Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 172-197. szám)
1939-08-08 / 178. szám
Ara 10 fillér Nyíregyháza, 1939. augusztus 8 (Trianon 20.) Vll. évfolyam 178 (i 894> szám. Kedd YÖOriDÉK hirLAP Statrfcesztöaég és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. ÖAB ITJÍ/ál fUÜPÜ AO & Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 B. BÍMrtit«k«réki csekkszám: 47.139. Telefón: 77. rULi I JfiMS IlMrlLMr * Kő zti sz tv is e 1 őkn ek 20%-os engedmény, flz állampolgársági törvényjavaslat indokolása A magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló törvényjavaslatot az elmúlt héten terjesztette a kormány a Ház .elé. A javaslat előadója dr. Gergeilyffy András, a nagykál'lói .választókerület' országgyűlési képviselője volt, aki a nagyfontosságú törvényjavaslatot az alábbi indokolással terjesztette a Ház elé: I. T. képviselőház! A magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879. évi L. tc. kiegészítéséről és módosításáról kíván rendelkezni a mai kor követelményeinek és igen fontos nemzetvédelmi szempontoknak megfelelő módon a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat, amelyet a közjogi bizottság által elfogadott szövegében van szerencsém a t. Képviselőház előtt ismertetni. Mindenekelőtt felvetődik az a kérdés, t. Ház, vájjon fennforog-e a szükségszerűsége annak és időszerű-e, hogy a törvényhozás az állampolgársági jog újabb szabályozásának kérdésével foglalkozzék? Hiszen az állampolgárság szinte veleszületett joga az embernek, azt lehet mondani, olyan fundamentális emberi jog, ame$ minden embert szükségképpen megillet, aki valamely társadatomnak, illetőleg a társadlalom legfejlettebb alakjának, valamely államszervezetnek a tagja. — Alapjog tehát, amelyhez nyúlni, melyet megbolygatni 'talán nem is volna szabad, mert forrása ez a.z államszervezetben élvezhető minden egyéb emberi jognak. Ha azonban tekintetbe vesszük, t. Ház, hogy az állampolgárság nem pusztán alaki szempontból jelenti az egyénnek valamely alkalomhoz való tartozását, hanem ezen túlimé nőieg, a jfegoknak és kötelességeknek komplexusát magában foglaló olyan jogviszony az állam és az egyén között, amelyben az egyént nemcsak formai jogszabályok, hanem mély etikai és érzelmi kötelékek is fűzik az államhoz, akkor könnyen érthetővé válik, t. Ház, hogy az ilyen jogviszonynak időről időre .való újabb szabályozására, igenis, szükség van. Szükség van erre azért, mert az idők változásával, a korszellem átalakulásával változnak az állampolgári jogok, változnak az állampolgári kötelességek is és így természetszerűleg ezekhez a változásokhoz igazodva, újabb szabályozásra szorulnak áztok a kritériumok is, amelyekhez az állampolgársági jog élvezésének a tehetősége kötve van és amely kritériumok az államipolgársági jog birtokolásának előfeltételeit minden körülmények között megszabják. És miként a jognak általában, úgy a magyar állampolgársági jognak is Spanyolország életét egységes akarat irányítja A ma reggeli olasz lapok Örömmel fldvöalik Franco tábornokot abból az alkalomból, hogy Spanyolországnak nemzeti szindikaüsta, faliangibta alkotmányt adott. A Popolo D Itaüa szerint Spanyolország teljesen azonos utakon halad, mint a fascista Olaszország. A nemzet élén egységes pártszervezet irányi'ja az figyeltet. Előre is látható volt, hogy Spanyolországban erös nemzeti irány kerekedik felül. Ez a következő három tényből ismerhető meg: 1. Az uj Spanyolország szorosan együtt kiván működni Olaszországgal és Németországgal. 2. A spanyol hadsereg teljesen nemzeti szellemű. 3 A nemzeti szindikaüsta párt az államvezetést kezébe vette. A lap szerint Franco tábornok római útjáig Burgosban marad s csak azután teszi át a kormány székhelyét Madridba. Bulgária nem lép be a balkán szövetségbe Londonból jelentik : A török bolgár határ mentén incidens volt, amelynek során egy török katona az életét vesztette, egy katona pedig megsebesü t. Londonban nagyon komolynak tartják a helyzetet. A News Chronicle szerint Törökországot nagyon ny«gtatarii fja az a tény, hogy Bulgária a dobrudzsai határ ment'én tartja nagy hadgyakorlatát. Törökországot nagyon elkedvetlenitete Bu'gáriának az az állásfoglalása, hogy Bulgária még a dobrudzsai területek visszaadásával sem elégedne meg s más igényeinek kieíágitése esetén sem volna hajlandó visszatérni a balkán szövetségbe Törökország minden remény végkép meghiusult. Tengerészeti együtmiiködfisröl tárgyasnak Moszkvában Sir Wálliam Strang, az angol külügyminisztérium középeurópai osztályának főnöke, aki az angol-francia-szovjet vezérkari tárgyalást előkészítette Moszkvában, tegnap az angol és a francia nagykövettel hoszszabb tanácskozást folytatott, majd búcsúlátogatáson jelent meg Mölotov külügyi népbiztbssal és helyettesénél, Potemkinnél, majd hazautazott Londoniba. Strang Stockholmon át holnap érS23 agam iiLiin' nwinwi'iiaii'iniiiiii min wusmhbbmi kezük vissza az angol fővárosba. Távozását az angol sajtó jó jelnek tekinti. A mioszkvai angol és francia nagykövet tegnap hosszas tárgyalást folytatott egymással a közeli a.ngolszovjetHÍrancia vezérkari tárgyalások előkészítése ügyében. A Daily Telegraph szerint Moszkvában ifőként tengerészeti kérdések kerülnek szőnyegre. Azt akarják megállapítani, hogy milyen módozatok között működhetne együtt a szovjet hajóhada a Fekete-tenigeren és a Balti tengeren az angol és francia hajóhaddal. A tárgyalás során el akarják oszlatni a szovjetnek a közvetlen támadás esetére kifejezésre juttatott aggodalmait. Hagy harcok folynak a mongolmandzsu batáron 'Mongólia és Mandzsúria határán hatalmas harcok folynak. A szovjet azt a propagandisztikus hírt terjeszti, hogy állandó hadisikereket ér el a harcok során. Ezzel a híreszteléssel szemben a japán haderő parancsnoksága azt a hivatalos jelentést kö.zii, hogy a hatánon hatalmas harcok folynak. Különösein hevesek a légitámadások, amelyeknek során azonban a japán légi haderő megsemmisítő fölényt mutat. Naponta átlag 20 szövjetgépet lőnek le, a japán repülők. Holnap ölest tart a Ház A MÉ'P. ma esjte ülést tart s ezen mutatja be a kormány a valutabűncselekményeik megtorlására készített törvényjavaslatot. Holnap a ja- • vaslat a Ház elé kerül s az előadó kérni fogja a sürgő,sség kimaradását. Ugyancsak holnap kerül .a Ház elé a Házszabályrevízió érdekében kiküldött 40 tagú bizottság javaslata is. Valószínűleg e.zt az utóbbi javaslatot tárgyalja le először a Ház. Erre a javaslatra is kérni fogják a sürgősség kimondását. Esztergomban mozog a föld Esztergomban, a Szent Tamáshegy egyilk oldala megindult. Több udvar Lesüllyedt, a házak fala összerepedezett és megdőlt. A nagyobb katasztrófa elhárítása érdekéiben a szükséges óvintézkedéseket megtették. Időjárás Mérsékelt szél, előbh északnyugati, azután délnyugati, néhány helyen, inkább csak a keleti megyékben záporeső, zivatar. A hőmérséklet máiig alig változik. megh'an a maga jogtörténeti fejlődése, amely fejlődés mindenkor a korszerű k ö v e te Imé n y ekh e z igaz adott. s tulajdonképpen az előttünk fekvő törvényjavaslat sem egyéb, mint egy láncszeme annak a jogfejlődésnek, amelyen ősi alkotmányunk fejlődésével párhuzamosan a .magyar állampolgársági jog is keresztülment. Nem akarom a t. Ház türelmét ennek a jogfejlődésnek részletes történeti ismertetésével, túlságos mértékben igénybevenni, azionban úgy érzem, t. Ház, hogy éppen a tárfvalás alatt álló törvényjavaslat időszerűségének és szükségszerűségének megvilágítása szempontjából talán nem végzek hiábavaló munkát, ha ennek a jogfejlődésnek eoves kiemelkedő mozzanataira röviden rámutatok. Túlságosan elkalandoznám azonban a múltba, ha az állampolgárság kérdésének miként való alakulását ősi alkotimányunlk történeti fejlődésének egész vonalán végighaladva vizsgálnám; így tehát csak arra szorítkozom, hogy ezzel a kérdéssel közvetlenül az 1848 előtti időkig .visszatérve foglalkozam. Az 1848 előtti időkben az ország lakossága két nagy csoportra tagozódott: a nemes honfiak és a nem nemes honfiak csoportjára. A nemes honfiak a.z állam szerves tagjai, akik közvetlen összeköttetésben vannak az. állammal, így részesei az állam hatalmának. Talán az ő jogállásuk • hasonlítható leginkább a mai állampolgár jogállásához. A nem nemes honfiak szintén az államhoz tartoztak ugyan, miként a nemes honfiaik, de nem voltak szerves kapcsolatban a.z állammal, politikai jogokkal nem rendelkeztek és az állam elejt ében csak közvetve, a nemesek képviseletén keresztül vettek részt. Mindazonáltal élesen meg voltak különböztetve az idegenektől és több olyan előjog volit biztosítva számukra, amelyek az idegeneket nem illették meg. Jött azután az 1848. évi alkotmány reform, amely már az ország nem nemes lakosságát is bevette az alkotmány sáncaiba, midőn a nemeseket és nem nemeseket a ftörvény