Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 146-171. szám)

1939-07-15 / 158. szám

(Trianon 20.) 1939 július hó 15. n

l ^ • • » A ' R4I A jónál is jobb borvíz a 2a SzohQSzlói Hajduviz Kérje mindenütt, használja állandóan! A Baress Gábor Kör nyíregyházi csoportjáüak működését is felfügiisztettik Mint ismeretes, Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter szerdin felfüggesztette az Országos Baross Gábor Kör további működését. A felfüggesztés természetesen a vidéki, igy a nyíregyházi csoportra is vonatkozik. A Kör nyíregyházi csoportja, különösen a fiatalság érdekében hosz8zu időkön át tevékeny munkát fejtett ki, az utóbbi időkben azonban a központi átszervezések előkészületei miatt már abbahagyta munkásságát. Harctéri napié JülillS 15. A derék és bátor kötelességteljesítés szép megnyilatkozását nyújtotta 1915 julius lő én Kincses István a 306. honvéd gyalogezred tizedese. Századparancsnoka a Csernovitzkörnyéki védelmi harcoknál vette maga mellé, mert jól tudta, hogy Kincses parancsait mint igen ügyes, jelentőfutó, még a Iegaehezebb viszonyok között is a leggyorsabban eljuttatja rendeltetési helyükre. Kincses tizedes ki is érdemelte a beléje helyezett bizalmat. Amikor az ellenség széjjellőtte a távbeszélővonalat es az íráshoz sem volt idő, Kincses István századparancsnoka szóbeli parancsait golyózápor közepotte több alkalommal hibátlanul és legteljesebb pontossággal közvetítette. Kincses tizedes ezáltal lényegesen megkönynyitette a harc vezetését és ezen a réven a védelem sikerében is bizo nyos fokig része volt. Hősiessége elismeréseül a kis ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. Strand kakátok és nagy választékban anyagok Hartosnál Vay Ádám utca 2. — TeL 798. PLAKÁTOK eredeti tervezés szerint, művészi kivitelben eg;y vagy többszínnyomással OROSZ KÁROLY könyvnyomdájában, Nyíregyháza, Bercsényiutca 3. szám. — Telefon: 577. á Mpregybázán tartózkodó felvidéki és kárpátaljai jegyzők megbató demonstrációja a hősök szobránál Gajdics Mátyás técsűl főjegyző nagyhatású beszéd keretében helyezte e| a felszabadalt területek jegyzőinek keszorifát a hősök szobrára Tegnap este hét óraikor katonás csoport sorakozott fel a nyíregyházi hősök szobra előtt. A nyíregyházi közigazgatási 'tanfolyamion két hetet tanulással töltő felvidéki és kárpátaljai jegyzők jöttek ide, hogy a hazafiúi kegyelet és hűség olltárára elhelyezzék magyar szívük jelképét, érzésük szimbólumát, a babérkoszorút. A megható aktuson megjelent Szohor Pál polgármester, Juhász Mihály főjegyző, Maurer Károly igazgató, Lukács János, a közigazgatási tamfolyaim gondnoka és számosan az érdeklődő közönség köréből. A szobornál Gojdics Mátyás, a felszabadult Técső község főjegyzője mély hazaifiúi önltüdattal áthatott beszédet mondott. 'Boldogan, szinte csodálatosan érzett peroek átélésében hallgattuk annak a tiszamenti községnek szaivát, amelyre nemrégen még a vad ukrán terror minden dühe ránehezedett. Goíjdics Mátyás főjegyző a következőket mondotta: — Rázzuk le a föld porát miháiinkró.l, tisztelt ünneplő közönség. Tisztítsuk meg szívünket a hétköznapi gondoktoktól. Az emlékezés ihletett szárnyain emelkedjünk fel az égiekhez. Hozzunk hálaáldozatot a magyarok hatalmas Istenének. Templomban vagyunk. A természet nagy, dicső templomában. Messze, idegen országok jeltelen sírhantjai alattit nemzeti hőseink hűlt tetemei pihennek. Emlékük eme obeliszkije körül szőnyegként a természet ártatlan gyermekei, a szelíd virágok mosolyognak biztatón s ékesen 9zóló beszéddel fennen hirdetik, hogy azok is, kik ott távol most a .föld csendes ölében pihennek, maljd, ha eljön ama nagy kikelet, feltámadnak. Ellestünk, hirdeti maga ezen emlékmű is, de feltámadunk! Fejünk fölé mennyezetként az Ég kárpitja borul. Napkeltétől napenyészetig mindmegannyi bibíiiai kép, váindorfellhők függenek. Az ég peremén fénylő kör tündöklik. Itt méz alá a hatalmas Isten fohászkodó gyermekeire. A templom hajóját, a békének eme felszentelt helyét a Felvidék agyonsanyargatott, de lelki felszabadulása után mérhetetlenül boldog, hazájának védelmére mindenre elszánt kicsiny csapata tölti be. Szebb érzelmei vezették ide. Nem a számító ész szavaira figyel most, hanem a szívg dobbanását hallgatja. És az oltár? íme, itt van! Ide jöjjön a gyermek, ha élete pályáján nemes példáka!f akar követni. Ide jöjjön az Ifjú, hogy megtanulja, írni* ként kell, ha kell, a hazáért meghalni. Ide jöjjön az édesatya, midőn fiát harcba bocsátja. És ide jöjjön vigaszt keresni az édesanya, hu gyermekei a hazáért a harctéren huilio-ttiak el, A nemzeti kegyelet e helyéről a Szent Koronához visszatért felvidéki, Gömör, Hont, Ung, Bereg, Ugocsa, és Máramaros vármegyékből a jegyzői továbbképző tanfolyamra kiküldött jegyzők nevében üdvözlöm Szdhor Pál polgármester, 1 Juhász Mihály főjegyző urat, az itt | egybegyűlt közönséget, akik eljöt' tünk leborulni e helyen, hol a tragi] kus végű világháborúban elesett szabolcsi hősöknek, a dicsőknek és nagyoknak, kik a magyar haza, nemzet és szabadság szolgálatában oly sok csata viharában néztek szembe ezer halállal, ezen emlékművet állította fel a vármegye kegyeletles közönsége. Nem lahet célom önök előtt, mélyen tisztelt uraim, e helyen emelt emlékmű jelentőségét fejtegetni, hiszen önök ismerik a magyar történelem minden mozzanatát és élénk emlékezeltükiben van ama korszakot alkotó nagy idő, melynek kezdete oly reményteljes, folytatása cilyan dicsőséges és vége oly szomorú volt, hogy egy nemzet tengernyi könnyhullatásával nézte, milyen kéjittasan ülték meg a trianoni békeparancsot teremtő s a győzelem mámorától megittasodott hatalmak önkényuralmának fékevesztett szolgái a magyar nemzet nagyságának, önállóságának és szebb jövőjének halotti torát. Elszakítottak egymástól, de csak területileg. Az ezer esztendős nemzeti közszellemből fakadó nemzeti közös lelkiségnek mélyén fekvő erkölcsi és szellemi, az együvétartozandóság és egyéb érzelmeink kölcsönös kapcsolatait saéjjelszaggatni, megszüntetni pillanatig sem tudták. Nagyon különös napok folyományából állottak az akkori általános elcsügged és és lemondás évei. Hisz oly nagy bűn volt ott fenn akkor a hazaifiság, hogy egy ismeretlen kéz által a nemzeti kegyelet érzésével, megszentelt ilynemű emlékműre titokban elhelyezett koszorú is elég volt arra, hogy az irtózat, gyűlölet és bosszúállás méhében megfogamzott cseh szlovák államnak elkeresztelt európai gazdasági és politikai szörnyszülött hatalmi területén a tettes megkerítése végett a zaklatásoknak és bebörtönzéseknek vége hossza ne legyen. A felszabadulás után az anyaországi testvéreinkkel való találkozás pillanatában az öröm könnyein át dermedt ijedtséggel tekintettünk újra egymás szemébe s mindkét részről az a megállapítás volt leolvasható az' arcokról, hogy akkor valamit nem csináltunk jól. De ne rekrimi'náljunk és ne vesztegessük drága időnket a múlt hibáinak kölcsönös bírálatával, hanem állítsuk mos't minden erkölcsi és szellemi erőinket és képességeinket a nemzeti újjáéledés, erkölcsi, szellemi és lelki megújhodás mielőbbi megvalósulásainak szolgálatába. Mi a visszatért Felvidék lelkileg meg nem változott és meg nem tört emberei hitet jöttünk tenni Szabolcs vármegye ez emlékmüvéhez. Esküszünk mindenre, ami nekünk szénit, hogy minden erőnkkel a szebb magyar jövő megteremtésén a konstruktív nemzeti erők összefogásán, a nagy testvéri összefogás megteremtésén fáradhatatlanul dolgozó vezérünk célkitűzéseit fogjuk támogatni s ezért, ha kell, életünket is feláldozni. A nemzet napja a trianoni rongygyal elsötétült. A magyar golgotán szívszaggató tragédia folyt le. A nemzet majdnem húsz évig feküdt szaggató sebeivel dermedt álomban. Lidérc .nehezült acélizmaira s amikor ellenségeink a nemzet végpusztulásá't remélve, készültek megülni a magyar jövő halotti torát, eljött! Isten. küldetéséből a nemzet vezére s áldott kezét az alvőniak hideg verejtéktől gyöngyöző homlokára tette és csodákat művelt. M'a a magyar nemzet bilincse, a trianoni békeparancs rongyfo&zlánynyá lett. A magyar égbolt borús felhőin át lassan áttörnek az éltető nap sugarai s hirdetik a magyar nagy feltámadás eljöttét. És eljön, mert el kell jönnie. Záloga és biztosítéka annak részben Szabolcs vármegye ezen emlékműve is. A magyar népnek leglfőbb jellemvonása és pillére a mély hit. Higyjük, hogy Isten rendeléséből ennek így kellett történnie, de rendítlhetetlemül higyjünk akkor abban is, hogy el fog jönni és nincs már messze az i idő, amikor boldog örömmel ünore1 pelhetjük a feltámadt keresztény * Nagy-•Magyarország legíen ségesebb i ünnepét. ItWN It SS. Uránia Filmszínház Julius 14-15 16. Budapesttel egyidőken I Péntek-szombat-vasárnap Az utolsó Katalin Hunyadi Sándor pompás novellája filmen. — A főszerepben: Saái Francisk

a Előadások hétköznap 5-7 ás 9, — Vasárnap 3-5 7 és 9 órakor.