Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 146-171. szám)
1939-07-16 / 159. szám
A NYÍKVIDÉK j Z ABOLcai WtfílAP •NMNMWWHMMHMMmiM^lKw.w (Trianon 20.) 1939 július hó 16. II il MII t IMIIIilIIIIIIHItll—IIM»l—W—HIIW ___ w TT HF £k np és egyél szemes terményeket, borsét, szöszös Mm M ^ ^ ^^ A bükkönyt hiremagvakat és más magtéléket a legmagasabb áras vasárai a „Futura" Rt. főbizományosa: Telefonszám: Nyíregyháza, 27 és 688. Nyíregyházi Termény és Áruraktár Rt Levél eiv fakereskeditífí Egyik vezércikkünkben szóvá tettük, hogy a közeli építőldhetőségekrraak gáitfója az a szomorú panasz tárgyát tevő tény, hogy Nyíregyházán ápítoasztalcsnak való faanyag nem kapható. Még hozzátettük, hogy a tüzelőfa ára is fenn jár a legmagasabb csúcsokon, holott viiszszatért hozzánk a ruténföld a maga töméntelen fájával és bizony, az árak mégsem szállottak le. Levelet hozott a posta címünkre. Tiltakozó levetet. Nagyon komoly tevéiéit. Nem is levelet, hanem ajánlatot. Igein. Ajánlatot-. Ez az aján.lat azt tartalmazza, hogy írója, — a nevét nem írjuk ide, nehogy reklámcikk-ízt kapjon ez az írás — hivatkozással a NyirvidékSzabolcsi Hirlap vezércikkére, az alábbi tűzifa ajánlattal szolgál: „Szállíthatok a telepemről kb. 10 vágón la. felvidéki, ruszinszkói la. bükldhiasáb tűzifát P 3.70, ezelőtt hasonló minőségű tűzifa P 4.10 volt. Ugyanezen tűzifát egy héten belül a vasúttól közvetlenül a vágóimból adhatom P 3.50 ánhan, mindkét- ajánr l'at'om házihoz szállítva és 100 kgkénit értendő. Megjegyezni kiválnom, hogy készségesen igazolom, hogy mioát pont (így: pont!) 40 fillérnél kapom olcsóbban a tűzifáit, mint ezelőtt fizettem érte. Azonban ugyanennyivel adom olcsóbban a még régi vételemből származó bükk hasáb tűzifát is." A levél még kér e sorok írójától helyreigazító 'nyilatkozatot is. „Pont" éppen ezt csinálom. Helvreiga zítam a kiíogást. A vezércikk asztalos éipiiktfáról ír. A levél tűzifát ajánl. Nem baj, hogy nem mindegy ez! Egy .bizonyos, hogy az épületasztalosoknak, általában az asztalosoknak szükséges fáról, nincsen szó. A vezércikk tehát erősen pedzette a.z igazat. Az a tekintélyes asztalosmester tehát a vallót állította és panaszolta. Ez is valami! Most térjünk át a tűzifára. Az északkeleti Kárpátok és az ezekkel kapcsolatos ruté.niföld most „pont" éppen olyan befektetéssel termeli a bükkhiasáb tűzifát, mint a megszállás előtt. Ha pedig némiképpen visszaidézzük a multat, a há'borúelőtsti multat, akkor úgy emlékezünk, hogy a „bükkhasábtüzilfa" akkortájt kib. 190—200 korona áru v-olltl. Késiőbb ez az ár is megtanult tornázni és ugrott: 240—250-ig is. Jól tudott ugrani! Az idézett levél 350 pengős ajánlatot tesz. H>a a korona—pengő árdifferenciát is számítjuk, akkor a „bükklhasábtlüzifa" még mindig 21 százalékkal drágább, mint lennie keltene. De: Isten, neki! Ha drágán is persze, ihogy méregdrágán, de „bükkhasábtüzifa" .mégiscsak kapható. „Hála a jóságos Istennek!" 'Ugyanis ezt írja az ajánlattevő: „És nagyon szívesen venném, sőt igen megköszönném önnek, ha lenne szíves alkalmat adni annak igazolására is, hogv milyen nehézségekkel kell meg küzdenünk, hogy jó és príma fához jussunk." (Szívesen adok alkalmat! Itt a Szabolcsi Hírlap!) A vezércikk tehát fején találta a szöget. Asztalosnak való faanyag nincsen, ezt a cáfolni kívánó levél még csak nem is érinti. A vezércikk tehát jó helyen sürget, ha a fakereske-dőket sürgeti. Gondoskodjanak a szükséges faáruról. A „szükségletről!" Hiszen a kapitalista kiskáté azt tanítja, hogy a kereskedelem ! felkutatja azokat a helyeket, ahol áruszükség van és odaszállítja az árut. De igazat mondott a vezércikk abban is, hogy a tüzilfa magas ára annak elleniére sem szállott alá, hogy a fát 'termelő vidéket visszacsatoltuk. Igien: 40 fillérrel! Ennyivel alábbsz,állott. így kell lennie. De ez esetben még mindig 28 százalékkal drágább a kelleténél. Csak a 3. 50-.es árnál van, a 21 százalék differencia. Majd egy héten- belül! Jó volna valamit hallani az asztalosáruról is. Várjuk! bányapásztor Égő aranyeső záporozott, amikor az akn asz latinai Ferenc bányához értiink. Az irodában könyvet tettek elénk, hogy írjuk beie a nevünket. -Majd kabátokat adtak ránk és már intett is a vezető, hogy mehetünk le a mélybe, csekély 180 méterre. A lift nyikorogva indult. Sötétség mindenütt. A vezető megszólalt: — Tessenek előre nézni! Csillagok ragyogtak és ez a mondat fogadott bennünket: „Hazatérés 1939." Nem néztünk egymásra, de tudom, hogy mindannyiunknak könnyes volt a szemünk. Hazatérés! Ismételgettem magamban és a színes villanykörte csillagok elhomályosultak előttem. Leértünk! A gépek zúgtak és mi álltunk csodálkozva egy olyan nagy csarnokban, amibe kényelmesen elférne nem is egy templom. Volt is húsz év előtit oltár, ma is látszik a helye és minden évben misét mondott a pap és játszott a bányász,zenekar. Most fúrók dolgoznak ott • és száll a fethér por: a só! Szétnéz- j tem. Hiszen ez nem sóbánya, — gondoltam — csillogó gyémánt mindenlfeJ'é. Csak a tündérmesék birodalma leiket ilyen szép. Hátramaradtam és az egyik őszhajú bányásztól megkérd ezte-m: — Bácsi! Mondjon valamit nekem a bányáról, amit csak maguk tudnak. Az öreg bányász szeme felcsillant. '— Aztán, ha mondok, nem tetszik kinevetni? — Hova gondol?! — Mert hát el tetszett találni, van ám olyan, amit csak mi tudunk. — Beszéljen! — Hát a bányapásztor ... — Merre van? — sürgettem. — Azt csak mi látjuk, öreg bányászok. Apró, kis ember. Hosszú, fekete kabát .van rajta... aztán mindig csak mosolyog. A kezében bányászlámpa, éppen olyan, minit a miénk, csak kisebb... Aztán, amikor sokan jövünk, hát akkor eltűnik ... — De miért? — Hát kérem szépen, nincsen annak ereje hozzá, hogy élő emberekkel legyen együtt, ö csak vigyáz ránk, hogy bajunk ne legyen, a-zérb pásztor. De ezt a vigyázást is úgy csinálja, hogy ne tudjunk róla. Mi aztán úgy is teszünk, mintha nem is látnánk... Ha ő is úgy akarja! — Titokban dolgozik, mint az igazi' jóság! — mondtam. — Jól tetszik mondani. Éppen úgy -vaim! Aztán, ha meg nem sértem, itt tetszik mán nálunk maradni? — Itt! — Hm. tanítani tetszik? — Azt! Magyarul beszélni, magyarul imádkozni... — Mindig csak magyarul, — mondotta az öreg és én nem láttam tovább a bányászláiimpájáta, kérges bányászkezét, hainem azt a régi oltárt láttam és előtte a miséző papot, aminit imádkozik, mert az öreg hangijában benne volt a legforróbb magyar imádság. Mintha csak ezt mondta volna: Haza! És templommá változott az egész nagy csarnok és suhogtak az angyalszárnyak és az Isten keze vezette a bányász kezében a gépet és a csákányt. .Majd felmentünk a karzatra és körüljártuk azt a helyet-, ahol reméljük, nem sok idő múlva újra játszani fognak a bányászok és énekelnek a magyar tanítók Nem beszéltünk. Templomi csend volt és szinte hallottuk, hogy a kis mimisztráns kezében megcsendül a csengő és lenn a mélyben., alattunk felcsillant egy pici bányászlámpa, a bányapásztor is előjött a .misére ... — Ez is a miénk újra, — gondoltam. — Visszaadta az Isten. lA lift felvitt bennünket a napvilágira és a bánya felett repülőgépek zúgtak el és magyar katonák lépteitől dongott a föld. Mezítlábas kisleány állt elénk és köszöntött bennünket! — Szebb jövőt! — Adjon az Isten mindannyiunknak! Krompachi Holló Lenke — t: — — Sok és főleg zsíros étel elfogyasztása után igyék legkésőbb másnap reggel éfhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvizet, mert az a gyomrot és a beleket alaposan kitisztítja és az emésztés további folyamatát hathatósan előmozdítja. Kérdezze meg orvosát! fíibbentrop nemet külügyminiszter a bolgár fövsrosüa látogat Ríbben'rop német külügyminiszter és Cincar M^rkovits jugoszláv külügy miniszter rövidesen együtt utaznak Szófiába, hogy viszonozzák Kiosszeivanov bolgár miniszterelnök látogatását. ia Francot A francia sajtó értesülése szerint Mussolini az őszi hónapokban meglátogatja Franco tábornokot. A kassai templomfosztogatókat Szlovákiában keresik A kassai .templomi-osztogatás Ü2vében .megindult nyomozás megállapította, hogy a történelmi, erkölcsi vonatkozású kegytárgyak kiválasztása szlovákiai nyomókra terelte a figyelmet. A nyomozás már tudja, kik 'voltak a tettesek és órák kérdése, hogy el is fogják a templomrablókat. Magyar-szlovák kereskedelmi tárgyalések Pozsonyból jelentik: Budapesten még e hó folyamán megkezdik a •magyar—szJivák kereskedelmi tárgyalásokat. Olaszország ajánlatét telt a szkntari té lecsapelására Az olasz kormány ajánlatot tett Belgrádban a Skuitari-tó lecsapolására, amivel hatalmas termőterületek szabadulnának feló A Szkutaritó egyrésze Jugoszláviához tartozik. R Bémet ayslf tanítása a közép iskolák valamennyi osztályában kötelezd lesz A vallás és közoktatásügyi mi niszter rendeletet adott ki, amelynek értelmében a középiskolák valamennyi osztályában kötelező lesz a német .nyelv tanítása. Köszönetnyilránítás. Felejthetetlen drága kisleányunk elhalálozása alkalmából ezúton fejezzük ki hálás köszönetünket mindazoknak, akik a végtisztességen megjelentek és fájdalmunkat részvétükkel enyhíteni igyekeztek. Nyíregyháza, 1939. július 15. Széles Károly és felesége.
