Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 146-171. szám)

1939-07-26 / 167. szám

4. oldal ffii Mi — (Trianon 20.) 1939 július hó 26. 26-án szerdán este nagy Táncverseny, sorsolások, szépségverseny, eonfetti és szerpeü fin csald, Isplsfj ml KUllaiő borsk, előzéken* MsieJ§álá$! SZÍVES TÁMOGATÁST MÉR A VENDÉGLŐS Anna-Bál a tón 60 holdas terület fáját egy néhány kedvelt gyümölcsfa kivételével ki­irtatta. (Mi történt? Azt sem tudta meg­menteni. A madarak kipusztultak és a kertész a kártevőkkel nem bírt megküzdeni. Mit mond a közszólam? Ahol nincs fejőstehén, kevés a mosatlan, ahol gyümöleslfa nincs, oda tanáics­kérdeini ne menj, mert azt a török­átok fogta meg. Ennek dacára népünk a gyümölcs­fa felkarolását mégis kerüli. A dolog súlya mégis nem egészen őt terheli. Az idő, úgylátszik, a társadalomhoz kiált. Fennen hangoztatja, hogy a gyümölcs- és favédelemre az embert nevelni kell. A gyümölcsfának épugy vannak betegségi, mint az embernek. Az orvoslás itt is sok esetben mér­ges természetű szerekkel történik. Mint az orvos, úgy a gyümölcsvédő is megmérgezheti magát. Azért kell a gyümölcsvédelemre szakembert al­ka/lmazni. Üj utakra kell lépni, tenni kell. A beszéd már nem elég. Föl kell állí­tani a járási székhelyeken a gyü­mölcsvédelmi felügyelőséget. A fel­ügyelő lesz hivatva a járás területén rendezni az ügyet, nevelni a közsé­gek részére alkalmas egyéneket, kik a járás területét a gyümöLcsvédelcm és értékesítéssel megismertetik. . Az idő megérlelte a gondolatot. Gróf Teleki Pál miniszterelnök nem­régen mondott parlamenti beszédé­ben kijelentette, hogy a szociális és gazdasági reformok gyors ütemben kerülnek napirendre. Megemléke­zett a gyümölcsvédelemről is, mi­dőn így szólt: fejleszteni kell a mé­hészetet és a gyümölcstermelést. Sőt hangoztatta, hogy a kormány terv­be vette a gyümölcs csórnagólokat és aszalókészítéseket is. A nép lel­kéből folytak e szavak, mintegy atyai intelem arra, hogy a nép is te­gye meg kötelességét. A jó gyü­mölcsfa ne legyen a lakosságnak to­vább ötödik kereke, ne legyen mos­tohagyermeke a gyümölcsvédeleim, érezze meg mindenki a beteg fa sor­vadozó fájdalmát. Álljon itt példázatképpen a dadai felső járás székhelye, Gáva, ahol a búzaföldön a bánat felejtette magét és amelyen a gazdasági élet paradi­csoma, a termő humusz álmodik. Ha próbaképpen itt szerveztetmék elő­ször a gyümölcsvédelmi felügyelő­ség, egy néhány év fényesen beiga­zolná e sorok igazságát. Nemcsak a szórványos gyümölcsterület, de a Tropikál különlegességek Emprimék gyönyörű választékban HHRT0SML Vay Ádám utca 2, szám nép is bekapcsolódnék a közgazda­sági élet gyökerébe. Érezné, látná, hogy amint a tavasz meghozza az illatot, a kormány áldozatos lelke, az atyai ház őre: a vármegye és az anyai szív melege: a község is kész cselekedni, hajlandó beváltani a nép boldogságáért a szociális ige­retet. Szociális életünk ez előretörő él­vezető csatornáját: a gyümölcsvé­delmet midőn jeleztem, a továbbiak­ban nincs szavam. Az erőforrások gordiusi csomóját nem e halvány sorok, de messzelátó, meleg lelkek, töretlen utak fogják kibogozhatni. dr. Fejér Ignác Európai hirü a csodálatos gyógyhatású Gyógyfürdő Fedett gyógymedencék, ívocsarnakok. Inhaiatórium, Straadfűrdélr T T 1 f , (.. in I Megnyílt az uj csónakázó tó. nullamrurao I Uj napozó és pihenő csarnokok. A páratlan eredményes fürdő, ivó és belélegző kúrákra is alkalmas. — A csodálatos hatású gyógyfürdőt Hajdúszoboszló 73 és 78 fokos sós, jódos, brómos, hidrocarbonátos hévvizei táplálják. 3000 liter viz percenkint Magyar és német nyelvű ismeretekkel készséggel szolgál a fürdő igazgatósága. j szorítottak ifjú ruszin fiúkkal, kik­[ nek ajkuk bár még idegenen szól, de ! szemük már testvéri melegségben ! csillog. És igen, ma Nyíregyházára érkeztek. Nagyon tetszik nekik a város. „Rögtön szemünkbe ötlött a sok virág, gondozott park, utakat szegélyező fák, rendezett terek, szép szobrok, középületek és házak. Az akácos Szabolcsnak kedves, meg­nyerő főhelye Nyíregyháza." Mo­solygok. Jól esik az elismerő szó. — És meddig maradtok? — „Ó, saj­nos már mennünk kell tovább. Dél­után Debrecenben leszünk." — ITall­Beszélgetés a Nyíregyházán átvonuló kerékpáros turistákkal Csütörtökön a délielőtti órákban két kerékpáros fiú pihent meg a Ká­rolyi-kert egyik hüs padján. Cso­magtartójukra szerelt nagy hátizsák ­pakkról, rövidnadrágos turistaruhá­jukró: ítélve, mindjárt látszott, hogy messziről jöhettek. Mindig érdekel­tek a városunkba érkező kirándu­lók. — Hogy tetszik nekik a város? — Mi az első benyomásuk róla? — Honnét jöttek s merre vezet az út­jok? — Mi hírt ho.znak, mert hisz a messziről jött ember mindig hoz ma­gával valamit. A kíváncsiság oda­hajtott hozzájuk. Felajánlottam se­gítségemet, esetleg lenne valamire szükségük. E mögé burkoltam azt a vágyamat, hogy megtudjak tőlük va­lamit. Hálómba beleestek ... Igen, egy pohár vizet, ha tudnál adni... — és én huncut mosollyal invitál­tam: jöjjenek el hozzám. Jó hűs szobámban lepihenhettek s ott majd e 1 bes zél g e thetü n k. Szívesen jöttek, a messziről jött ember köszönetével és hálájával fo­gadlak cl mindent, méltányolva azt, hogy kevéssel előtte, még egy kerti padon ültek a teljesen vadidegen városban. „Pécsett lakunk, a Mecsek aljá­ban, — kezdte az egyik barnára sült, feketehajú, mosolygós, szem­üveges fiú. — Ém o;tt jogászkodom, a barátom pedig Szegeden bölcsész. Szeretnénk megismerni hazánkat, ez indított minket útnak. Mohácstól Pestig hajóval utaztunk. Onnét bicajra ültünk ... (megáll, amint lát­ja mosolyomat az ismert diákműszó hallatára)... kerékpárra, — javítja ki gyorsan, de megnyugtatom, hogy előttem sem ismeretlen ez a „szak­kifejezés". — Aztán elmeséli, hogy ismerték meg a gyönyörű Felvidék visszatért területeit. Ütjük a Cser­hááton keresztül Balassagyarmat, Losonc, Rimaszombat, Pelsőc, Rozs­nyó, Kassa, Sátoraljaújhely, Ungvár, az Ung völgyén keresztül az uzsoki határig, .majd tovább Munkács, Szolyva, Volóc, Vereeke s visszatér­ve Beregszász, Mátészalka, Nagv­kállón át 1 Nyíregyházára vezetett. — Felcsillan a szeme, amint a gyönyörű városokról, hatalmas erdőkről, pom­pás hegyekről, völgyekről beszél. És igen a szíves, hagyományos jó ma­gyar vendégszeretet most se vallt kudarcot. Sohasem volt szállásra gondjuk. Számtalanszor meghívták, ottmarasztalták őket. És tanultak, rengeteget tanultak. Üj színekkel, eseményekkel, emlékekkel lettek gazdagabbak. Magukkal hozták fenyvesek illatát, sziklás hegyolda­lak, várromok legendás romantiká­ját. Régi felvidéki városok patinás zarnaját, történeti színezetét. Nótát tanultak arató parasztlegényektől és lányoktól. Lerajzolták, a népvisele­tek tarka mintáit, friss színeit. Be­széltek öreg ruszinokkal, akik még boldogan emlékeztek meg a régi jó magyar világról és könnyesen kö­szöntötték a most megújulót'. Kezet gatok. Napbarnított arcát nézem, izmos karját és kisportolt lábát. — Erősek és fiatalok. Mi az nekik öt­ven kilométer! Ügy mondja, mintjba csak Sóstóra készülne fürödni. Tegnap Beregszászon voltak, dél­után Debrecen, holnap Berettyóúj­falu. Nincs előttük nehézség, le­küzdhetetlen akadály. Tér és idő kötelékeit szétrúgták. Magabiztosak, vidámak és kiegyensúlyozottak. — Karjukban erő, szemükben tudás­szomj, megismerés .vágya feszül. Bol­dogan szorítom meg kezüket s ben­nük 'a komoly magyar ifjúságot kö­szöntöm és értékelem. Harctéri napló Julius 26. Sikeres vállalkozást hajtott végre 1917-ben ezen a napon Merász Já­nos, a budapesti 30. honvédgyalog­ezred őrmestere. Mint az egyik ro­haaiszakasz paraucsnoka a magyar­bukovinai határon fekvő Kirlibabá­nál lefolyt harcok közben arra kapott parancsot, hogy a zászlóaljával szem •• ben fekvő orosz állásokat deritse fel és ennek előmozdítása érdekében az állás leggyengébbnek talált pontján törjön be és foglyok ejtésére töre­kedjek. Erre Merász őrmester igen ügyesen és elszántan kilencfőnyi ro­hamjárőre élén megközelítette az oroszokat, azután betört árkaikba és szakaszának fennmaradó részét ma­gához vonva gyorsan felsodorta az orosz áliásrészt. Közben huszonhét foglyot ejtett, két aknavetőt és egy géppuskát zsákmányolt. A sikeresen végrehajtott vállalkozásért Merász őrmester az arany vitézségi érmet kapta. — A Felvidék új katonai térképei, új autótérkép, kiránduló térképek kaphatók JÓBA E. papír-írószer üz­letében. DKW. autók strapabirásban, üzembiztonságban, I kisfogyasztásban utolérhetetlenek. • KSrzetképviselet: Szilágyi Miklós automobil javító üzem és service, — Nyíregyháza, Vay Ádám utca 16. sz. Telefon 620.

Next

/
Thumbnails
Contents