Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 74-97. szám)

1939-04-25 / 92. szám

(Trianon 19.) 1939 április h

ó 25. IKES8 3. ohitnj HUJ, HUJ, HAJRÁ... Baldog és büszke lelkesedéssel fogadta Nyíregyháza a bevonuló diadalnas Hadik hiszárokat, akiknek útjára virágokat blnteltek a nyíregyházi diáklányok Bezerédy Tibor ezredes: „Lerebaatuk a Kárpátalját és ie foslak rohaani, meg fegink sammlsiteal a triaaaai vár még fennáll* alalsé bástyáit Is. - Szabar Pál polgármester köszöntötte a mártír Kavács Istváa évfardalájáa a győzelmesen hazatéri haszárezredet Húsz évi könnyes kálváriánk után eljött a .magyar húsvétok diadalmas ideije. A .magyarlakta Felvidék, az (isi Gens Fidelissima földje, Kárpátalja visszatért és ,a gyönyörű eredmény megnyitotta a magyar álmok tündérkapuját. A magyar faj adottságának feszítő ereje, mind a Gömbös Gyula által inaugurált, a Darányi Kálmán, Imrédy Béla, Teleki Pál gróf, Kánya Kálmán, Csáky Károly gróf külpolitikai aktivitása, mind a helyesen felismert belső politika népi, nemzeti célkitűzései és szervező ereje és last not least, a magyar ifjúságot izzó nacionalizmussal nevelő új magyar iskolapolitika, a levente-intézménynek, a magyan nemzetvédelmi célokat szem előtt tartó népművelésnek gyönyörű vávimányaként előállott az a neonacdonalisba szellem, amely megteremtette szinte sommiből, megalkotta szívós, belső munkával a magyar honvédséget és ime, a hatalmas barátok vaskezének támogatásával eljutottunk az összefogott nemzeterő pozitív sikereihez, sorra visszatérnek a szeníistváni határrészek. De mindezek az erőtényezök a magyar honvédség csodálatos lelkületébe koncentrálódtak. Európa bámulta meg a magyar hadsereg teljesítményét, a hóban^ viharban, konok ellenállások megsemmisítésében előtörő magyar honvédség legendás teljesítményeit. Feltámadt a Toldi Miklósok szelleme, életrekelt a vitézi múlt és ellenségnek, jóbarát-* nak — miként a Hadúr hadparancsa, mondotta — immár tudomásul kell | ventnie, hogy él, ébren őrködik, cso-' dákra képes a magyar vitézség...: Szertefoszlottak a 'pacifista deka-j dencia ködös elméletei, újra érez-? zük, hogy csakis a katonás szellem, a férfias erők éber készenléte, a vérig menő áldozatkészség, a fegy-| vertusáí markoló acélos magyar kéz teremthet ősi nagyságot újra. A katonai életforma lett az ideálok fényébe vont .magyar életcél és előállott egy nemzeti hadsereg, amelynek lendülete, eszmei beállítottsága, ösztönös magyarsága felébresztette Mátyás nemzetvédelmi szellemét, valóra váltotta mindazt, amitől a 17. század nagy magyar hadvezére, Zrínyi Miklós az Áfiumban és a Siralmas par.aszban a nemzet elé állított. És a.z itthoniak féltő szeretetével, büszke lelkesedésével figyeltük mindazt, ami bevonuló honvédségről szólott a történelmi idők könynyeztetően boldog pillanatában. Üjra térkép fölé hajoltunk, de most már nem arról beszéltek a határvonalak, hogy egy gálád és al jas ránktörés mit vett el a szentistváni örökségből, hanem arról, hogy mit nyertek vissza honvédeink. Ennek a honvédségnek büszkén vagyunk tagjai, fegyvert forgató katonái valamennyien és érezzük, hogy nagyságunk, erőnk teljes kifejtését hozza meg a honvédő szellemnek reneszánsza ... Nyíregyháza egyszerre nagyjelentőségű központtá erősödött a hadak útját dicsőséggel járó honi védek sikerei nyomán. Odakapcsolódtunk a felvidéki élet áramához, helyőrségeink a kassai hadtesthez tartozó mindig tettrekész egységei a büszke magyar honvédségnek. Várva vártuk a nagy pillanatot, amikor hozzátartozóink megtérnek dicsőséggel a kivívott diadalokból. És amikor hírül vette Nyíregyháza és Szabolcs vármegye, hogy vasárnap délelőtt 11 órakor vonul be Nyíregyházára vitéz Bezerédy Tibor ezredes, a Hadik huszároki történelmi inspirációval áthatott ezredével, érezte mindenki, ifjú és öfeg, férfi és nő, érezték elöljáróink, egyházaink, egyesületeink, intézményeink, hatóságaink, iskoláink, frontharcosaink, hadviselteink, vitézeink, leventéink, érezte az egész szabolcsi lakosság, hogy virággal, lelkes piros szívvel, mámoros örömmel kell felvonulnunk a kitűzött időre a Bessenyei-térre, ahol a világháborúban életet áldozó apák és fiak grandiózus emlékművénél, a szabolcsi Hősök szobránál fogadjuk a Kárpátaljáról visszatért fiúkat, a Hadik-huszárokat. A fogadás ünnepi érzésében sereglett össze ezer és ezer ember a téren. A házakon nemzeti színű zászló lengett, a városháza homlokzatát díszes drapériák, nemzeti színek, Rákóczi színei, a piros-kék nyíregyházi saínek ékesítették. A Bessenyei-térre felvonult ezernyi sokaságot példás rendben sorakoztatták fel, úgyhogy a katonai alakulatok, az egyesületek, leventeszázadok, a nagyközönség tömött sorai előtt, mint virágos szegély, az iskolák, a leányifjúság csoportja helyezkedhetett el. Az Angolkisasszonyok leányifjúsága kis nemzetiszínű zászlócskákkal állt fel. A Bessenyei-téren, az óraállvány előtt gyülekeztek a vármegyei, városi notabilitások, a katonai alakulatok tisztjei festői csoportban. Ott láttuk vitéz Jékey Ferenc főispánt, Török Dezső kanonokot, Borbély Sándor dr. alispánt, vitéz Lázár Ferenc főjegyzőt, Szohor Pál polgármestert, aranyos sisakos díszben majtényi Kiss Sándor rendőr,fő'anácsost, Sarvay Elek dr. főügyészt, Teleion 11. sz. Uránia Filmszínház T1 Teleion • sz. Április 24 25. Budapesttel egyidőben! Hétfö-kedd. A toprini nász Elfodások kezdete mindkét nap 7*3, 7*5, 7*7 é7 7*9 órakor. Fráter Szabolcs dr. árvaszéki elnököt, Dessewffy Aurél, Dessewf'fy Tivadar, Vay Miklós grófokat, Jármy Menyhért kir. gazdasági főtanácsost, dr. Korompay Károly főorvost, a katolikus szervezetek elnökét, aki magyar ruhában jelent meg, az intézmények, hatóságok, egyesületek elnökeit, küldötteit. A polgári notabilitásoktól balra széles arcvonalban a tiszti gárda állott fel, élén vitéz Eötvös Sándor állomásparancsnokkal... Tizenegy óra volt, amikor a katonazenekar rázendített, a Himnusz imájára. Viharos éljen hangzott fel: vitéz Bezerédy Tibor ezredes lovagolt törzsével elöl a bevonulók élén. A dicső magyar szabadság harcos korszakának emlékét idéző, Rákóczi daliás vezérének nevét viselő ezredes, a Hadik-huszárok legendás ezredének parancsnoka lováról leszállva, a várakozó előkelőségekhez lépett, hogy meghallgassa a lakosság képviseletében megszólaló Szohour Pál polgármestert, aki lendületes, lelkes szeretettel és büszkeséggel áthatott szavakban köszöntötte a vitéz huszárezredet. Szohor Pál polgármester fogadia a Hadik-huszárokat — Húsz esztendővel ezelőtt — mondotta — fájdalmasan sötét lidércnyomás nehezedett erre a városra, mert ma van húsz éve, hogy a város hű fiának, a hős főhadnagynak vére omlott ki itt a nemzeti gondolatért, a hazáért. És ime, most húsz év multán, ezen a gyönyörű szép tavaszi vasárnapon, a nemzeti gondolatnak, a magyar erőnek, a magyar dicsőségnek diadalmas feltámadását ünnepeljük ezredes úr és vitéz huszárainak visszatérésében. A magyar feltámadás boldogságának fénye tündököl ma, ez ragyog be mindnyájunkat, mikor Felsőmagyarország, a Kárpátalja visszatért, a magyar honvédség visszahozta Szent István országának határait ezen a részen és az új honszerző hősök most, ime hazatértek. Nyíregyháza egész lakossága lelkes szívvel, kitörő örömmel fogadja háziezredét, a vitéz Hadik-huszárokat, akik hazaérkezve, elhozták ide ragyogó, boldog valóságként a magyar honvédség minden dicsőségét! Engedje meg vitéz ezredes úr, a tisztikar és a legénység minden tagja, hogy forró magyar testvéri szeretettel üdvözöljem visszatérésük alkalmával és azt kérjem a magyarok Istenétől, adjon nekünk, magyaroknak és adjon ennek a vitéz ezrednek erőt további nagy feladataink kivívásához... A polgármester szavaira feltörő éljennel visszhangzottak az újjongó szívek, amelyek körülölelték vitéz huszárainkat. Vitéz Bezerédy Tibor az üdvözlésre adott katonás öntudattal, magyar honvédtűzzel áthatott beszédében a következőket mondotta: Vitéz Bezerédy Tibor ezredes beszél — Polgármester úr! Hálás szeretettel köszönöm a gyönyörű üdvözlő szavakat, amelyet a polgármester úr hozzám intézett és ezredemnek ezt a lelkes magyar szeretettel való fogadását, amelyet a bevonulás alatt tanúsítottak. Kárpátalja lerohanása után visszatértünk, hogy embereink immár elhelyezkedjenek a polgári élet, a hivatás adta feladatok teljesítésére, a család boldog körében. Visszatértek a fiúk, hogy újra megragadják az eke szarvát, hogy megműveljék azt a szent földet, amelyet századokon át megtartottunk s melyet most megnagyobbítottunk és amely drága magyar földön már annyi vér folyt. Most visszatértek a békés foglalkozás kötelességteljesítéséhez, de .magasan leng tovább is a Hadik-lobogó és mi, ha eljön az idő, a történelem szent pillanata, amiként lerohantunk a Kárpátalját, lerohanjuk és megsemmisítjük Trianon várának még fennálló bástyáit. Erőt ad nekünk majd ehhez a küzdelemhez az a tudat, hogy Szabolcs vármegye, Nyíregyháza város egész társadalma áldozatkészséggel, fegyelmezetten áll mögöttünk. Kárpátalla fenyői a nyíregyházi Hősük szabráa Viharos taps és éljen zúgott fel a harcos magyar honvédparancsnok beszéde után, majd vitéz Bezerédy Tibor ezredes engedélyt kért vitéz Eötvös Sándor ezredes, állomásparancsnoktól, hogy a visszatért ezred nevében megkoszorúzza a Hősök szobrát. Hatalmas fenyőkoszorút hoztak, a kárpátaljai lombok üzenetét tolmácsoló gyönyörű füzért, amelyeket tobozok ékesítettek. A koszorúzás alatt felhangzott a Magyar Hiszekegy, a csapatoknak imát vezényeltek. A koszorút vitéz Bezerédy Tibor ezredes, parancsnok helyezte el a szoborra. Kíséretében felvonultak a szoborhoz vitéz Jékey Ferenc főispán, Borbély Sándor dr. alispán, Szohor Pál polgármester is. Imától! — hangzottak fel az érces vezényszavak a megható aktus után. Vitéz Bezerédy Tibor ezredes újra lóra szállt, kardját kivonta és a csapatok élén lovagolt, majd megkezdődött a huszárezred bevonulása. A csapatok délceg sorai a Kossuth-tér felől érkeztek, elvonultak a BesseHungária filmsiinhéz Április 24 25. Budapesttel egyidőben I Hétfő-kedd. A toprini nász Előadások kezdete mindkét" nap 7*4, 7*6, 7*8 és 7*10 órakor