Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 146-171. szám)

1939-07-23 / 165. szám

4. oldal E„ JSÍYÍRVIDÉK OZABOLCSI HÍIJ HIRLAP (Trianon 20.

) 1939 július hó 23. Duly Antal irja: Cselle, Bonta .,. dpszílonmal, de legalább az i-nek ott kell lenni. Ez is azzal a titkos számítással, hogy hátha kinövi majd magát ipszilonná. Első látásra megismerni őket, mint az újgazdagokat. Sokszor rossz hallani, de ha jáhangzású is — tudja Isten, miért — megkérdezzük a másik szomszédunktól, hogy hívták ezt az urat ezelőtt? Mennyivel szebb volna, ha a közhasználatból kiment, vagy kihalófélben tevő eredeti magyar szavakat használnának fel névmagyarosításra, össze kell ezeket gyűjteni, névjegyzékbe foglalni és a nyilvánosság elé tenni. (Nyelvi szempontból is felbecsülhetetlen értéket jelentene ezeknek a .pusztuló szavaknak megmentés.) Adott ugyan ki az illetékes hatóság névmagyarosításra felhasználható jegyzéket, ez azonban ebből A napjainkban fellángoló nemzeti érzésnek egyik örvendetes kísérő jelensége a névmagyarosítás. Ezzel is úgy vagyunk azonban, — sajnos — mint sok .mással, hogy a végén veszszük majd észre, hogy nem így kellett volna. (Hja, a „szakember" még mindig ácsoroghat az előszobában, míg az úgynevezett „úriember" soronkívül' mehet.) A sok hiba közül csak a két legnagyobbat említem. Az egyik községben pl. van egy idegen nevü család, 40—50 személylyel. A család egyik tagja — kéthárom gyermekéível megmagyarosít

1ja a nevét, egy másik hasonló nevü szintén magyarosit, de biztosan más •névre. A család 30—40 tagja közömbösen vagy ellenségesen nézd. De ha magyarosít is, egész biztosan mind más és másra. Egyik következménye ennek, hogy a névmagyarosítás így igen lassan halad és elég kétséges is a teljes siker, mert túlságosan az egyén tetszésére van bízva. Mácsik következménye, hogy a családot szétvágd alj á', felaprózza, A családnak más-más 'rnövet felvett tagjai, vagy a régi és az új nevüek a második nemzedékben már nem ismerik és nem tartják számon egymást; tudni sem fogják, Ihogy ugyanazon család tagjai, unokatestvérek, vérrokonok. Ez az eljárás a magyaros (hangzású nevekkel n-cmzeti célt szolgál ur>van, de a családok szétbontásával, vérségi kötelékek lazításával az összetartozás érzését gyengíti. Kérdés tehát, hogy nem ront-e többet, mint épít, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a név elsősorban reklámérték, a vérségi kötelék pedig szilárd erkölcsi érték. Megoldható lenne ez, ha kimondaná a törvény, hogy névmagyarosításra a család legidősebb élő tagja jogos (bizonyos esetekben köteles) és csak ha nem él vele, száll ez a jog a kor szerint következőre. Továbbá, hogy amilyen névre a legidősebb (a j s'

zakk b

a^ A oik

k részletesen jogos, illetfve köteles) magyarosit, az összes egyenes és oldalági leszármazottak, tetszésüktől függetlenül, azt & nevet kapják. így a névmagyarosítás családonként gyorsan és tömegesen történne és nem vagdalná szét a családokat. Végül pedig jogilag is sajátosan magyar volna, patTiarchálas mint az ősmagyar jogi és társadalmi berendezkedés. Hogy soknak •kedve ellen volna? De hiszem, hogy még többnek kedvére, a nemzetnek pedig hasznára lenne. A másik nagy hiba, hogy helytelenül magyarosítanak. Derüre-borúra gyártják, izzadják, szétvagdalják, összeragasztják a különböző fogalmakat jelölő szavakat (előnyös, ha benne van pl. a Sas, Had, Kő, Szép vagy más ehhez hasonló súlyos vagy bájos szó), a végét pedig megtoldják a két ss—ipszilonná! (akár pászol oda, akár nem), vagy csak az a szempontból elég vérszegény. Na gyon jól felhasználhatók erre a cél ra a határban előforduló dűlőnevek Ennek a közleménynek címszavai is azok. Nincsenek benne gyanús két ss-ek és fel'Iengős összetételek, de van helyette magyarság, erő, jóhangzás... és hogy a hiúságra is adjunk — az ősiség sem tagadható meg tőlük. Ezeket azonban össze kell gyűjteni az egész ország területéről. Sza bölcs területéről — ha Isten segít — ez a gyűjtemény rövid időn belül együtt lesz e sorok írójánál (kb. 20.000 név) és a Nyiirvidék hasábjain a legszebbek időről időre a közönség birtokába jutnak. Nyelivkincsünk más területén, is bőven akadna hasonló anyag. Reméljük, nem soká hevernek parla gon azok az értékek sem és kettős hasznuk lesz: a nyelmi értékeken kívül különleges nemzeti célokat is fognak szolgálni. Kútfúrást vízvezetéket és lakatosmunkát megbízhatóan, jutányosán készít RADOSZ1A BE ELA Vay Ádám utca 37, szám. — Telefon: 243. Ha már lesz Bata-gyártelep Magyarországon, legyen Nyíregyházán Turisták, kirándulók vásároljanak útravalót HOFFMINN üzletében. — Hus és gyümölcskonzervek, sonka szalámi, sajtok, felvidéki juhturó, stb. nagy választékban. — „Hatalmas Bata-gyár alakul Magyarországon!" — ezzel a címmel szenzációs cikk jelent meg a „Magyar Közgazdaság" című előkelő ismerteti a Bata-gyárak népgazdasági és szociális jelentőségét és közli, hogy az illetékes körökkel való tárgyalás eredményeként a magyarországi Bata-gvártelep létesítése befejezett tény s a magyarországi vállalkozás túlnyomóan magyar érdekeltség birtokában lesz. A közlemény szerint a gyártelep a Tiszántúlon lesz és e terület szegény lakosságának igen jelentős keresetet biztosít. Mi nem .vitatkozunk azokkal, akik a Bata-gyár letelepedése ellen szót emelnek. Azokkal sem, akik csodákat regélnek a gyár szociális aktivitásáról. Mi egyszerűen tudomásul -vesszük a gyártelep alapításának hírét és azt mondjuk: Ha már csakugyan. lesz Bata-gyártelep Magyarországon, és pedig a Tiszántúlon, akkor azonnal érintkezésbe kell lépnünk a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal, amely a mammut-vállalkozásban érdekelt és minden erőnkkel, minden összeköttetésiünkkel oda kell hatnunk, hogy 'ez az ötezer embert tálpiáló hatalmas telep Nyíregyházára, a Tiszántúl leginkább senyvedő városába kerüljön. Nyregyháza szociális és gazdasági bajainak egyik főoka a gyáripar hiánya. A Magyar Közgazdaság többek között ezeket írja az új gyáralaipitásról: .Szakkörök számítása szerint az építkezés, a forgótőke, a munkáslakóházak építkezése közel 20 millió pengőt reprezentál s már az is nagyjelentőségű, hogy rövidesen mintegy ötezer magyar •munkásnak juttatnak rendes, biztos megélhetési lehetőséget. Fontosnak tartjuk hangsúlyozottan megemlíteni, hogy a Közel-Kelet és Balkán felé irányuló exportot is Magyarországról kívánják ellátni, ami azt jelenti, hogy a létesítendő gyár kapacitását rövidesen legalább készeresére emelik s ugyanilyen arányban fogják a munkáslétszámot is növelni. Ezek a sorok magukban rejtik a gazdasági élet fellendülésének csiráit építkezést, munkás foglalkoztatást jelentenek ann.ak a városnak, ahol a Bata-telep megkezdi működését. Ismételjük, mi n'em ütjük a dobot .amellett, hogy a Bata-gyár Magyarországon gyökeret eresszen. De ha az illetékes tényezők szükségesnek és hasznosnak vélik a gyártelep engedélyezését és a telepet már most a Tiszántúlra tervezik, akkor kérjük azokat, akiknek szava van Nyíregyháza érdekeinek védelmében és képviseletében, kezdjék meg már most a fáradozást a telep Nyíregyházán történendő létesítése érdekében. mezőgazdasági gépek és eszközök LERAKATA Kühne Biczák MUSZERESZ Bethlen utca 27. Telefon 330. sz. fiz amerikai magyarok egy csopotja Nyíregyházára ís ellátogat Az Északamerikai Egyesült Államokban élő magyarság legnagyobb életbiztosító intézménye, a Verhovay Segélyegylet tagjainak száma negyvenezer, vagyona több, mint négymillió dollár, immár negyedik éve minden nyáron Magyarországba küldi tagjainak egy-egy csoportját, hogy az idősebbek mégegvszer ölelhessék szeretteket, az új hazában születetteket meg azért-, hogy megismerkedjenek azzal a földdel, melyből szüleik sarjadtak, ismerjék meg. azt a népet, amelynek nyelvét — többnyire törve — beszélik. Ez évben 25 tag nyerte el a magyarországi utat, hajójegyüket, vasúti költségeiket, valamint az első magyarországi hetek minden kiadását az egyesület viseli. A csoportot Kun Bertalan, az egyesület egyik igazgatója és Varga Mhály központi pénztárnok vezetik és július 23-án, vasárnap este érkeznek Budapestre. Három napot töltenek • a ífővárosban, azután az ország megismeréséreindulnak. Ez évben Miskolc, Nyáregyháza és Debrecenbe is ellátogat a csoport. Előreláthatólag autóbuszon jönnek és egy napot töltenek a Nyírség fővárosában. A csoport tagjai között többen vannak, akiket rokoni szálak is fűznek ide. I NvTVE megkezdte felvidéki (urálit Vasárnap Munkácsra megy a Nytve ahol barátságos mérkőzést játszik a Várpalánkai Turullal. Ezen a mérkőzésen még a régi csapattal áll fel, mert uj játékot ai még igazolás előtt állanak. A vidéki uriközönsóg kedvenc hotelje az Esplanade nagyszálloda, Budapest, III. Zsigmond utca 38/40. — Telefonok J51-735. 151-738. 157-299 Szemben a világhírű Lukácsfürdövel és Császár-fürdővel, a Rózsadomb alján. Teljes komfort, folyó melegvíz, központi fűtés. A Nyugati pályaudvartól 1 kisszakasz távolságra. A szálloda teljesen átalakítva, uj vezeés alatt áll Elsőrangú cafe restaurant polgári árak! — Olcsó szoDák pensióval, vagy anélkül. Hosszabb tartózkodásnál külön ENGEDMÉNYEK.-