Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 146-171. szám)

1939-07-09 / 153. szám

1 oldai SZIOLCSI 1939 jálins hó 9. Európai hirü a csodálatos gyógyhatású Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Fedett gyógpadenoák, ívűcsarnokok. Intialatórium. StrandfQrdilr T T ii , £.. J " I Megnyílt az nj csónakázó tó. ntíllamiurao l Uj napozó és pihenő csarnokok. A páratlan eredményes fürdő, ivó és belélegzö kúrákra is alkalmas. — A csodálatos hatású gyógyfürdőt Hajdúszoboszló 73 és 78 fokos sós, jódos, brómos, hidrocarbonátos héwizei táplálják. 3000 liter viz pereenkint Magyar és német nyelvű ismeretekkel készséggel szolgál a fürdő igazgatósága. n titkos választójog kérdése és a háboruelőtti magyar belpolitika 1L A kiráiy annakidején Kristóffy•ak csak magánvélemény formájában engedte meg a választóijog reformjának felvetését és még nem döntött végleges állásfoglalásáról ebben a kérdésiben. Az újból reaktivált Fejérváry-kormánynak október Wki kihallgatásán sikerült a királyt) meggyőzni ezen reform politikai szükségességéről. Sikerült eloszlatni *zon aggodalmát: vájjon az általános választójog életbeléptetése által nagyobb tért nyerő demagógia nem fogja-e a dinasztikus érdekeket veszélyeztetni. Október 6-án a király már döntött: a válság megoldására •zolgáló két eszköz, a magyar vezényszó és az általános választójog •közül az utóbbit választva. Elhatá-; rozta tehát a Fejér.váry-konmánynak. mint parlamentáris kormánynak a reaktiválását az általános és titkos választójog programja alapján. (Kristóífy választójogi tervezete nem volt igazában általános, hanem inkább széleskörű, mert az írni-olvasni tudáshoz volt kötve. A törvénytervezet kiemeli, hoigy Magyarországon a választók száma alig haladja meg az 1 milliót, a lakosság 6.25%-át, ami most ennek két és félszeresére lesz felemelve.) Tisza István sem maradt tétlen és hatalmas ujságpolémiába kezd az általános és titkos választójog ellen. Szemére veti a belügyminiszteri»ek, mint az egész kérdés spiritus roctorának, hogy a szociáldemokrácia most igazolva látja a leghitelesebb helyről régi vádjait, hogy a «aa.i osztályparlament nem szolgálja A vidéki uriközönség kedvese hotelje az Esplanade nagyszálloda, Budapest, 111. Zsigmond utca 38/40. — Telefonok J51-735. 151-738. 157 299 Szemben a világhírű Lukácsfürdővel és Császár-fürdővel, a Rózsadomb alján. Teljes komfort, folyó melegvíz, kőzponü fűtés. A Nyagali pályaudvartól 1 kisszakasz távolságra. A szálloda teljesen átalakítva, uj vezeés alatt áll Elsőrangú cafe restaurant polgári árak! — Olcsó szobák pensióval, vagy anélkül. Hosszabb tartózkodásnál külön ENGEDMÉNYEK a nép érdekeit. A demagógia fog győzni. De még ennél is nagyobb a veszély a nemzetiségi vidékeken. 150 —-200 nem magyar képviselővel fog majd szemben állani 250—300 magyar képviselő. „Hát nem veszi észre senki, hogyan készítenünk mi magunk elő a talajt egy a nemzetiségekre támaszkodó kísérlet számára. Minő képviselőházat hozna öszsze ezen az alapon egy új választás, ha föderalisztikus, klerikális és többé-kevésbé szocialista alapon tömörítené összes ellenségeinkét a magyarság ellen a kormányhatalom? És mi adjuk ezt a fegyvert ellenségeink kezébe?" Tisza végül a koalícióhoz fordul és annak hazafias belátáséra apellál, hogy szegüljenek ellen a radikális reform és a túllicitálási kísérletek elle.n. Tiszának és a szabadelvű pártnak állásfoglalása döntő jelentőségű volt a kormány sorsára nézve. A koalíció is állandóan támadja a kormány programot és felszólítja az osrzágot, hogy azt ne vegye komolyan. A kormány választójogi programja mellett a munkásságon és a nemzetiségieken kívül tulajdonképpen csak a városi intelligenciának egy nagyon vékony politikai súlynélküli rétege foglalt állást. November 3-án megalakult az új program támogatására hivatott „haladó párt", de alig csatlakozik hozzá egy pár képviselő, így a párt kudarca azonnal nyilvánvalóvá lett. Fejérváry Tiszának tulajdonítja a kudarcot. Végre 1906 áprilisában véget érnek a politikai harcok és a koalíciónak sikerül elvei félredobásával kormánymcgb.ízatást kapni Wékerle elnökségével. Nincs itt helye a magyar parlamentarizmus e csúnya korszakával bővebben foglalkozni, melyre azt hiszem, a még élő és akkor aktív szer-epet játsző ellenzéki képviselők sem nézhetnek büszkén vissza, amint azt a legtöbbje emlékirataiban — bár későn — de beismeri. A VVekerle-kormány belügyminisztere, gróf Andrássy Gyula 1908 őszén nyújtotta be választójogi reform-javaslatát. Azok az okok, melyek a -választójog kiterjesztését már régóta szükségessé tették, közben megszaporodtak. Ausztriában ugyan is— mint már

1'említettük — 1907-ben bűhe-zták a titkos választójogot és már ugyanebben az évben ezen az alapon is választottak. Magyarország is sietett tehát, hogy parlamentjének súlya ne kisebbedjen az osztrák Reichsrath mellett. Andrássy választójogi reformterve a plurális szavazatok elívén épült fel. A 34 évet betöltött, írni-olvasni tudók 1 szavazatot, mlg a 32 évet betöltött, 4 középiskolát végzett, katonaviselt és legalább 20 korona adót fizető állampolgárok 2 szavazattal bírtak volna. A középiskolát végzetteket és legalább 100 korona adót fizetőket pedig 3 szavazat illette volna meg. Az analfabéták 10-es csoportonként választottak volna 1 közvetlen képviselőválasztót. A javaslat ellen nemcsak a szociáldemokraták, hanem a nemzetiségek és a Justih-párt is élesen állást foglalt, azt elifogadh-atatlannak és reakciósnak jelentve ki. A társadalom konzervatív elemei közül viszont sokan. azért nem lelkesedtek érte, mert az mégis csak általános és titkos volt. Kossuth Ferenc is kifogásokat tett ellene, különösen annak 2-ik és 3-ik pontja ellen. Mert míg a 2-ik szavazatot a magyarul való írni-olvasni tudáshoz akarta kötni, addig 3 pontnál félt a zsidó és köztisztviselői szavazatoknak kormánybefolyásolásától. Tisza István álláspontja volt a legfeltűnőbb Andrássy tervével szemben, ö, akit az általános ,és titkos választójog legádázabb ellenségének tartottak, nem volt ez ellen a reform ellen, mert benne a lassú átmenetet és a nemzetiségekkel szemben a magyar szupremácia fenntartását látta. Bár vannak részletei, melyeket „szigorítani kíván, de nem küzd a javaslat ellen". Andrássy választójogi tervezetéből épúgy. mint- a Kristóífy éból, kormányváltozás miatt semmi sem lett, úgyhogy az 1912 április 12-én kormányra jutó Lukács László nyújtotta be az új választójogi reform tervezetet, 1912 december 31-én. ö a választói jogosultságot magasabb értelmiségü egyéneknél 24, a többieknél a 30 éves korhatárhoz kötötte. A középiskolát végzettektől nem kívánt külön kvalifikációt, míg a 6 elemit végzetteknek adófizetést és önálló iparűzést követelt. Az analfabéta szavazati jogához legalább 40 korona adőa-lapst, vágy, 16 hold földet kötött ki. A törvényhatósági városokban titkos, egyebütt nyilvános lett volna a szavazás. A Lukácsiéit választó-reform 80%-kal emelte volna fel a választópolgárok számát. 200 ezerrel a kisbirtokosok és 180 ezerrel a kisiparosok szavazatait szaporította volna. Míg a mezőgazdasági munkások eddig 28 ezres szavazata 157 ezerre ugrott volna fel, az ipari munkásságé pedig 43 ezerről 253 ezerre. A Justh-párt ezt a javaslatot is, mint nem elég radikálisait, nem fogadta el és kijelentette, ho<gy csak olyan tervezetet kész elfogadni, melyben a 24 életév, az írás-olvasás és az 1 évi helybenlakás alkotja a választójog kellékeit. Zsaroló politikájával azt a követelést állította fel, hogy mindaddig nem hajlandó a katonai javaslatokat a parknentben keresztülengedni, mig a többség nem fogadja el az ő választójogi álláspontját. Péchy Gyula Féregmentes gyümölcse és szőlője csak ugy lesz, ha Herczynia B arzénpermetezőszert vesz Beszerezhető: minden szaküzletben — Nem lehet közegészségi érdekből visszavonni ae> iparigazolványt. A kereskedelemügyi miniszter elvi jelentőségű határozatot hozott az iparigazoiványbevonás ügyében. Kimondotta, hogy az érvényben levő rendelet és az annak alapján alkalmazott állandó gyakorlat szerinti szabályszerű iparjogosítvány alapján fenntartott és a hatóság által tudc-másul vett iparüzemeket közegészségügyi vagy egyéb közszempontból támasztott követelmények érvényesítése címén megszüntetni nem lehet. Ha valamely iparüzem, vagy kereskedő az említett szempontból kifogás alá esik, ha valamely fél az iparhatóság részéről a megtett felhívásnak nem tesz eleget,, úgy a szükséges intézkedéseket a fél terhére közigazgatási úton kell foganatosítani, vagy pedig az ípa-rüzomet kártalanítás mellett ki kelt sajátítani. A miniszter szerint nincs jogalap arra,, hogy a közegészségügyi érdekekből támasztott követelmények nem teljesítése miatt az ipari-gazolvány bevonassék. DKW. autók • i ' strapabirásban, üzembiztonságban, IliflK mar kisfogyasztásban utolérhetetlenek. Szilágyi Miklós automobil javító üzem és service, — Nyíregyháza, Vay Ádám utca 16. sz. Telefon 620. Visszatért a világhírű Szolyvai, Polenal és Margit víz! Gyomorbajosok, de külösösképpsa a Margit gyógyvíz foörg- hurut, aslhraa és a légzőszervek legbeváltaDb gyógyszere, még vérzés eseteibea is. Kapható mindenfitt. Főlerakat: liter Bernát cégnél Nyíregyháza