Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 122-145. szám)

1939-06-28 / 144. szám

(Trianon 20.) 1939 június hó 28. SZABOLCSI HIRLAP lllí és újra egészségessé teszi a Hajdú­szoboszlói gyógyvíz Tartson ivókurát. Légvédelmi 8TSU —0— GÁZ * larcoí l védelmi cikkeit „MINIMAX" 6s „PiROFUeH" tűzoltó készülékek -0­Tizoltó (elszerelések -0­MAUpa Légoltalmi és ^iVIV/VI- Felszerelési KFT. megbízottja. Kreskai Gyula rádiótechnikus laboratóriuma és szaküzlete Iskola utca 6, szám, T E^ F0 N Országzászló mögött Gergelyffy András dr. Becsukódtak a vándoriskolák kapui A vándoriskolákban is befejeződ­tek az évvégi vizsgálatok. Mélysé­ges csend borult a kis tanyai isko­lákra, amelyekben mindig olyan vi. dám volt az élet. Lázasan készü­lődtek az idén is a sorsnak olyan mostoha kicsinyei a vizsga nagy napjára. Be is bizonyosodott, hogy ennek a vándoriskolának milyen ál­dásos a céja. Hála érte annak, aki azt életre keltette. A nélkülözésekben, a lemondá­sokban eltöltött Apostolok vándor­tanitói 2 éves munkája ezzel véget is ért. Jójjenek mostmár a helyükbe uj titánok, hogy igy mindenki ki­vegye a részét a haza építő munká­jából. A vándortanítók most már jól megérdemelt jövő előtt állnak. Erre biztatást ad a mai kormáayzati rend­szer szilárdsága, mely látja keleten feljönni a fényes Napot, hogy a sokat szenvedett fájó sebeket besu­gározza, begyógyítsa! Uránia Filmszínház gg Junius 27-28. Budapesttel egyídőben! Kedd-szerda A. malakkai nő Egy hatalmas indus herceg és egy csodálatos szép asszony szerelmi története A főszerepekben: Edwlge Feuillere és Pierre-Richard Wilm. — Előadások minden nap S, 7 és 9 órai kezdettel. előadói javaslata a Kárpátaljának az Történelmi jelentőségű országgyű­lési tárgyalás során fogadta el a parlament a Kárpátalja visszacsato­lására vonatkozó javaslatot. Ben­nünket, szabolcsiakat ez a június 21-iki országgyűlés annál is inkább érdekel, mert az 'ünnepélyes hangu­latban beterjesztett javaslat előadó­ja a raagykállói 'kerület országgyűlé­si kerület képviselője, Gergelyffy András dr. volt. Gergelyfify dr. kez­dettől harcos hirdetője volt az örök és győzelmes magyar igazságnak és amikor a boldog örömet lángra lob­bantó törvényjavaslatot a kormány benyújtotta, természetes, hogy reá esett a választás s ő volt a revíziós törekvések diadalát, az erkölcs, jog, igazság győzelmét hirdető javaslat előadója. Gergelylífy András dr. előadói tisztében a.z országgyűlés pártokon félül álló, ünnepi érzéssel átihatott pillanataiban a következő­ket mondotta: T. Képviselőház! Amidőn lelkem mélyéig meghatva, itt áilok az elő­adói emelvényen, hogy elfogadásra ajánljam a Magyar Szent Koroná­hoz visszatért kárpátaljai területek­nek az országgal egyesítéséről szóló történelmi jelentőségű törvényja­vaslatot, az alázatos hála imádságos szavaival fordulok a mindenható Istenihez, aki megérnünk engedte ezt az ünnepélyes órát, amelyben a magyar országgyűlés az első lépést teszi hazánk egyik gyönyörű darab­ja visszacsatolásának törvénybe­iktatásához. Második szavam legyen a hódolat szava Magyarország íőméltóságú Kormányzó urához (általános, élénk éljenzés és taps), aki magas őrhelyé­ről a magyarság történeti küldetésé­nek tudatától áthatott lélekkel, a ki­választott és Jegnemeseibb magyar ' bölcsességével és kemény kezével vezette és vezeti a két forradalom­ban meggyalázott, ellenségeinktől kirabolt és négy darabra szaggatott nemzetünket a legsiralmasabb nyo­morúságból a feltámadás útján min­• dig előbbre. Harmadik sza>vam legyen a legme­legebb köszönet szava hatalmas szö­vetségeseink, Németország és Olasz­ország ((hosszantartó lelkes taps) vi­lágtörténelmi nagyságra emelkedett vezérei, Mussolini Benito és Hitler Adolf iránt (hosszantartó lelkes él­jenzés és taps), akiknek szívós, aka­dályokat nem ismerő, óriási munká­ja porbadöntötte a gyűlöleten, tu­datlanságon és mohó kapzsiságon felépült párizskörnyéki békeparan­csok rendszerét; de egyúttal lengyel testvéreink iránt is (lelkes éljenzés alapján fogadta el az országgyűlés vali egyesítésére vonatkozó javaslata! és taps), akik az ezeréves szomszéd- j ság baráti emlékeitől megszentelt hűséggel állottak most is mellet­tünk. A következő szó az elismerés és csodálat szava, legyen magáé a nem­zeté, amely a szenvedések tüzében megerősödött és megedződött lélek­kel állta a harcot a létért folvó küz­delemben itthon és. az idegen járom alá kényszerített területeken egy­aránt. Végül a hála szava illesse meg ál­lamiférfiainkat, akik előkészítették és vitéz honvédeinket (hosszantartó lelkes éljenzés és taps), akik hóban, fagyban, orvul támadó bandákkal folytatott véres harcok után keresz­tülvitték Kárpátalja visszacsatolá­sát, derék magyar és rutén testvé­reink felszabadítását. Talán az egész világon alig .van még egy olyan ország, a sziget­országok kivételével, amelyet az is­teni gondviselés olyan természetes határokkal látott volna el, mint a mi magyar hazánkat. Ha volt is ezeréves történelmünk folyamán olyan szomorú korszak, mint a tö­rök hódoltság ideje, amidőn ez a gyönyörű természetes és politikai egység három részre tagolódott, több, mint 150 esztendeig tartó tö­rök rabság után mégis sikerült a magyar vitézségnek és a magyar él.niakarásnak ezt a területi egységet visszaállítania, századok viharain 'i át megóvnia és épségben fenntar­tania. Jött azonban 1918, midőn a világ­háború után bekövetkezett felfor­dulás, öszeomiás és az átkos emlé­kezetű két forradalom alapjában rendítették meg nemzetünk ellen­állóképességét. Igy történt és csakis így történhetett meg, hogy Benes hazudozásai és a páriskörnyéki bé­kediktátumok szerkesztői elszakí­tották az egész Felvidéket és Kár­pátalját is attól az anyaországtól, amellyel ezeket a területeket nem­csak a történelem szelleme, nemcsak az együtt átélt dicsőséges harcok és szenvedések emléke kapcsolta össze, hanem egybeforrasztották a hegyláncok és a folyók völgyei is, amelyek a Felvidék fáját, sóját és hegyeinek egyéb kincseit eljuttat­ták az Alföldre, hogy az Alföld -vi­szont a maga búzájával és egyéb terményeivel fizessen ezekért a kin­csekért a Felvidéknek és a Kárpát­alja lelkében tőlünk soha el nem vált, hűséges rutén népének. Húsz nehéz esztendő telt el a cseh járom alatt, kemény próbának téve ki a.z ott élő őslakosságot, mert a csehek, ha hiányoztak ,is belőlük, — amint azt fényesen beigazolták —az államalkotáshoz és állanufenntartás­hoz szükséges kellékek és adottsá­gok, viszont nagyon is értették a módját annak, hogyan kell felemelt adókkal, ukránnyelvü iskolákkal, rendezetlen állampolgársági és ille­tőségi ügyekkel állandó függésben tartani ennek a területnek hűséges, derék népét, azt a népet, amelyet nem hiába nevezett valamikor Rá­kóczi Ferenc gens fideiissima-nak, mert ez a ruszin nép attól kezdve, hogy a 14. század folyamán ezen a területen állandó lakóhelyet talált, hűségesen kivette a részét mind­azokból a harcokból és küzdelmek­ből, amelyeket a .magyar nemzet akár Bécs beolvasztó törekvései, akár az idegén hódítók kísérletei •ellen vívott. Régi szá'llóigeszerii közmondás, hogy a.z Isten malmai lassan, de biz­tosan őrölnek és hogy hazugságok­kal országot sem építeni, sem fenn­tartani nem ldhet. Ezek az igazsá­gok érvényesültek a mult év folya­mán akkor, midőn egyik oldalról a német birodalom nagynevű vezére és kancellárja, a másik oldalról pe­dig Benes cseh köztársasági elnök között megindult az a párviadal, amely nem végződhetett másként, mint Bene.snek csúfos bukásával és erőszakosan összetákolt államának megsemmisülésével. Nagy szövetsé­geseink, a német és olasz nemzetek, de egyúttal a testvér Lengyelország akarata is egyesült a magyar nem­e JbóőűxUMtoihytMé ' * 1 zet imádságával. Ami húsz éven ke­resztül a magyar nemzet álmainak és vágyainak netovábbja volt Kár­pátaljára vonatkozólag, mindaz en­nek az esztendőnek márciusában' valósággá érlelődött. Március 16-án, egy nappal március idusának hallha­tatlan évfordulója után, néhány he­tes kiképzésben részesült újoncaink egyetlen hatalmas iramodással elér­ték az ezer éven át mindig magyar Kárpátok ormát és kitűzték oda, ma már a közös magyar-lengyel határra újból a nemzetiszínű lobogót. Bárha szent előttünk hazánk föld­jének minden röge, ebben a pillanat­ban, midőn Kárpátalja hazatérését iktatjuk törvénytárunkba, különös áhítattal gondolunk na. észak-keleti Jól szórakozik, ha estéjét a Byureské Étterem virágdiszes szép kerhelyiségében tölti. - (Volt Róth-féle vendéglő) Bessenyei tér. Minden csütörtök este Halvacsora Esténként Sarkadi Elemér és cigányzene­kara muzsikál, fővárosi énekesnő közre­működésével. Naponta frissen Csapolt sörök

Next

/
Thumbnails
Contents