Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 146-171. szám)

1939-07-14 / 157. szám

ithnftii JZABOLCÍI HífilAr (Trianon 20.) 1939 július hó 14. M.a, csütörtök este halvacsora Gyureskó Élterem virágniszes szép kertheliységében (Volt Rőth féle vendéglő, Bessenyei tér) — Hilászlé, rántott harcsa, lurósc>usza. Frissen csapolt sörök. Kitönö fajborok SARKADY ELEMÉR és cigányzenekara muzsikál FŐVÁROSI MŰVÉSZNŐK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL gozású anyag 'hihetetlen tömege van itt. Miért nem szállították el, vagy Ka ezt meg isénbjük, miért nem hoz­zák most ide a pompás vasúti ösz­íizeköttettésseJ elérhető Nyáregyhá­zára, Debrecenbe azt az itt talán el is korhadó fatömegiek'et? A kaoiita­lizmusnak miféle csavaros észjárása nyomorítja itt az életet? Mondják, hogy az idegen érdekeltségű „Lato­rica" Rt. átmeneti zavarai okozzák a fabőséget a fahiáiny mellett. Mind egy. A szép tájon a rút ember arca •vágvorog ránk a fekete fahasábok­ból'... Egy narák gyánáit 20 fillér Mind magasabbra visz a kapasz­kodó két hatalmas mozdony. Via­duktok, hidak egész során át dübö­rögve haladunk a hegyvidék szinte megrendítő szépségének kábulatá­ba.Ti... Fent, a lengyel határhoz kö­zel, Kisszolyván állunk meg. A ha­tár itt egy alagút kellős közepén vo­nul. A lengyel őrségeknek a danzigi válság idején szigorított parancs SMsllemében tartózkodóan kell, hogy viselkedjenek. Így sem Lavocnéra nem mehetünk át ilyen sokan, Ve­recke pedig 26 km-nyire van és autó-buszközlekedés nincs. Kisszoily­ván felhangzik a térzene, uzsonnázó társaságok lepik el a hegyoldalakat, majd délre Volócra, a Latorca völ­gyének legészakibb nagyobb közsé­gébe jövünk vissza. Minden állomá­son, pihenőhelyen színes, hímzett viseletben, magukszőtte vászonruhá­ban, mosolygós, kedvesen barátkozó integetéssel magyarorosz leányok, fiúk, asszonyok, férfiak, sok-sok gyermek vesz körül. A szabolcsi kirándulók bőkezűek. Cukorka, ka­lács, szeretetcsomagok, gyümölcs te­szik boldoggá a magyarorosz testvé­reket. Sokan csillogó „máramarcsi gyémánif-ot áruinak. Húsz fillérért egy marék gyémántot kaphatunk. Minden gyerek magyarul mondja a „köszönöm szépen"-t, egyik-imásik már versikéket is gagyog. Az idő­sebb ruszinok jól beszélnek magya­rul és nem kell öt év sem, hogy a magyar dal, magyar szó édes ott­honra leljen újra a Kárpátokban. Horthy Mlhlés és Dohaalcs képe a volócl Hangya tensíbea Délben Volócon hangzik .fel a Máfv. zenekar pompás térzenéje. Volt idő, amikor ezt az eleven éle­tű, de mindössze egy többkalcméte­res hosszú házsorból álló községet akarta Volosin Kárpátalja fővárosá­vá fejleszteni. Volóc közelében remek fenyves­erdő borítja a hegyeket, de maga a község színes völgyben van. A hegy­oldalon két cserkésztábort látunk, lelkendezve köszöntenek. Az egyik . táibor árbocán a magyar nemzeti színű lobogó alatt piros-kék-fehér Látogatás agy volócl magyar-orosz család ottboBábao A kirándulók ellepik a környéki hegyeket, a főtéren a Máv. zenekara térzenét ad. A falu végén csörgede­ző patak árnyas partján ütöttünk tanyát néhányan. Mögöttünk ruszin faház, istálló. Megismerkedünk a szí­vélyes ruszin családdal. Az apa a havasokban van juhokért. Az asz­azony, a nagymama, a szomszéd in­vitálnak a házba. Két egymásba nyíló szoba. Az egyik a kamara, a másik a lakószoba és a konyha is egyúttal. A boglyakemencéből a füst a kamarába ömlik át és a tető­aet réserin száll fel. mennyezetnélküli teítő belső fala kormos, szurkos a füsttől. A szobában az ágyakban széna van, ágynemű sehol. A famennyezetre csüggesztett kö­telek rudat tartanak, ezen vannak átvetve a ruszin díszruhák. Az ágy fölött egy madzaggal ringatható tölgyfabölcső van a ház deszkafalá­ba és egy oszlopba erősített tenge­lyen. Az idősebb kárpátorosz asz­szony tört magyarsággal mondja, ihogy a csehek idejében elfelejtettek magyarul. A falioini pedig magyaros, rózsás tányérok vannak. Az egyiken szép pirosbetűs írás: „Isten hozott, Borcsa". — A színes vásári képek közül az egyik Ferenc József csá­szár és király halotitas ágyát ábrá­zolja. A ruszin család büszkén hi­vatkozik a magyar emlékekre. Zabkenyerükből törünk egy dara­bot. Burgonyával puhított, rozslisz­tet is tartalmazó, nem ízetlen ke­nyér. A mi kalácsunk igen tetszik a családnak, de kijelenlták, hogy s'oha meg nem válnának az ősi kenyértől. — „Puj, pujl" — kiáltanak a hím­Cséplési mázsakönyvek Termény szállítási perforált tömbök — kaphatók T TPfc M W7* papír írószer üzletében Nyír­ei MJJ* egyháza, Bethlen utca 1. sz. magyarorosz zászló leng, .a táborban ruszin cserkészek üdülnek. Volócon új Hangya-épület van. Minden ter­me megtelik söröző, ebédelő szabol­csiakkal. A nagytermet magyar és ruszin szinek díszítik, a falon a kor­mányzó és egy kövérkés papnak, a magyaroroszok egyik legendás apos­t alának, Duhonicsnak a képe. A községben festői szép gör. kat. tem­plom és egy torz építésű, rozsdaszí­nü, számos apró tornyocskáju pra­voszláv templom van, amelyet az ukrán-mozgalom leáldozása óta zár­va tartanak. — Mindazoknál, akiknek bélürü­lése elégtelen, a természetes „Ferenc József" keserűvíz, reggel éhgyomor­ra egy pohárral bevéve, az emésztő­csatomát alaposan kitisztítja és a további anyagcserét hathatósan elő­mozdítja. Kérdezze meg orvosát! demizsónokat töltenek meg, mások ott a. helyszínen fröccsöt készítenek a szolyVai víz segítségével. A forrás igazgatósága 45 fillérért adja az lite­res szolyvai vagy polenai vzet. So­kan a máramarosi gyémánton, a szí­nes ruszin nyak-gyöngyön kívül egy­egy üveg polcnak visznek haza, má­sok nagy korsó szolyvait szállíta­nak Nyíregyházára. A kultúrvonat, visszafelé jövet, több mint négy órát áld Munkácson s a kirándulók ellepik a gyönyörű, fás utcák sorát. Munkács impozáns, szép várossá épült ki. Nyílegyenes, többküométeres uta.in modern villa­sorokat találunk, új kaszárnyája ha­talmas telep. A város főutcái zászló­díszben vannak, ma délután leplez­ték le a január 6-iki támadás emlék­tábláját. A vállalkozó szellemű nyír­egyházi csoportok gyalog indulnak a Várpalán ka község területéni levő ősi várba, amely festőd szépségben bontakozik elénk. N ég yki lométeres úton érünk a várhoz, majd nehéz, köves, szerpen­tin úton kapaszkodunk fel. A ,.vár bástyáiról való kilátás szépsége, a történelmi emlékek, a millenniumi turul, Zrínyi Ilona szobája, a 48-as szabadság-hárs látása sugalló erővel idézik az ősi mag var szellemei. — Megdöbbenve állunk a volt kápol­nában, amelyet a csehek brutálisan mozivá alakítottak át, de különösen akkor szorul el a szívünk, amikor ott állunk azokban a termekben, amelyekben 340 magyar szabadcsa­patost tartottak kínzó fogságban a cseh martalóeok. Titokzatos feljelen­tők működtek közre a magyar föld visszafog!ailására induló hős fiúk el­f'Cgatásábaa A várban kalauzoló katonák megmutatják azokat a fala­kat, amelyeken aludt vér és húsda­rabok voltak oda tapadva, mikor a mieink bevonultak. Most a vár ven­déglőjében a fáradt turisták az em­lékek lenyűgöző hatására dalra zen­dítenek. Gallay Rezső dr. a tanítók körében hallgatja az ősi magyar muiltlat idéző dalokat, amelyeket tanítónők, tanítók énekelnek ihletet­ten. Munkács, Árpád, Zrínyi Ilona vára, nemsokára újra felavatja a büszke turult. A várról teljes pom­pájában áll előttünk a város. Jól látszik a Klastrcmalja, az a torony, amelynek ablakából fényjeleket ad­tak a támadásra az áruló kezek ... Az áruló csehek, a gyilkos ukrán terroristák összemorzsolódtak, de él a magyarság honfoglaló ereje. Munkácsról este 9 órakor indult vissza a kulitúrvonat. A munkácsi restiben nagy zavar van, nincs elég pohár a vendégeknek. Általában a kárpátaljai vendégfogadás még Sfzev vezötíen. A „Csillag"-ban Gál Ká­roly püspöki tanácsost üdvözlik a nyáregyháziak, az állomáson a bü>­osúzáson megjelenik Arvai Adorján rendőrparanc&niok is. A kulbúrvonat utasai egy élmé­nyekben gazdag nap után éjjel fél 1 órakor érkeztek haza. Szabolcs dus kajszintermósát lekvárnak kell feldolgozni Nagy kajízintermés van az egész vármegyében. Nyíregyházára a sárga kajszin nagy tömegeit szállítják be. Az export céljára vásárlókereake­dők szerint az idén a kfllfö'd nem vesz át megfelelő mennyiségű kaj­szint és igy a nagytermés ittmarad a vármegyében. Tegnap már 20 fil­lérért is adtak egy-egy kiló túlérett, lekvárnak való kajszint Nyíregyhá­zán. Ha a kiviteli viszonyok nem változnak, Szabolcsban annyi lekvár lesz az idén, amennyire rég ne* volt példa. A farsangon mindenhol kajszinbarack lekvárral eszik a fán­kot. Ilyenkor fájlaljuk legjobban, hogy nincs Nyíregyházán pálinka­főző, nincs konzervgyár, de még hű­tőház sincs. A jó édes, nagy vita­mintartalmú gyümölcsöt otthon kell lekvárnak feldolgozni, ha ugyan van elég cukor hozzá. Női és férfi fürdőruhák Piirdősapkik, női és férfi divatcikkek vásznak, kelengyék nagy választékban Mayer Égostoo divatüzletében, Nyíregyháza ZRÍNYI ILONA UTCA Takarékossági hitel. Telefon 5-37 PLAKÁTOK eredeti tervezés szerint, művészi kivitelben egy vagy többszínnyomással OROSZ KAROLY könyvnyomdájában, Nyíregyháza, Bercsényi­utca 3. szám. — Telefon: 577, zettruhás, kedvesen barátkozó asz­szonyok a kis magyar-oroszoknak. Fényképezésre hívják őket, megígér­jük, hogy küldünk a családi képből. Rohan a szolfvaí forrásvizén Délután Szolyva-Hársfalvára indul vissza a vonat. Szolyván élénk va­sárnapi élet fogad. A többszáz tu­rista érkezése nagy örömet kelt a magyar-oroszok körében. Az állomástól 15 perces gyaloglás után az árnyas, ligetes helyen épült kút-házihoz érünk. A szolyvai víz egy terem közepén, lépcsőn megkö­zelíthető csapos kútból vehető. ízes, jéghideg, de itt a zsúfolt teremben most valóságos ostromot kell 1 vívná egy pohár szolyvai .vízért. Sokan Ihol a szabadcsapatokat balálra klaazták

Next

/
Thumbnails
Contents