Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 74-97. szám)

1939-04-16 / 85. szám

16. oldal SZ^BOLCSX HÍ Nyírvidék ABŰLC a i HtUR RLAP (Trianon 19.) 1939 április hó 7. T akarékos sági hitel! Vásárlás előtt tekintse meg angol és Lancia NOI KOSZTŰM és KABÁT újdonságaimat Maibaum Mariska Divatüzletben, Rákóczi utca 4. BLUIOK és KALAPOKBAN nagy választék és olosó szabott árak j A Szociális Missziótársulat Dolgozó Leányai Egyesülete Építkezést várunkmond­ják a nyíregyházi munkások százai •Nézzünk szét a városban, járjunk a Kossuth-téren, figyeljük meg, mi­ről folyik a beszélgetés a sűrű tö­megben. Nem politikáról, nem világ­válságról, itt mindenkit egy kérdés izgat, egy kérdés foglal le, hogy lesz-e építkezés ezen a nyáron Nyáregyházán. A kérdésre az illetékeseknél kér­tünk Választ, saijnos, nem tudtak semmi pozitívet mondani. A kül­politikai eseményekkel kapcsolatos helyi vonatkozású történések azt mutatják, hogy még azok az építke­zések is bizonytalanokká váltak, amikre számítottunk. így megírhat­tuk, hogy megépül rövidesen a nyír­egyházi baromfiközpont, a tojáskon­zerrváló telep. Épül az ügyvédek há­za, a tüdőbeteg-szanatórium és m£g néhány nagyobb építkezés. Mai azon­ban erről nincs szó. A sajtónak szó­vá kell azonban tenni ezt a nagy semmit, ezt a csendet, mert télen kenyér nélkül marad üjra a munká­| sok száza, ezre. .Mi azt .mondjuk, hogy tatarozni, építeni kell és rá­mutatunk az ugyancsak eladósodott Miskolc példájára. Ott építenek kölcsönből, úgyhogy amortizálódik a költség. Nyíregyházán lehetne fel­építeni egy modern ravatalozót, mo­dern szállodát, a jéggyárat és más intézményt. Tavaly még itt volt a közigazgatási tanfolyam, amelynek j megépítését Mikecz István nyűg. al- j ispán, igazgató előrelátásának kö­szönhetjük. Az idén nem folytató­dik ez a ritmus, pedig sok mindenre szükségünk lenne. Itt van a régi köz­igazgatási tanfolyam házának átala­kítása a városi tisztiorvosi hivatal , részére. Erre megszavazták a költsé­geket s még mindig késik az építke­zés. Gondoljuk meg, hogy kenyér­ről van szó, munkáról, nyugalomról konmányérdekrő] és nemzeti érdek­ről. Építsünk Nyíregyházán, hogy legyen munkásainknak keresete, gyerekeinknek betevő falatja. vasárnap rendkívül érdekes kullurdélutánra várja Nyiregyháza közönsége Senki sem tudja az egyszerű mes­zesről, mit fednek a szavak: Dolgo­zó Leányok. De az első pillanatban kitűnik a felséges erkölcsi nagyság, amikor meditálunk a dolog felett és rájövünk, hogy az eleddig szürke /hétköznapiságban szerénykedő leá­nyokról, a magyar munka, a keresz­tény munka névtelen hőseiről van szó, röviden a dolgozó leányokról. A dolgozókról, akik két kezük mun­kájával teszik szebbé életüket, akik robotosai a hétköznapoknak. Milyen magasztos feladat kihozni ezeknek az erkölcsi vonatkozásban már kötelességteljesítésük révén is magasan a köznapiság felett álló leá­nyoknak lelkéből a mélyen rejlő ér­tékeket. Ezt teszi a Dolgozó Leá­nyok Missziói Egyesülete, amely most vasárnap Nyíregyházán, a róm. kat. elemi iskola dísztermében, délután 4 órai kezdettel műsoros előadást tart. Azt mondjuk, hogy érdekel ben­nünket a szociális probléma, hogy a megújhodás emberei vagyunk, hogy a népi- erők felemelkedésétől várjuk a szebb jövőt. Nos, mutassuk meg, hogy tenni is tudunk ezért a jövőért­és jelenjünk meg mindannyian a Szociális Missziótársulat Dolgozó Leányai Egyesületének vasárnapi kul túrdélutánján. Több mint 50 százalék A napszám, a haszonbér és a földárak alakulása öt esztendő alatt Mezőgazdaságunk megérezte a hosszantartó erős hideget Csak az állatértékesitésnél vannak nehézségek •Szabolcs vármegye márciusi me­zőgazdasági állapotáról a követke­zőket jelenti a vármegye gazdasági felügyelőség. Az elmúlt hónap túlnyomó részé­ben az évszakhoz képest hideg idő­járás uralkodott, átlagon félüli csa­padékkal. A nappali gyenge felme­legedéseket erős éjszakai lehűlések követték, úgy annyira, hogy egy­két éjszakát kivéve, másfél méter magasságban is jóval a fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. Az őszi repcevetések általában jól teleltek, elég sűrüek és jól bokrosodtak, fejlődésüket azon­ban a hideg időjárás visszavetette. Az őszi búza korai vetései a legtöbb helyen . jól megerősödve kerültek ki a télből, jól bokrosodtak és üdezöld színűek, míg egyes helyeken, foltokban ro­varkár észlelhető. Aa őszi rozs igen jól telelt, erős fejlődésü. A tavasziak közül a búza, arpn, •rozs nagy részében még vetés aiatt. mig a koravetésüek kelőiéiben van­nak. A zab vetése még folyamatban van. A tengeri és burgonya talajelőkészítését megkezdték míg a takarmány és cukorrépa vetés egyes magasabb fekvésű helyeken kezde­tét vette. A rétek és a legelők valamint az évelő takarmányfélék sarjadzása a hideg időjárás miatt i visszamaradt. Az állatállomány kiteleJése, illetve azoknak a zöld ta­karmányig való eltartása a lakar­mánykészleteknek gondos beosztá­sával biztosítottnak tekinthető. Az álla tárak a közepesnél alacso­nyabbak, általában nagy felhajtások mellett a kereslet lanyha és gyenge. A szemestermények értékesítése minden nehézség és fennakadás nélkül élénk kereslet és gyenge kínálat mellett. A burgonya ára is közepes kereslet mellett meg- , felelő. 1 ' I A földművelésügyi minisztérium a napokban tette közzé az 1938. évben fizetett mezőgazdasági munkabérek­re vonatkozó adatokat, valamint az ugyanebben az évben elért földha­szonbéreket és földárakat. A mezőgazdasági férf.i napszám bé­rek országos átlaga (élelmezés nél­kül) az elimuit néihá 'nv év alatt a kö­vetkezőképpen alakult: télen tavasszal nyáron Ő9szel pengő-'fil'lérben 193Ő 110 130 170 140 1936 110 130 180 150 1937 130 170 250 190 1938 140 190 280 220 A férfinapszámbérek több mint > ö.tven százalékkal emelkedtek. A munkabérek igen .nagy változatossá­got mutatnak vidékenként. Legma­gasabbak a naipszámbérek az Alföl­dön és legalacsonyabbak az ország északi vármegyéiben. Az egész or­szágban a legkisebb napszámbéreket Aibaiuj-Torna vármegyében fizették, ahol a férfimunkások a legnagyobb dologidőben is csak 180 filléres átla­got. értek el. Ezzel szemben a legma­gasabb nap számbéreket Hódmező­vásárhelyen, Csongrád, Csanád és Békés vármegyékben érték el a munkások, amennyiben itt a nap­számbérek átlaga 350 fillért tett ki. Enné a női napszámbérek 30 szá­zalékkal, gyermeknapszámbérek pe­dig 50 százalékkal alacsonyabbak. Nagyon figyelemreméltók a föld­haszonbérekre vonatkozó adatok is. Legnagyobb haszonbéreket 1938-ban az 1—5 holdas törpebirtokok kate­góriájában fizették, amennyiben itt a pénzbérek összege 47—59 pengő, a terménybérek 2.1—2.8 métermázsa j Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik drága jó édesapánk halála felett érzett fajdalmunkat megjele­nés akkel enyhíteni igyei«ez tek ezúton mondunk köszö­netet. Nyiregyháza, 1939. IV. 15 Pestsr TistM. búza volt kat. holdanként. Ezzed szemben a 100 kat. holdon felüli birtokok haszonbére országos átlag­ban 23—26 pengőre, illetve 1.1—1.2 métermázsa búzára rúgott. Az utób­bi években lényegesen emelkedtek a haszonbérek is. Az emelkedés 1933. óta az országos átlagot véve alapul, pénzhaszonbérekben közel 50%. A földárak átlaga 1938-ban a tör­pebirtokok csoportjában 870—1260, az ezer holdon felüli birtoknál pedig 480—620 pengő között váltakozott. A két kategória között tehát a kü­lönbség közel százszázalékos. Az utóbbi években a földárak is szá­mottevően emelkedtek. így példáui a törpebirtok átlagára 1933-iban 500 —710 pengő volt, vagyis a növeke­dés hat óv alatt 70 százalékot tett ki. Jogosiláv-horvát tanácskozások •Belgrádi jelentés szerint Czvetko­vics miniszterelnök Zágrábba uta­zott, hogy tovább folytassa tárgya­lásait Macsekkel. Kormánykörök­ben igen bizakodóan tekintenek a tárgyalások kimenetele elé. A katonai szolgálattal kapcsolatos kérslmeke a közigazgatáshoz kell intézni Megemlékeztünk már arról, hogy mindazok, akik a katonai szolgálat alóli kedvezményieket igénybe óhajt­ják venni, kérelmükkel ne a honvé­delmi minisztériumhoz forduljanak. A közigazgatási hatóságok most ezúton is figyelmeztetik az érdeklő­dőket), hogy a hadkötelezettséggel kapcsolatos családfenntartók, örök­lött mezőgazdaságok birtokosai, pia­pok, papjelöltek, valamint azok a családok, amelyek több katonát ad­nak a hazának, továbbá a tartalékos tiszti rangot kérelmezők egyenesen a sorozó járás főszolgabírójához, il­letve a város polgármesteréhez for­duljanak kérelmükkel. •Akik ez ügyben közvetlenül a honvédelmi miniszterhez fordulnak, azok kérvényei érdemleges tárgya­lás nélkül fognak visszaküldetni az elsőfokú közigazgatási hatósághoz, miáltal kérelmük elintézése felesle­gesen késedelmet szenved.

Next

/
Thumbnails
Contents