Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 98-121. szám)

1939-05-04 / 100. szám

Ara 10 fillér Nyíregyháza, 1939 május 4. (Trianoo 19.) Vll. évfolyam 100 (1817.) szám _ JSÍYÍRYIDBK ZAbolcsi hirLAt Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. ifostatakaréki csekkszám: 47.139. Telefon: 77. lUÜI^Ifi AD * Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 E. l»MrlLrMr Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. A történelem tükrében Hóman Bálint vallás- és közokta­tásügyi miniszter Székesfehérvárott elmondott képviselői beszámoló be­jszédében a tudós történetíró tárgyi­lagos szemléletévei vetett vissza­pillantást az elmúlt esztendőkre és •ugyancsak a történetíró szigorú tár­gyilagosságával értékelte a legutób­bi évtizedek világpolitikai és ma­gyar belső politikai eseményeit. Mi­kor ezt tette, végeredményében azt a tényt állapította meg, 'hogy ma már teljes birtokában vagyunk ka­tonai szuverenitásunknak és cselek­vőképességünknek, teihát túl/jutot­tunk a revízió felé vezető út első szakaszán is. Hogy pedig e.z az örvendetes tény ma teljes határozottsággal meg­állapítható, (hogy a trianoni elesett­ség sötétjéből a mának immár biz­tatóbb, derűsebb légkörébe jutot­tunk, az kétségkívül a legutóbbi esz­tendők helyes kormányzati politiká­jának köszönhető. Rámutatott Hóman Bálint ennek a politikának egész genezisére, ami­kor azt mondotta, hogy „a mi poli­tikánk nyílegyenesen halad azon az -úton, melyet Szegeden Horthy Mik­lós, a mi vezérünk és a.z ő akkori munkatársai, közöttük Gömbös Gyula és Teleki Pál jelöltek ki és amely út meggyőződésünk szerint a magyar feltámadás felé vezet". Emlékeztetett a miniszter arra, fhogy micsoda dinamikus erőt jelen­tett az a fordulat, amikor Gömbös Gyula külpolitikájában rátért a re­víziós gondolat megvalósításának út­jára, amikor kormányzati politikává tette a revízióit, amelynek szolgála­tában addig csupán a társadalom egyes tényezői állottak és működ­tek. Ez a fordulópont azt jelentette, hogy külügyi kormányzatunk aktív jbékep oliitik á! va 1 készíti elő az elsza­kított részek visszatérését és a nem­.zet ősi történelmi pozíciójának helyreállítását. De jelentette ez a fordulat azt is, hogy Európában véglegesen megbukott a páriskör­myéki .diktátumok politikája. Első fcápykedésünk az egyenjogúság visz­szaszerzése után a magyar haderő­nek újjászervezése .volt. Áttértünk az általános védkötelezettség re és hadseregünk átütő ereje a kárpát­aljai harcokban márÍ9 a legteljesebb el isme r ésre méltöa n é rvén yesül't. .Azoknak az eredményeknek kiví­vásával, amelyet a területben elért s amelyek a trianoni szerződés bék­lyóinak lehullását jelentették, legna­gyobb -részese kitűnően megszerve­zett honvédségünk volt, de igen nagy segítségünkre voit a baráti nagyhatalmak megértése és támoga­tása is a tengelypolitika keretében. Amikor pedig mindez megtörtént, világosan kirajzolódott Magyaror­szág helyzete egész Európa állam­11 Berlinből visszaérkező Teleki gróf miniszterelnököt és Csáky gróf külügyminisztert ünnepélyesen fogadták Ma délelőtt 8 óra 55 perckor fu­tott be a Keleti pályaudvarra a Ber­linből hazatérő magyar államférfia­kat hozó vonat. A fellobogózott 'és feldíszített pályaudvaron Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter fogadtatására megjelentek a kormány itthon időző tagjai, a diplomáciai kar élén a né­met és olasz nagykövet és a politi­kai élet számos kiválósága. A szalónkocsijából lelépő minisz­terelnököt Vay László báró ititkos tanácsos üdvözölte a 'Magyar Élet Pártja és az egész magyar keresz­tény társadalom nevében. Tudatá­ban vagyunk annak, — mondotta beszéde során — hogy a sorsközös­ségbe mindenkinek kell, hogv oda­adja a legjobbját, ,mi is ehhez a sorsiközösségihez felajánljuk munka­készségünket. Az üdvözlő szavakra Teleki Pál gróf miniszterelnök válaszolt. Sza­vait gyakran szakította meg a pá­lyaudvar hatalmas csarnokát betöl­tő éljenzés. — Látogatásom nem egy különle­ges esemény, — kezdte beszédét a miniszterelnök — de láncolata azok­nak az eseményeknek, mióta Olasz­ország először hívta meg Magyaror­szág miniszterelnökét, Bethlen Ist­ván grófot. Azóta amikor új •minisz­terelnök veszi át az ország vezeté­sét, az mindig ellátogat a két baráti, a nélmet és olasz nemzet kormány­főihez Ez a mi látogatásunk is en­nek a jegyében folyt le, hogy ezzel is kifejezésre juttassuk barátságunk kimélyítését és főleg, ihogy a szemé­lyes érintkezést felvegyük mind Né­met, mind Olaszországgal. — Egy 'országnak három fontos tényezője .van: a föld, a nép és a vezetés. Mondhatom, hogy a német nép, amellyel bennünket 1000 év .vi­szontagsága kapcsolt össze, meleg szeretettel fogadott. És ennek a két nemzetnek a vezetői át .vannak hat­va a föld jelentőségétől és ezek a vezetők arra vannak beállítva, hogy a föld megóvását, ápolását, művelé­sét és megtartását szolgálják. A német nép vezére és munkatár­sai az egymás iránti legteljesebb bi­zalommal fogadtak, ami különösen elkötelezett arra, hogy együtt, egy­mással dolgozzunk azcn, hogy Európa ezen a részén a békét és a nép javát szolgáljuk. Ez az, amit hoztunk, ez több, mint pillanatnyi Teleki Páti miniszterelnök Berlin­ből hazajövet, a vonaton fogadta a Magyar Távirati Iroda .munkatár­sát, akinek rendikívül meleg hangon nyilatkozott németországi útjáról. A miniszterelnök mindenekelőtt öröm­mel áilaipította meg, hogy a birodal­mi vezér, a birodalmi kormány, Ber­lin egész lakossága a legszívélyesebb barátsággal -fogadták az ő és Csáky gróf külügyminiszter látogatását. — Ez a fogadás külsőkben is kifejezte a magyar-német baráti kapcsolatok erejét és baráti bensőségét. A tárgyalásokról a miniszterelnök hangsúlyozottan kije lent ette, hogy a két országot közösen érintő kérdé­sekről kölcsönös bizalommal és ba­ráti légkörben tárgyaltak. Üj egyez­mény vagy megállapodás megköté­sére nem került sor, de erre nincs is szükség a barátság és bizalom olyan kapcsolatai mellett, amelyek a két nemzet között fennállanak. Rámuta­tott végül a miniszterelnök, hogy elérte a tárgyalások során a közvet­lenségnek azt a légkörét, amelyben a két ország a Duna völgyében él és kell is, hogy tovább éljen. Teleki és Csáky távirata a határról Berlinbe Teleki gróf miniszterelnök és Csáky gróf külügyminiszter meleg­hangú táviratot küldtek a határról Berlinbe. Teleki Pá! gróf Hitler ve­zér és kancellárhoz, Csáky István gróf Ribbentrop német külügymi­niszterihez intézett örömmel és kö­szönettel áthatott táviratot. ­Rendkívüli érdeklődés fogadta a képviselőház ülését A képviselőház mai ülését negyed 11 órakor rendkívüli érdeklődés mellett nyitotta meg Darányi Kál­mán elnök. A mai ülés főtárgya a zsidójavaslatra vonatkozó és az egyeztető bizottság álltai elfogadott módosítások elfogadása volt. Hó­man Bálint miniszter jelentést tett a külföldi' magyar intézetek műkö­déséről, Teleki Mihály gróf földmű­velésügyi .miniszter pedig a mező­gazdasági kamarákról, vitéz Keresz­tes-Fisdher •belügyminiszter a vá­lasztókerületek beosztásáról szóló javaslatot terjesztette be, majd át­tértek a zsidójavaslat tárgyalására. Makkai János előadó elfogadásra ajánlotta a módosított javaslatot. Ruppert Rezső és Malasits Géza dr. felszólalása után a zsidójavaslat első rendszerében és nyilvánvalóvá lett, hogy ebben az államrendszerben Magyarország az európai egyensúly egyik legerősebb biztosítéka. Ezt a tényt legutóbb Rómában, majd Berlinben baráti államok hiva­tott vezetői is hangsúlyozták. Ma­gyarországnak, mint a Duna-völgy egyik legértékesebb s legszámotte­vőbb tényezőjének jelentősége úgy Rómában, mint Berlinben határozott értékmérést nyert. Mindenekelőtt pedig újból és ismételten bizonysá­got tehettünk arról, ihogy továbbra is változatlanul az igazságos euró­pai béke szolgálatában állunk. szakaszát szótöbbséggel, a 25. és 26. szakaszokat egyhangú határozattal fogadták el. Darányi Kálmán az el­fogadott javaslatról en unciáit a, hogy azt a Ház a miniszterelnökhöz teszi át a szükséges intézkedések céljá­ból. Ezután a Ház elhatározta, ihogy legközelebbi ülését holnap, csütörtö­kön délelőtt tartja. Végül az interpellációk tárgyalá­sára tértek át. A bejelentett 10 inter­pelláció közül csak hármat mondtak el. Az ülés fél 12 órakor véget is ért. Teleki a kormányzónál Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter ima délelőtt kihallgatáson jelent meg a kormányzónál s beszámolt a ber­lini tárgyalásokról. Ma délben a kormány tagjai mi­nisztertanácsra gyűltek össze s az időszerű politikai kérdésekkel fog­lalkoztak. A Házat holnap felosz­latják. Egyes hírek szerint az új vá­lasztásokat pünkösd két napjara ír­ják ki. dolgok, mert ezek évszázadokra szólnak. Amikor Rómából visszatértem, — fejezte be beszédét a miniszterelnök — azt .mondottam, hogy nem a -pil­lanatokat éljük, hanem a jövőt mun­káljuk. Azt szeretném, ha ez a nem­zet is úgy dolgozna, ihogy mi is éT­tékévé .váljunk Európa népi közös­ségének. A miniszterelnök nagy éljenzéssel fogadott beszéde után elhaladt a cserkészek, a leventék és frontihar­cosok díszszakasza előtt, azután autójába ülve, otthonába hajtatott. Nincs szükség Németország és Magyarország közüli uj megálla­podás vagy egyezmény megkötésére

Next

/
Thumbnails
Contents