Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 146-171. szám)

1939-07-15 / 158. szám

(Trianon 20.) 1939 július hó 15. n l ^ • • » A ' R4I A jónál is jobb borvíz a 2a SzohQSzlói Hajduviz Kérje mindenütt, használja állandóan! A Baress Gábor Kör nyíregyházi csoportjáüak működését is felfügiisztettik Mint ismeretes, Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter szerdin fel­függesztette az Országos Baross Gá­bor Kör további működését. A fel­függesztés természetesen a vidéki, igy a nyíregyházi csoportra is vo­natkozik. A Kör nyíregyházi csoportja, kü­lönösen a fiatalság érdekében hosz­8zu időkön át tevékeny munkát fej­tett ki, az utóbbi időkben azonban a központi átszervezések előkészü­letei miatt már abbahagyta munkás­ságát. Harctéri napié JülillS 15. A derék és bátor kötelességtelje­sítés szép megnyilatkozását nyújtotta 1915 julius lő én Kincses István a 306. honvéd gyalogezred tizedese. Századparancsnoka a Csernovitz­környéki védelmi harcoknál vette maga mellé, mert jól tudta, hogy Kincses parancsait mint igen ügyes, jelentőfutó, még a Iegaehezebb vi­szonyok között is a leggyorsabban eljuttatja rendeltetési helyükre. Kin­cses tizedes ki is érdemelte a beléje helyezett bizalmat. Amikor az ellen­ség széjjellőtte a távbeszélővonalat es az íráshoz sem volt idő, Kincses István századparancsnoka szóbeli parancsait golyózápor közepotte több alkalommal hibátlanul és legteljesebb pontossággal közvetítette. Kincses tizedes ezáltal lényegesen megköny­nyitette a harc vezetését és ezen a réven a védelem sikerében is bizo nyos fokig része volt. Hősiessége elismeréseül a kis ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. Strand kakátok és nagy választékban anyagok Hartosnál Vay Ádám utca 2. — TeL 798. PLAKÁTOK eredeti tervezés szerint, művészi kivitelben eg;y vagy többszínnyomással OROSZ KÁROLY könyvnyomdájában, Nyíregyháza, Bercsényi­utca 3. szám. — Telefon: 577. á Mpregybázán tartózkodó felvidéki és kárpátaljai jegyzők megbató demonstrációja a hősök szobránál Gajdics Mátyás técsűl főjegyző nagyhatású beszéd keretében helyezte e| a felszabadalt területek jegyzőinek keszorifát a hősök szobrára Tegnap este hét óraikor katonás csoport sorakozott fel a nyíregyházi hősök szobra előtt. A nyíregyházi közigazgatási 'tanfolyamion két hetet tanulással töltő felvidéki és kárpát­aljai jegyzők jöttek ide, hogy a ha­zafiúi kegyelet és hűség olltárára elhelyezzék magyar szívük jelképét, érzésük szimbólumát, a babérkoszo­rút. A megható aktuson megjelent Szohor Pál polgármester, Juhász Mi­hály főjegyző, Maurer Károly igaz­gató, Lukács János, a közigazgatási tamfolyaim gondnoka és számosan az érdeklődő közönség köréből. A szo­bornál Gojdics Mátyás, a felszaba­dult Técső község főjegyzője mély hazaifiúi önltüdattal áthatott beszé­det mondott. 'Boldogan, szinte cso­dálatosan érzett peroek átélésében hallgattuk annak a tiszamenti köz­ségnek szaivát, amelyre nemrégen még a vad ukrán terror minden dü­he ránehezedett. Goíjdics Mátyás főjegyző a következőket mondotta: — Rázzuk le a föld porát miháiink­ró.l, tisztelt ünneplő közönség. Tisz­títsuk meg szívünket a hétköznapi gondoktoktól. Az emlékezés ihletett szárnyain emelkedjünk fel az égiek­hez. Hozzunk hálaáldozatot a ma­gyarok hatalmas Istenének. Temp­lomban vagyunk. A természet nagy, dicső templomában. Messze, idegen országok jeltelen sírhantjai alattit nemzeti hőseink hűlt tetemei pihennek. Emlékük eme obe­liszkije körül szőnyegként a termé­szet ártatlan gyermekei, a szelíd vi­rágok mosolyognak biztatón s éke­sen 9zóló beszéddel fennen hirdetik, hogy azok is, kik ott távol most a .föld csendes ölében pihennek, maljd, ha eljön ama nagy kikelet, feltámad­nak. Ellestünk, hirdeti maga ezen emlékmű is, de feltámadunk! Fejünk fölé mennyezetként az Ég kárpitja borul. Napkeltétől nap­enyészetig mindmegannyi bibíiiai kép, váindorfellhők függenek. Az ég peremén fénylő kör tündöklik. Itt méz alá a hatalmas Isten fohászkodó gyermekeire. A templom hajóját, a békének eme felszentelt helyét a Felvidék agyonsanyargatott, de lelki felszabadulása után mér­hetetlenül boldog, hazájának vé­delmére mindenre elszánt ki­csiny csapata tölti be. Szebb érzelmei vezették ide. Nem a számító ész szavaira figyel most, ha­nem a szívg dobbanását hallgatja. És az oltár? íme, itt van! Ide jöj­jön a gyermek, ha élete pályáján nemes példáka!f akar követni. Ide jöjjön az Ifjú, hogy megtanulja, írni* ként kell, ha kell, a hazáért meg­halni. Ide jöjjön az édesatya, midőn fiát harcba bocsátja. És ide jöjjön vigaszt keresni az édesanya, hu gyer­mekei a hazáért a harctéren huilio-t­tiak el, A nemzeti kegyelet e helyé­ről a Szent Koronához visszatért fel­vidéki, Gömör, Hont, Ung, Bereg, Ugocsa, és Máramaros vármegyék­ből a jegyzői továbbképző tanfo­lyamra kiküldött jegyzők nevében üdvözlöm Szdhor Pál polgármester, 1 Juhász Mihály főjegyző urat, az itt | egybegyűlt közönséget, akik eljöt­' tünk leborulni e helyen, hol a tragi­] kus végű világháborúban elesett szabolcsi hősöknek, a dicsőknek és nagyoknak, kik a magyar haza, nemzet és szabadság szolgálatában oly sok csata viharában néztek szembe ezer halállal, ezen emlékmű­vet állította fel a vármegye kegyele­tles közönsége. Nem lahet célom önök előtt, mé­lyen tisztelt uraim, e helyen emelt emlékmű jelentőségét fejtegetni, hi­szen önök ismerik a magyar törté­nelem minden mozzanatát és élénk emlékezeltükiben van ama korszakot alkotó nagy idő, melynek kezdete oly reményteljes, folytatása cilyan dicsőséges és vége oly szomorú volt, hogy egy nemzet tengernyi könnyhullatá­sával nézte, milyen kéjittasan ül­ték meg a trianoni békeparan­csot teremtő s a győzelem má­morától megittasodott hatalmak önkényuralmának fékevesztett szolgái a magyar nemzet nagy­ságának, önállóságának és szebb jövőjének halotti torát. Elszakítottak egymástól, de csak te­rületileg. Az ezer esztendős nemzeti köz­szellemből fakadó nemzeti kö­zös lelkiségnek mélyén fekvő erkölcsi és szellemi, az együvé­tartozandóság és egyéb érzel­meink kölcsönös kapcsolatait saéjjelszaggatni, megszüntetni pillanatig sem tudták. Nagyon különös napok folyományá­ból állottak az akkori általános el­csügged és és lemondás évei. Hisz oly nagy bűn volt ott fenn akkor a hazaifiság, hogy egy ismeretlen kéz által a nemzeti kegyelet érzésével, megszentelt ilynemű emlékműre ti­tokban elhelyezett koszorú is elég volt arra, hogy az irtózat, gyűlölet és bosszú­állás méhében megfogamzott cseh szlovák államnak elkeresz­telt európai gazdasági és politi­kai szörnyszülött hatalmi terü­letén a tettes megkerítése vé­gett a zaklatásoknak és bebör­tönzéseknek vége hossza ne le­gyen. A felszabadulás után az anyaországi testvéreinkkel való találkozás pilla­natában az öröm könnyein át der­medt ijedtséggel tekintettünk újra egymás szemébe s mindkét részről az a megállapítás volt leolvasható az' arcokról, hogy akkor valamit nem csináltunk jól. De ne rekrimi'náljunk és ne vesztegessük drága időnket a múlt hibáinak kölcsönös bírálatával, hanem állítsuk mos't minden erköl­csi és szellemi erőinket és képessé­geinket a nemzeti újjáéledés, erköl­csi, szellemi és lelki megújhodás mi­előbbi megvalósulásainak szolgála­tába. Mi a visszatért Felvidék lelkileg meg nem változott és meg nem tört emberei hitet jöttünk tenni Szabolcs vármegye ez emlékmü­véhez. Esküszünk mindenre, ami nekünk szénit, hogy minden erőnkkel a szebb magyar jövő megteremtésén a konstruktív nemzeti erők összefo­gásán, a nagy testvéri összefogás megteremtésén fáradhatatlanul dol­gozó vezérünk célkitűzéseit fogjuk támogatni s ezért, ha kell, életünket is feláldozni. A nemzet napja a trianoni rongy­gyal elsötétült. A magyar golgo­tán szívszaggató tragédia folyt le. A nemzet majdnem húsz évig feküdt szaggató sebeivel dermedt álomban. Lidérc .nehezült acélizmaira s ami­kor ellenségeink a nemzet végpusz­tulásá't remélve, készültek megülni a magyar jövő halotti torát, eljött! Is­ten. küldetéséből a nemzet vezére s áldott kezét az alvőniak hideg ve­rejtéktől gyöngyöző homlokára tet­te és csodákat művelt. M'a a magyar nemzet bilincse, a trianoni békeparancs rongyfo&zlány­nyá lett. A magyar égbolt borús felhőin át lassan áttörnek az éltető nap su­garai s hirdetik a magyar nagy feltámadás eljöttét. És eljön, mert el kell jönnie. Záloga és biztosítéka annak részben Szabolcs vármegye ezen emlékműve is. A magyar népnek leglfőbb jellem­vonása és pillére a mély hit. Higy­jük, hogy Isten rendeléséből ennek így kellett történnie, de rendítlhetet­lemül higyjünk akkor abban is, hogy el fog jönni és nincs már messze az i idő, amikor boldog örömmel ünore­1 pelhetjük a feltámadt keresztény * Nagy-•Magyarország legíen ségesebb i ünnepét. ItWN It SS. Uránia Filmszínház Julius 14-15 16. Budapesttel egyidőken I Péntek-szombat-vasárnap Az utolsó Katalin Hunyadi Sándor pompás novellája filmen. — A főszerepben: Saái Francisk a Előadások hétköznap 5-7 ás 9, — Vasárnap 3-5 7 és 9 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents