Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 74-97. szám)
1939-04-09 / 80. szám
{Trianon 19.) 1939 április hó 9. SZ JVyírvidék ABOLCSI HÍR HIRLAP 7. okkd -Az uj határ Kárpátalja és Szlovákia között meghúzott országhatár még soiha nem volt. Sem politikailag, sem gazdaságilag egymástól elkülönülten nem élt az ezeresztendős szentistváni országhatárok e két területe. A világháború utáni rombolás azonban itt is elvégezte szörnyű munkáját. A békeszerződések, abból az elviből kiindulva, hogy Magyarországot minél inkább pozdorjává zúzzák, Csehszlovákia kebelén belül külön autonóm területnek nyilvánították a ruszinok által lakott Kárpátalját. A békeszerződés pontjai azonban az autonómiát illetően sah a teljesedésbe nem mentek, csak a legutóbbi eseményekkel bőven telített hónapokban erőszakolták rá a magyarhű ruszinokra Volosin kormányát. Furcsa ország lett ekkor Kárpátaljából. Olyan terület, amelyiknek korimánya azt sem tudta, hogy nyugat felé meddig terjed el kormányzási hatásköre, de hogy a maga uralmát biztosítsa, belement volna minden határfekjánlásba. Nem így azonban a ruszin nép igazi vezetői, akik segítséget Magyarországtól várván, fennen követelték, hogy a Ruszinföld és Szlovákia közötti határvonal a Magas-Tátra aljában, Poprád irányálban legyen meghúzandó. Kemény kérdés lett tehát a magyar kormány számára a Rusz iníöldre történt bevonulás után a Kárpátalja és Szlovákia közötti határvonal megálapítása. Ha a néprajzi térképet tekintjük s a való helyzetet vesszük figyelembe, azt kell észlelnünk, hogy ruszin anyanyelvű, sűrű népcsoportok laknak a Kárpátok gerincvonalán elhúzódva, Bártíán túl, egész ólublóig. Közben a déli részeken is népes ruszin szigeteket találunk. Viszont az is tény, hogy nagy szlovák őstelepek találhatók Eperjestől keletre, Nagyimihály és Szobránc környékén is. Ez a földrész szintén élénken igazolja azt a rfégi magyar álláspontot, hogy amint kirúgja talpa alól valamely ítélkezni akaró fórum a régi ezeresztendős történelmi tényeket és gazdasági szempontokat és pusztán és kizárólag néprajzi álláspontra helyezkedve akar igazságot szolgáltatni, olyan darázsfészekbe nyúl, amelyben mind « két fél darazsai megcsíphetik kezét. Mégis, ha már azzal a.z adott helyzettel állunk szemben, amit a háború utáni békeszerződések támasztottak a Ruszinföld és Szlovákia közötti határvonal meghúzásánál, az emberileg eléilhető, legkielégítőbb igazság határát kellett megközelítenünk. Az erre való törekvést támogatta a magyar kormánynak és az egész magyar nemzetnek az a hő vágyakozása, hogy a velünk ezer esztendőn át egy közös birodalmi egységben együtt élt és ma, tőlünk elszakadva boldogulni kívánó szlovákokkal a legjobb szomszédi viszonyt igyekezünk létrehozni s mind a két fél érdekei alapján fenntartani. A magyar közvélemény ilyen szempontok mérlegelésével kísérje, tehát a magyar kormány álláspontját a ruszin-szlovák határ megállapításával kapcsolatban. Ez a létrehozott határvonal Aki szereti a 0 r f r r . jo k a v e t Hoffmann-féle pőrköltkávét v ásároljon. — egyébként is kielégítőnek tekinthető, mert mindamellett, hogy a magyar kormány megbízottai az összeült vegyesbizottsági ülésen nem támasztottak messzemenő, a másik fél szívében tüskéket visszahagyó követeléseket, mégis, kölcsönös megállapodással és mind a két tárgyaló félt kielégítő megállapodással olyan határvonalat sikerült elfogadni és elfogadtatni, amellyel tartani tudtuk a március 23-án elfoglalt pontokat. — Nem akarjuk most e fontos mozzanatnál rekapitulálni azokat az eseményeket, amelyek a Ruszinföld birtokbavételét követő napokban a magyar fegyveres haderőt olyan helyzetbe kényszerítették, Ihogy a sorozatos repülőtámadások és határsértések megtorlásaként erélyes lépéseket kellett tennünk, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szlovákokkal szemben szándékolt jószomszédi viszony kiépítése érdekében nem akarunk erőnk teljes súlyával élni. Mégis elkerülhetetlen volt az a demonstráció és megtorló szándékú repüiőbombázás, amelynek eredményeként 28 szlovák repülőgépet semmisítettünk ,meg. De a magyar fegyveres erőnek Ke küldjük leányainkat külföldre A külföldi iskolánál többet nyújt a budapesti BIŰR MRDBS Református Leánynevelő Intézet. Alapos nyelvi kiképzés. Nyolc osztálya gimnázium. Internátus. Továbbképző. (Gyors- gépiró- főző és varró taufolyam) Buda legszebb és legegészségesebb helyén. II. Lorántfy Zsuzsanna ut 3 Teljesen ®odern berendezés. Mérsékelt árak. — Kívánatra tájékoztatással szolgál az igazgatóság. nem állott szándékában, még a támadások megismétlődése után sem, pattanásig feszíteni a húrt. Megüzentük a szlovákoknak, hogy a felmerült vitás kérdések eldöntésére jöjjenek Budapestre, jöjjenek akkor, amikor akarnak és tárgyaljuk meg az ügyeket. Szerencsére, a szlovák kormány sokkal higgadtabb és böleseblb álláspontra helyezkedett, mint a — bizonyára — még nagyszámú cseh zsoldosokkal szaturált és önálló vállalkozásokra is kapható fegyveres erejük, mert- a szlovák megbízottak a magyar kormány meghívását elfogadták és március 28-án a vegyes bizottság össze is ülhetett. Néhány lényegtelen és furcsán hangzó különös közjáték után, amikor például a szlovák megbízottak megpróbálkoztak azzal, hogy magyar területre jelentsenek be igényeket, — csakhamar felülkerekedett közöttük is a józan ítélet és a helyzet megfelelő mérlegelése s alig pár nap multával lényegileg és elvileg létrejött a megegyezés. Megvalósult az új határ, amit ismételten és hangsúlyozva kell újnak neveznünk, mert még azt sem állíthatjuk róla, hogy olyan, mint a ma született bárány, mert ennek életsejtjei soha nem .voltak találhatók a történelmi idők méhében. Mégis, ha a szükség azt kívánta, ám megszületett Szlovákia és Kárpátalja között a nem miáltalunk, de a szlovákok által óhajtott országhatár. Az új területi rendezés értelmében Magyarország földje ismét több mint ezer négyzetkilométernyi területtel növekedett, amely területen közel ötvenezer ember él. A megnövekedett Kárpátalja területe ezzel tizenkétezer négyzetkilométerre tehető, s lakosainak száma hatszázezer. Több mint negyven község tér vissza az 1939 esztendő húsvétjára, hirdetvén a szentistváni határok feltámadásába vetett örök magyar gondolat igazságos győzelmének vissza nem tartható diadalát. Találkozásom Szabó Dezsővel Sok iróval volt már találkozásom. Ady után mindjárt Kosztolányi versei kaptak meg, a „Szegény kis gyermek panaszai," ez ma is egyik legkedvesebb, könyvem. Aztán jöttek Juhász ffltífy, Tóth Árpád. A legmodernebbek is magukkal ragadtak: Palasovszk) Ödön, Sirató Károly. Kassák önéletrajva, Illyés: Puszták népe, Erdélyi és József Attila versei, Dallos Sándor novellái legkedvencebb olvasmányaim. Ünnepi negyedóra egy MárTfl/ novella elolvasása. A külföldiek közül 6orkij és Knut Hamsun hatottak rám legjobban. Da legnagyszerűbb találkozásom Szabó Dezsővel volt. Soha sem felejtem el azt a nyári délellőttöt, mikor udvarunk ár. yékában a „Csodálatos Élet"- et olvastam. A konyhában zajongtak, sistergett az ebéd, én csak boldog nekifeledkezéssel olvastam a könyvet és nem akartam megérteni édesanyám ebédre hivő szavát. A magyar nyelv csodálatos gazdagsága valósággal megrészegített. Olvasni kezd em többi könyveit. A Napló és Elbeszéléseket, ebben van a „Don Kisott penitencián" cimü novellája, melyben döbbenetes erővel megjósölja az elkövetkezendő világháborút. Az „Irodalmi Lexikon" mint később olvastam, ezt tartja a világirodalom egyik legszebb novellájának. Az „Elsodort falu" az idegencéiu háború és „forradalmak" után az taj mag arság bibliája. Mindenki errftl beszél, mellette vagy ellene. Szabó Dezsőt fölemeli egy tábor, de ő nem akar feltétel nélkül vezérkedni. Megmondja a magyar igazságot jobbra és balra. Sok ellenséget szerez magának, szavait félremagyarázzák. A hírhedt román flgy is egy lelkiismeretlen újságírótól származik. De különben is például Széchenyi Istvánnak is van egy pár mondása, amiből lelkiismeretlenül „hazaárulást" lehetne kimagyarázni. Aki becsületes, őszinte magyar életét kiván, az nem akarhatja, hogy méllé beszéljenek a problémáknak. Ha valakinek seb van a testén, az •e takargassa szégyenkezve, hanem hívjon orvost. Szabó Dezső nem szégyenkező, siránkozó öregasszony, szembenéz a magyar problémákkal. Néha goromba is, de erre igenis szükség van. Szabó Dezső most maga adja ki könyveit, füzeteit, mert a kiadók ugy látszik nem jó üzletet látnak benne. Egyedül él hónapos szobájában. Az idén lesz hatvan éves. Vájjon nagy kívánság lenne e tőlünk, ha azt kívánnánk, hogy nagyobb közösségben fejthesse ki működését ? És mi lenne, ha Szabó Dezső a rádióból beszélhetne? Ő, aki elsőnek hirdette a szociális népi Magyarország eszméjét. „A magyarság ma ugy szolgál legtöbbet az emberiségnek, ha minden gondolatával, minden akaratával és tettével örök harcban és sohasem viaszakozón, könyörtelenül és megalkuvások nélkül önmagáért harcol, önmagáért dolgozik és él: ha önmagát bzereti." Sa-tó a fcörv védjegyű Eternit AZBESZTCEMENT NAGYLEMEZ. Könnyen tisztán tartható ETERNIT MÜVEK Budapest, V, Berlini tér 5. Mit wárhatuRk a magyar szabadidő-mozgalomtól Kunder Antal kereskedelemügyi miniszter előadásából, amelyet a közigazgatási tanfolyam záróvizsgáján tartott a munkaadókat és munkásokat egyaránt érdeklő fontos új akcióról, a szabadidő mozgalomról kapott az ország irányító szempontokat. Előadásában a miniszter a munkavállalók szabadidejének időszerűségét hangoztatta, de mint mondotta, a kérdés a közvélemény előtt tisztázásra szorul. A szabididőprobléma valójában csak .most érett meg a megvalósulásra. Az ipari szabadidőintézmény a munkavállalók mindennapi szabadidejének kellemes és hasznos eltöltésére, a hétvégi pihenő és a fizetéses szabadság alatti szórakoztatására és üdültetésére irányul, de célozza azt is, hogy a munkavállalók életviszonyai és munkakörülményei feljavuljanak, mert csak ez hozza meg a derűt és életkedvet, mely nélkül a szabadidő el sem képzeíhefó. Rámutatott a miniszter arra, hogy a szabadidőtevékenység irányítása csak közifeladat lehet. A hétvégi pihenő és a fizetéses szabadság alatti szórakozás érdekében elsősorban is uszodák, strandfürdők és .vikendtelapek létesítése szükséges és a belföldön lebonyolítandó társasutazások sem maradhatnak el. E nagy feladat ellátásában minden jószándéku energiának össze kell fognia — mondotta a miniszter —• az ipari szabadidő-szervnek fel kell vennie a kapcsolatot az egyházakkal, városok és községek vezetőivel, a testnevelési tanáccsal, népművelési bizottságokkal, idegenforgalmi hivatallal és minden olyain intézményriyel, .mely céljai elérésében segítheti. Természetesen a mi szabadidőintézményünk a magyar szükségletekből és a magyar adottságokból kell, kialakuljon, elgondolásban, felépítésben, lelkiségben és minden tevékenységében semmi más nem lehet — kizárólag csak magyar. KÉRJEN EGY POHÁRKA llopcolfif aNemzetköa i mCbOCRIl Vásáron.7. száma pavillon. Igyo n Littke a NEMZETKÖZI VÁSÁRON 7. száma pavillon.
