Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 146-171. szám)

1939-07-30 / 171. szám

(Trianon 20.) 1939 július hó 21. - J^YtRVIDÉK 0 bZAfíOLcsi HLRlAr SZ M1RLAF 5. üid*s ORION rádiót Kerékpárok és alkat részek nagy választék­ban. Részletre is. KUHflREKNIÍL Zrinyi Ilona utca 8. Telefon 4-76. Hook rádió laboratórium. RADIO SZOMBAT, július 29. Budapest I. 16.15: Harsányi Gizi mesél. 17.00: Hírek szlovák és ma­gyar-orosz nyelven. 17.10: Seyfettin Asal török hegedűművész saját mű­veit adja elő, zongorakísérettel 1. 17.40 Légvédelmi előadás. 18.00: Mursi Elek és cigányzenekara muzsikál. 19.19: Hírek. 19.25: A Székesfőváro­si Zenekar hangversenyének közve­títése a Fővárosi Képtár kertjéből. 20.35: Előadás. 21.05: Sthvmmel Miklós tánczenekara játszik. 21.40: Hírek, időjárásjeleintés. 22.10: Rácz Zsiga é9 cigányzenekara muzsikál. 22.40: Hírek német, olasz, angol és francia nyelven. 23.00: A rádió sza­lonzenekara játszik. 0.05: Hírek. Budapest II. 18.00: Hanglemezek. 18.45: Előadás. 19.30: Mezőgazdasági félóra. 20.00: Hírek, ügetőverseny­eredmények. 20.20: Hanglemezek. 21.30: Időjárásjelentés. Állandó műsor: 6.45: Torna. Utá­na: Lemezek. 7.20: Étrend. 10.00: Hírek. 10.20, 10.45: Felolvasás. 11.10: Vízállás. 12.00: Harangszó, időjárás­jelentés. 12.05: Hangverseny. 12.30: Hírek. 13.15: Időjelzés^ időjárásje­lentés. 13.30: Hangverseny. 14.40: Hírek, árak. 16.45: Időjelzés, időjá­rásjelentés, hírek. VASÁRNAP, július 30. Budapest I. 8.00: Szózat. Hangle­mezek. 8.45: Hírek. 9.00: Unitárius istentisztelet a Koháry-utcai temp­lomból. 10.00: Egyházi ének és szent­beszéd a Mátyás-templomból. 11.15: Gör. kat. magyar istentisztelet a Rózsák-terén' levő templomból. 12.20 Időjelzés, idő járásjelentés. 12.30: Cselényi József Petőfi-versekre írt magyar nótákat énekel. Kíséri Far­kas Jenő és cigányzenekara. 13.40: Felolvasás. 14.00: Hanglemezek. 15.00 Időszerű gazdasági tanácsadó. 15.45: A Koncert Fúvószenekar műsora. 16.25: A „Pax Tmg"-tábor ünnepé­lyes megnyitása a gödöllői Erzsébet királyné-parkból. 17.00: Hírek szlo­vák és magyan orosz nyelven. 17.10: A rádió szalonzenekara játszik. 18.15: Vidám elbeszélés. 18.50: A Budapesti Hangverseny Zenekar műsora. 19.15: Hírek. 20.10: „Jön a kegyelmes úr." Bohózat hét képben. 21.40: Hírek, időjárás jelentés, sport­eredmények. 22.00: Tánele mezek. 22.40: Hírek német, olasz, angol és francia nyelven. 23.00: Bura Sándor és cigányzenekara muzsikál. 0.05: Hírek. Budapest II. 11.25: A Tungsram­Dalárda énekel. 15.05: Hanglemezek. 19.30: Felolvasás. 20.00: Hírek, ló­versenyeredmények. 20.20: Hangle­mezeik. 20.50: Előadás. 21.20: Faragó György és Albert Ferenc zongora­hegedű számai. 22.00: Időjárás jelen­tés. Kassa. 9.00: Egyházi ének és szent­beszéd a kassai Szt. Erzsébet székes egy.házból. 10.15: Evangélikus isten­tisztelet. 11.20: Hírek. '11-30: Hang­lemezek. 11.40: Előadás. 12.20: Bu­dapest I. műsora. HÉTFŐ, július 31. Budapest I. 16.15: A rádió diákfél­órája. 17.00: Hírek szlovák és ma­gyarorosz nyelven. 17.10: Felolva­sás. 17.40: Lakatos Gyula és Vince cigányzenekara muzsikál. 18.30: Elő­adás: 18.50: Vita-előtadás. 19.15: Hí­rek. 19.25: Molnár Anna hárfázik. 19.40: Kiss Ferenc Petőfi-verseket ad elő. 20.00: A Turul-együttes elő­adása a stúdióban. „Vándorszíné­szek." Or felv. 21.40: Hfcek, időjárásjelen Lendvai Jós­ka és cigányzeneka.. jzsikál, Or­bán Sándor énekel. 22.40: Hírek né­met, olasz, angol é9 francia nyelven. 23.00: A Mária Terézia 1. honvéd gyalogezred zenekara. 0.05: Hírek. Budapest II. 19.40: Molnár Anna hárfázik. 20.00: Hírek. 20.20: Elő­adás. 20.50: Hanglemezek. 21.30: Időjárásjelentés. Kassa. 10.00: Budapest I. 11.05: Előadás. 11.20: Hanglemezek. 11.40: Hírek. 12.00: Budapest I. 15.40: Elő­adás hanglemezekkel. 16.45: Buda­pest I. műsora. Tájékoztató az 1939. év gabonaterméséről Iría: Westsik Vilmos mezőgazdasági kamirai szaktanlr Az 1939. év száraz jelleggel indult meg, hiszen a csapadék január 1-től április 30-ig, tehát 4 !hőwaip alatt mindössze csak 77 milliméter volt. A. tavasz is nagyon száraz volt, hi­szen az április havi csapadék itt Nyíregyházán csupán 8 millimétert tett ki. Ilyen rendkívüli csapadék­szegény tavaszi hónapokban erős mértékben szoktak elszaporodni a különböző rcivarok és levéltetvek. Ezt tényleg észleltük is, mert a le­véltetvek egyik faja, a.z úgynevezett „ifűtetü" nagyon 'ellepte az összes gabonaféléket és okozta azok kalá­szának e [fehéredését és leveleinek korai elszáradását. A gabonapoloska a száraz áprilisban ugyancsak erős mértékben kezdett fellépni, de a csapadékdús május visszaszorította további szaporodását. Május haiva 109 milliméter és június hava 64 milliméter csapadékkal látta el Nyíregyháza vidékét és így június 1-től június 30-ig, tehát az első fél­évi hat hónap alatt elértük a mini­mális csapadékot, vagyis a félévi 250 millimétert. A tavaszi szárazságtól és ennek révén fellépett rovarkároktól legtöb­bet szenvedett a rozs és azon a má­jusi és június havi bőségesebb csa­padék csakis úgy tudott volna lénye­gesen segíteni, ha június második fele hűvösebb és csapadékosabb lett volna Közismenetes, hogy ez nem következett be, hanem hirtelen for­róság és szárazság lépett fel és ezt elsősorban a rozsot sínylették meg. Hogy milyen mértékben? Errenézive alapos tájékoztatást adnak a nyír­egyházi homokjavító kísérleti gazda­ság termésadatai, ahol a cséplést jú­lius 24-én fejezték be. Előre kell bocsátanom, hogy Or­szágos átlagban kimagasló gabona­termések csak minden 5 évben egy­szer szoktak mutatkozni. így pl. ha kiinduló alapul vesszük a legutóbbi 10 évet, 1929. évtől 1939. évig, úgy kitűnik, hogy országos átlagban ki­magasló gabonatermések voltak csu­pán: 1933. és 1938. évben. A homokjavító kísérleti gazdaság­ban futóhomokon adott a rozs kat. holdanként 1938. évben a trágyáz,at­lan I. számú parlagi vetésiforgóban 8.56 métermázsa szemtermést, a zöld és műtrágyázott II. számú vetésfor­góban pedig 20.30 métermázsa szem­termést. Ezzel szemben 1939. évben az I. számú trágyázatlan vetésforgó szemtermése 5.22 métermázsa, a zöld és műtrágyázott II. számú vetésfor­góé pedig 12.32 métermázsa. Az I. számú parlagi vetésiforgónk a régi szabolcsi gazdálkodási mód­szert követi és ez szinte hőmérője a remélhető rozstermése,kinek egész Szabolcs vármegyére vonatkozólag. Nyíregyháza város Sóstó fürdője 900 holdas tölgyerdőben 70 holdas park közepén kádfürdővel, fedett uszodával, hatalmas szikes vizű taván strandfürdővel várja a pihenni és szórakozni vágyó közönséget. JEGYÁRAK: strandjegy felnőtteknek .. —'46 Strandjegy 1 m-nél magasabb gyermekeknek —'20 Strandjegy 1 m-nél alcsooyabb gyermekeknek díjtalan Strandjegy diákoknak .. .. —'36 Strand sportjegy — 26 Strandfürdővel kombinált kisva­suji menettérti jegy a Besse­nyei tértől —-80 Strandfürdővel kombinált kisva­súti menettérti jegy az átra­kodó állomástól —-90 Bérletjegy felnőtteknek 1 hóra 4'— P Bérletjegy felnőtteknek fél hóra 2 50 P Bérletjegy diákoknak l hóra 3 — P A kiszolgálás dija a jegyek árában benae van, Bérletjegy diákoknak fél hóra Bérletjegy gyermekeknek 1 hóra Bérletjegy gyermekeknek fél hóra Kabinjegy hétköznapra .. Kabinjegy ünnepnapra .. Kabinbérlet egész idényre Látogatójegy hétköznap .. Látogatójegy ünnepnap .. Nyugágyjegy Fonottszék jegy .. .. Strandkosár jegy .. Táboriszékjegy Értékboritékjegy .. 1-80 P 250 P 1 40 P —•40 P — 60 P 16-— P —•10 P —•20 -20 -•20 -•30 -•10 —•10 P P P P P P I. osztályú kádjegy —-80 P I. osztályú kád pótjegy .. — 40 P I. osztályú kádjegy köztisztv. —'60 P II. osztályú kádjegv —-70 P II. osztályú kád pótjegy .. — 35 P II. osztályú kádjegy köztisztv. —'54 P Fedett uszodajegy —-40 P Fedett uszodajegy köztisztv. —'39 P Fedett uszoda bérletjegy 1 hóra 4 — p Fedett uszoda bérletjegy fél hóra 2 50 P Füzetjegy (10 drb I. o. kádjegy) 6-— P Minden hétfőn — ünnepnap kivételével — filléres jegyárak. Kádfürdő 40 fillér, fedett uszoda 20 fillér — Filléres napokon egyébb kedvez­mények érvénytelenek. Csónakjegy közönséges csónakra —'30 P Csónakjegy közönséges csónakra köztisztviselőnek —-24 P Csónakjegy közönséges görgőülésesre, vitorlásra —'50 P Csónakjegy görgőülesesre vitorlásra köztisztviselőiek —-38 P Csónakberlet 1 hónapra 4 — P A csónakdijak hétköznap 1 órai, ünnepnap 40 perces használatra érvényesek. Ma már 10 éves működésünk alap­ján azt a következtetést szoktuk Le­vonni, hogyha kísérleti gazdaságunk I. számú parlagi vetésforgójában a rozs kat. holdanként csupán 5—6 métermázsa szemterméssel fizet, úgy Szabolcs vármegyében gyenge rozsvermés várható megyei átlag­ban. Ha azonban parlagi vetésfor­gónk 8—9 métermázsával fizet, úgy megyei átlagban is igen jó rozster­méaek vannak, pl. 1938. évben. De mint adataink igazolják, ez évben megyei átlagban csakis gyenge rozs­termés várható Szabolcs megyében. Mint rendkívüli érdekességet kell felemlítenem, hogy 1939. évben a kí­sérleti gazdaság szalmatrágyázási vetés/forgóiban a rozs igen jó szem­terméssel fizetett. így .pl. az V-ik sz. vetésforgónkban a nyers szalmával és háromféle műtrágyával ellátott rozs adott kat. holdanként 14.32 mé­termázsa szemtermést. A Vl-ik szá­mú .vetésforgónkban kierjesztett szalmával és háromféle műtrágyával ellátott rozs pedig adott kat. holdan­ként 18.72 métermázsa szemtermést. Hogy a zöldtrágyázott rozsok kivé­telesen ez évben miért adott keve­sebb termést, mint a szál.matrágyá­zott rozsok és hogy utóbbiak miért adtak olyan kimagasló termést ép­pen ebben az évben, annak több kü­lönleges oka van és ezekre egy más cikk keretében részletesen óhajtok kitérni. Minden kísérletet egybevéve, a ihomokjavító kísérleti gazdaság ösz­szes rozs vetésterülete volt 1939. évben 18. kat. hold. Ez adott mind­összesen 203.88 q szemtermést. En­nek alapján 1939. évben 1 kat. hold üzemi átlaga 11.32 métermázsa. Két­ségtelen jó termés ez is, csakhogy figyelembe keM .vennünk azt a tényt, hogy 1938. évben a kísérleti gazda­ság üzemi átlaga volt rozsból kat. holdanként 15.77 métermázsa szem­termés. Ezen adatok alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a mostani évben Szabolcs vármegyé­ben átlagban 30—40 százalékkal ki­sebb rozsterméssel kell számolnunk, mint az elmúlt 1938. évben. A búzatermések azonban Szabolcs vármegyében sem lesznek kisebbek ez évben, mint a mult évben. A homokjavító kísérleti gazdaság­ban adott kat. holdanként a Bán­kúti 1205. fajta búza 21.22 méter­mázsa szemtermést; a Hatvani 5612. fajta búza pedig adott 20.50 méter­mázsa szemtermést. A homok javító kísérleti gazdaság­ban mindennemű kísérletet egybe­véve a búza vetésterülete volt 1939. évben 15 kat. hold. Ez a terület le­adott mindösszesen 343.10 méter­mázsa szemtermést. Ennek alapján 1 kat. hold üzemi átlaga 16.20 méter­mázsa szemtermés. Ez tehát igen jó üzemi átlag búzából. De hasonló volt az üzemi átlagúink a mult év­ben is, mert 1938. évi üzemi átlagunk kat. holdanként búzából 16.63 mé­termázsa. Tehát ezen adatok arról tanúskodnak, hogy lényegében na­gyobb eltérés nincsen, az 1938. évi és az 1939. évi búzatermés között a kísérleti gazdaságban. Valószínű te­hát, hogy a megyei átlag sem fog nagyobb ingadozásokat mutatni. így tehát remélhető, hogy Szabolcs me­gyében is meglesznek elégedve a-gaz­dák a búza ezévi termésével. Adja Isten, hogy úgy legyen. Bármilyen nyomtatványra van szüksége, előnyös áron készíti azt el OROSZ KAROLY nyomdaüzeme Nyíregyháza, Bercsényi-u. 3. Tele­fon szám: 577.

Next

/
Thumbnails
Contents