valamely alkalomhoz való tartozását, hanem ezen túlimé nőieg, a jfegoknak és kötelességeknek kom­plexusát magában foglaló olyan jog­viszony az állam és az egyén között, amelyben az egyént nemcsak formai jogszabályok, hanem mély etikai és érzelmi kötelékek is fűzik az állam­hoz, akkor könnyen érthetővé válik, t. Ház, hogy az ilyen jogviszonynak időről időre .való újabb szabályozá­sára, igenis, szükség van. Szükség van erre azért, mert az idők változá­sával, a korszellem átalakulásával változnak az állampolgári jogok, változnak az állampolgári kötelessé­gek is és így természetszerűleg ezekhez a változásokhoz igazodva, újabb szabályozásra szorulnak áztok a kritériumok is, amelyekhez az ál­lampolgársági jog élvezésének a te­hetősége kötve van és amely krité­riumok az államipolgársági jog birto­kolásának előfeltételeit minden kö­rülmények között megszabják. És miként a jognak általában, úgy a magyar állampolgársági jognak is Spanyolország életét egységes akarat irányítja A ma reggeli olasz lapok Öröm­mel fldvöalik Franco tábornokot ab­ból az alkalomból, hogy Spanyol­országnak nemzeti szindikaüsta, fal­iangibta alkotmányt adott. A Popolo D Itaüa szerint Spa­nyolország teljesen azonos utakon halad, mint a fascista Olaszország. A nemzet élén egységes pártszerve­zet irányi'ja az figyeltet. Előre is látható volt, hogy Spanyolországban erös nemzeti irány kerekedik felül. Ez a következő három tényből ismerhető meg: 1. Az uj Spanyol­ország szorosan együtt kiván mű­ködni Olaszországgal és Németor­szággal. 2. A spanyol hadsereg tel­jesen nemzeti szellemű. 3 A nem­zeti szindikaüsta párt az államveze­tést kezébe vette. A lap szerint Franco tábornok római útjáig Burgosban marad s csak azután teszi át a kormány székhelyét Madridba. Bulgária nem lép be a balkán szövetségbe Londonból jelentik : A török bolgár határ mentén incidens volt, amely­nek során egy török katona az éle­tét vesztette, egy katona pedig meg­sebesü t. Londonban nagyon ko­molynak tartják a helyzetet. A News Chronicle szerint Török­országot nagyon ny«gtatarii fja az a tény, hogy Bulgária a dobrudzsai határ ment'én tartja nagy hadgya­korlatát. Törökországot nagyon el­kedvetlenitete Bu'gáriának az az ál­lásfoglalása, hogy Bulgária még a dobrudzsai területek visszaadásával sem elégedne meg s más igényei­nek kieíágitése esetén sem volna hajlandó visszatérni a balkán szö­vetségbe Törökország minden re­mény végkép meghiusult. Tengerészeti együtmiiködfisröl tárgyasnak Moszkvában Sir Wálliam Strang, az angol kül­ügyminisztérium középeurópai osz­tályának főnöke, aki az angol-fran­cia-szovjet vezérkari tárgyalást elő­készítette Moszkvában, tegnap az angol és a francia nagykövettel hosz­szabb tanácskozást folytatott, majd búcsúlátogatáson jelent meg Mölo­tov külügyi népbiztbssal és helyette­sénél, Potemkinnél, majd hazauta­zott Londoniba. Strang Stockholmon át holnap ér­S23 agam iiLiin' nwinwi'iiaii'iniiiiii min wusmhbbmi kezük vissza az angol fővárosba. Tá­vozását az angol sajtó jó jelnek te­kinti. A mioszkvai angol és francia nagy­követ tegnap hosszas tárgyalást folytatott egymással a közeli a.ngol­szovjetHÍrancia vezérkari tárgyalá­sok előkészítése ügyében. A Daily Telegraph szerint Moszk­vában ifőként tengerészeti kérdések kerülnek szőnyegre. Azt akarják megállapítani, hogy milyen módoza­tok között működhetne együtt a szovjet hajóhada a Fekete-tenigeren és a Balti tengeren az angol és fran­cia hajóhaddal. A tárgyalás során el akarják oszlatni a szovjetnek a köz­vetlen támadás esetére kifejezésre juttatott aggodalmait. Hagy harcok folynak a mongol­mandzsu batáron 'Mongólia és Mandzsúria határán hatalmas harcok folynak. A szovjet azt a propagandisztikus hírt terjesz­ti, hogy állandó hadisikereket ér el a harcok során. Ezzel a híresztelés­sel szemben a japán haderő parancs­noksága azt a hivatalos jelentést kö.zii, hogy a hatánon hatalmas har­cok folynak. Különösein hevesek a légitámadások, amelyeknek során azonban a japán légi haderő meg­semmisítő fölényt mutat. Naponta átlag 20 szövjetgépet lőnek le, a ja­pán repülők. Holnap ölest tart a Ház A MÉ'P. ma esjte ülést tart s ezen mutatja be a kormány a valutabűn­cselekményeik megtorlására készí­tett törvényjavaslatot. Holnap a ja- • vaslat a Ház elé kerül s az előadó kérni fogja a sürgő,sség kimaradását. Ugyancsak holnap kerül .a Ház elé a Házszabályrevízió érdekében kiküldött 40 tagú bizottság javaslata is. Valószínűleg e.zt az utóbbi javas­latot tárgyalja le először a Ház. Er­re a javaslatra is kérni fogják a sür­gősség kimondását. Esztergomban mozog a föld Esztergomban, a Szent Tamás­hegy egyilk oldala megindult. Több udvar Lesüllyedt, a házak fala össze­repedezett és megdőlt. A nagyobb katasztrófa elhárítása érdekéiben a szükséges óvintézkedéseket meg­tették. Időjárás Mérsékelt szél, előbh északnyu­gati, azután délnyugati, néhány he­lyen, inkább csak a keleti megyék­ben záporeső, zivatar. A hőmérsék­let máiig alig változik. megh'an a maga jogtörténeti fejlődé­se, amely fejlődés mindenkor a kor­szerű k ö v e te Imé n y ekh e z igaz adott. s tulajdonképpen az előttünk fekvő törvényjavaslat sem egyéb, mint egy láncszeme annak a jogfejlődésnek, amelyen ősi alkotmányunk fejlődé­sével párhuzamosan a .magyar állam­polgársági jog is keresztülment. Nem akarom a t. Ház türelmét en­nek a jogfejlődésnek részletes törté­neti ismertetésével, túlságos mérték­ben igénybevenni, azionban úgy ér­zem, t. Ház, hogy éppen a tárfvalás alatt álló törvényjavaslat időszerű­ségének és szükségszerűségének megvilágítása szempontjából talán nem végzek hiábavaló munkát, ha ennek a jogfejlődésnek eoves ki­emelkedő mozzanataira röviden rá­mutatok. Túlságosan elkalandoznám azon­ban a múltba, ha az állampolgárság kérdésének miként való alakulását ősi alkotimányunlk történeti fejlődé­sének egész vonalán végighaladva vizsgálnám; így tehát csak arra szo­rítkozom, hogy ezzel a kérdéssel közvetlenül az 1848 előtti időkig .visszatérve foglalkozam. Az 1848 előtti időkben az ország lakossága két nagy csoportra tago­zódott: a nemes honfiak és a nem nemes honfiak csoportjára. A nemes honfiak a.z állam szerves tagjai, akik közvetlen összeköttetésben vannak az. állammal, így részesei az állam hatalmának. Talán az ő jogállásuk • hasonlítható leginkább a mai állam­polgár jogállásához. A nem nemes honfiak szintén az államhoz tartoz­tak ugyan, miként a nemes honfiaik, de nem voltak szerves kapcsolatban a.z állammal, politikai jogokkal nem rendelkeztek és az állam elejt ében csak közvetve, a nemesek képvise­letén keresztül vettek részt. Mind­azonáltal élesen meg voltak külön­böztetve az idegenektől és több olyan előjog volit biztosítva számuk­ra, amelyek az idegeneket nem illet­ték meg. Jött azután az 1848. évi alkotmány reform, amely már az ország nem nemes lakosságát is bevette az al­kotmány sáncaiba, midőn a nemese­ket és nem nemeseket a ftörvény

Next

/
Thumbnails
Contents