Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 122-145. szám)

1939-06-03 / 124. szám

2. oldal i tó*. < A jw IOLC8I HLRLÍ .0? II keddi pótválasztás sorsát a Teleki-kormány magyar nemzeti politikája javára Nyíregyháza katalikisságáaak emelkedett nemzeti öntudata dönti el „Több öntudatos és meggondolt katolikus" aláírással a következő levelet kaptuk: Tekintetes Főszerkesztő úr! Az a meggvőződésün'k, hogy szeretett egyházunk és hazánk javiára lesz, ha kifejezést adunk azoknak az érzelmeknek és goradcíia toknak, melyek most, a pótválasztás alkalmából a meleg szívvel, de hűvös józansággal meditáló nyíregyházi katolikusság lelkét elköltik. Mi a katolikumot az örökkévalóság síkjában fogjuk fel, Keimtpis Tamás, Pázmány Péter, Prolhászka iíenkölt szelleme ad szárnyat lelkünknek, hogy ezekben a sorsdöntő pillanatokban, melyek talán hosszú évtizedekre determinálni fogják a nyíregyházi katoükusság a koi ©képességét, posszibilitását, szót emeljünk egy olyan emelkedett erkölcsi megítélés szükségessége mellett, amely egyedül méltó vezérünk, Korompay Károly dr. fénylőén tiszta, transzcendentálisán magasan szárnyaló lelkéhez, kristályos jelleméihez, képviselői vállalkozásának etikai értékéhez, kisebbségének apostoli m ár t í ramk od ás áho.z. Ez a magasabbrendü katolikum Krisztusnak, apostolainak és vértanúinak légkörében mentes minden pillanatnyi, földi győzelem vagy vereség érdekeitől, ez a katolikum képessé tesz arra, hogy a ködöt eloszlatva, a megtorlás! vágy szenvedélyességét legyőzive, megmutassa számunkra a talán szoros, de diadalmas ösvényt, a megbocsátás, a szeretet, a ki engesztelőd és és megigazulás útját. Álláspontunknak alapmotívuma ott .zeng, mint az örök egy igazság szózata mesterünk, vezérünk, Korompay Károly dr. Nyilt levelének ama printiipiurnában, hogy „a mellettem kitartókat is arra kérem, hogy vessék ki ők is a szívükből a neheztelés érzését". Ezt mi parancsnak fogjuk fel és nem tartjuk az örök katolikummal összeegyeztethetőnek, ha vele szembehelyezkedve, mégiscsak a ndheztelés, a bosszú ördögi dühe homályosítja el agyunkat és szívünket A katolikus öntudat legszebb vonása az alázat és engedelmeskedés. Ha meg akarjuk őrizni erkölcsi föllényünket, ha nagyok és erősek akarunk lenni, iha tehát valóban szolgálni akarunk egyházunk érdekeinek, akkor ezt a megbocsátásban, az alázatban, a türelemben és szelíd megértésben találhatjuk meg. Rá akarunk mutatni, hegy a neheztelés és visszavágás ösztöne alantas, nem méltó Krisztus király katonáihoz. Fel akarjuk hívni a katolikus testvérek figyelmét arra, hogy ha az ellenzéket juttatjuk győzelemre, akkor csak a bosszú kielégültségének kereszténytelen öröme marad meg számunkra, de elveszítjük azt az erkölcsi fölényt, amelyet a megbocsátás, a sérelmeken való felülemelkedés hozhatna meg magunknak és katolikus társadalmunknak. Mi tisztán látjuk az ellenzékben, a nyilaskeresztes pártban rejlő történelmi erőket, érezzük küldetésük, hitük, szociális és nemzeti lendületük sodró erejét és önmegtagadásuk hősi erőfeszítésének nagyságát. Nem akarjuk, mert ezt is kereszténytelennek é9 az evangéliummal ellentétesnek tartanok, ha olcsó frázisokkal, demagógok szólamokkal Don Quichote-ként hadakoznánk ellenük. De éppen, mert ismerjük öntudatos világnézeti állásfoglalásukat minden téren, azt is tudjuk, hogy olyan szavazókat, akik tegnap még haricoft hirdettek ellenük, akik a katolikus egyháznak és a nyilaskeresztes pártnak ma még fennálló óriási ellentétet nem tudnák áthidalni lelkiismeretük előtt sem, most tisztán felekezeti sértődésből, nyers bosszúból melléjük állanak, nam respektál és nem is fogad szívesen. És ha a katolikus szavazatok teszik lehetővé, hogy a MÉP. jelöltjével szemben a nyilas ellenzék kerülne ki a küzdelemből győztesen, ezt a polgári gondolkozású, a ménsékelten jobboldali társadalom, a protestáns testvérek megbántott közössége soha el nem felejtené s ebből a megbántóttságlből akarva nem akarva — egy a katolikusság nyíregyházi közösségére hosszú ideig árnyat vető hangulat .merevedne meg. De ha — nem mondjuk, sőt fájdalmasan érezzük is, hoigy bántó magatartásból, amelynek Korompay dr. mellőzése volt az eredménye, most az első percek kábiilatában mi fegyvert kovácsolnánk, ezzel megbántanánk azokat a protestáns testvéreket, akik — jól tudjuk, igen tekintélyes számban — önzetlenül, a felekezetiségen felülemelkedve, igenis Korompay dr.-ra szavaztak és megsebezzük azt a Magyar Élet Pártját, amely mindent megtett jelöltünk győzelme érdekében és ha ez nem is sikerült, most nem várhat olyan fokú hálátlanságot, hogy a Korompay-tábor a MÉP zászlót) megbuktassa. De nean rvolna ez keresztényi magatartás, ha a katolikus egyház hű fiára, a MÉP vármegyei elnökére, vitéz Jékey Ferenc főispánra, az ő hatalmas fáradozására, eszmei fenköltségére, a felekezeti béke érdekében kifejtett harcos munkájára gondolunk. És vájjon ér-e egy emelkedett szellemű, krisztusi ideálokért élő katolikus szemében annyit a .megtorlás nyomán fakadt kielégültség, hogy ezért az ugyancsak katolikus magyar testvérnek, Teleki Pál grófnak helyzetét nehezít-enők meg. Ezzel szemben, ha a katolikusság elveti azt a könnyen feltoluló kiáltást, hogy „mindig mi szenvedjünk, mi tűrjünk" és ebben az esetben is a katolikus vezetőséggel .való hűségben az erkölcsi emelkedettség álláspontjára helyezkedve, a protestáns MÉP. jelöltre, Bertalan Kálmánra szavaz, ha őt segíti győzelemre, akkor olyan piedesztálra emeli önmagát, amely méltó a keresztényi, a katolikus erkölcs követelményeihez. Krisztushoz, aki a kardot rántó Péternek azt mondotta, hogy „Tedd a hüvelyedbe kardodat, mert aki fegyverrel támad, fegyvertől :vész el". Mi, katolikus testvéreim, tegyük csak le szép szelíden a bosszú sebző kardját, mert aki bosszúval hadakozik, az a bosszútól vész el. Mi igenis fájó szívvel gondolunk raljongiva szeretett vezérünk átmeneti vereségére, a kapott méltatlan sebekre, a kicsinyes lelkűek kárörömére és elvakult, sötét aknamunkájára, de érezzük, hogv különbek vagyunk, hogy magyarok vagyunk, akik egyházunk és nemzetünk érdekében Teleki Pál. Jékey Ferenc politikáját soha, soha nem hagyhatjuk cserben. A város és a tanyák legjobb leventéi nérkösnek vvsnrnap a Levente napon A matfvar hadi erő alapja a levente-intézmény. Kárpátalja megszállásában fiatal honvédeink vettek részt csodálatos hősiességgel, de a niéjhány heti kiképzésüket megfelelő leventeévek készítették elő. A nagyközönség a szívébe zárta a leventeintézményt a városban, a tanyán, a községekben és minden egyes leventeösszejövetel fontos esemény, amelyre felfigyel mindenki. Nyíregyházán vasárnap, június hó 4-én lesz a Levente-nap. amelyen érdekes hadászati és csapatszámok lesznek, továbbá atlétikai versenyek lesznek. A versenyekben résztvesznek a városi, valamint a tanyai leventék. Nyíregyháza közönsége, egyházi, katonai társadalma, ptolgári társadalma a reggel 8-től a késő délutáni órákig tartó Levente-napon ad találkozót egymásnak. ^mxwmmm^mmmmíssmmmmím^msm tDessemffg Jlarél grbf a Montjoaapott cKiss Sajos: Jl szegéiig ember éleíe c. müvei vásárolta meg A könyvnap első napja, június l-e j Nyíregyházán megmutatta, hogy a közönség teljes szívvel átérezte a könyvkultúra iránt tartozó kötelezettségét. Vannak ugyan még olyan cinikusan önző lelkek, akiket semmiféle ideális célkitűz'ésü mozgalom nem képes felmelegíteni, akik bár módjuk volna rá, egy fillért sem áldoznak a magyar szellem győzelme érdekében, de ezek a régi özönkor ifctfelejtett öreg kreatúrái, soha nem is adnak pénzt a szellemi .világ megismeréséért, mert ez a világ öröklké (Trianon 19.) 1939 június lió S. zárva marad előttük. Annál inkább méltán ylandó.k azok, akik utolsó fillérüket is az irodalom, a művészet, az emelkedettebb szellemi világ értékelésére áldozzák és tudják, hogy a modern úriember fogalmába beletartozik az a tulajdonság, hogv olvasni kell, a könyvért áldozatot keli hozni. Ezek nam dugják a fejüket a homokba struccmadár módjára, hanem felkeresik a könyvnap sátrait és megvásáno-lják az olcsó és gyönyörű irodalmi remekeket. A nyíregyházi könyvnapon nagy sikere volt Kiss Lajos nyíregyházi író, etnográfus, régész tudósnak, akinek „A szegény ember élete" című könyvét sokan megvásárolták. Kiss Lajos könyvét az Ujságbolt sátrába® elsőnek Dessewífy Aurél gróf vásárolta meg, aki ezzel a könyvvétellel is éreztette, hogy komolyan érdeklődő figyelője az inodalmi élet jelenségeinek. Kiss Lajos könyve több példányban kelt el és június 2-án, 3-án is bizonyára számos vásárlója lesz. De nagy sikere volt a könyvnap többi érdekes és olcsó kreatúrájának is. Ne hagyjuk magánosságáhan, visszhangtalanul a magyar írókat, szeressük, olvassuk, vásároljuk a .magyar könyvet, mutassuk meg, hogy érdemesek vagyunk a nemzeti életre, hogy igaz a magyar kultúrfölény ről hirdetett büszke tanítás, mert mi valóban különbek vagyunk az ősi magyar földet tipró ellenségnél. Vásároljunk könyvet a magyajkon yvnapon! W Szabolcs Vs^er" 0. E. iiibendS táborozása a Séstán E hó 3-án, délután 7 órai kezdettel a Szabolcs vezér B. E. műsoros bibendi táborozást tart a'Sóstón, * Kovács-vendéglőben. A megindult lendületes munka továbbfolytatása, az eszközök egy kis láncszeme a baijtársi eszme célkitűzéseiben ez a táborozás. A jól sikerült darutáborozás és össztánc után harmadik megmozdulása az új vezérségnek, melynek legfőbb célja az új erővel, lendülettel telt fiatalok kiválasztása a jövő munka céljaira. A bibendi műsorát a kiírt propaganda-beszéd pályázat képezi. Sok tehetséges fiatal bajtárs készül e nemes versenyre, melynek jutalma az újabb munkában való részvétel. A győztes az újonnan visszakapott felvidéki városokban fogja hirdetni a Turul-eszmét. Egy-egy táborozás keretében fogja felszólítani a Felvidék fiatalságát a bajtársi közösségbe való belépésre, elhinti a magvát a nemzeti érzésnek. Az elnyomás alatt sínylődő magyar ifjúság kérésére vállalta a nyíregyházi bajtársi egyesület a magvetés nehéz munkáját, hiszen egy magyar szellemtől teljesen idegen, nemzetközi liberális gondolkodástól átitatott környezetben nevelkedett fiatalság .megmentéséről van szó. Reméljük, sikerrel fog eleget tenni fiatalságunk vállalt feladatának s várakozással nézünk a szombati táborozás elé, amelyen kiválasztja az egyesület a munkára alkalmas bajtársakat. A vezérség ezúton is meghívja keresztény testvéreit, patrónus, dominus bajtársait erre a táborozásra, hogy józan bírálataikkal, tanácsaikkal vegyék ki részüket a közös munkából. A bajtársakat pedig ezúton hívja fel a vezérség, hogy a délután 6 óra 15 perckor induló villamosnál teljes díszben jelenjenek meg